A Székesfehérvári Járásbíróság 2 rendbeli sikkasztás bűntette, 2 rendbeli ügyvédi visszaélés bűntette, valamint 1 rendbeli hamis tanúzásra felhívás bűntette és 1 rendbeli hamis tanúzásra felhívás vétsége vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette dr.R. Gy. vádlottat. A 2015. december 4. napján kelt ítélet ellen az ügyész a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása iránt jelentett be fellebbezést.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratában rögzítettek szerint az ügyvédként tevékenykedő vádlott két, korábbi ügyfelének 2012. tavaszán felajánlotta, hogy alacsony áron ingatlanhoz tudja juttatni őket, azonban fizetőképességük alátámasztására egy nagyobb összeget kell letétbe helyezniük nála. A letétként átvett összesen 60 millió forinttal a vádlott sajátjaként rendelkezett. A vád szerint ezután, 2013-ban, a vádlott arra kérte az egyik sértettet, hogy az ellene indult büntető illetve az ügyvédi kamara előtt folyó fegyelmi eljárásban valótlanul azt közölje, hogy nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki. A kérésnek a sértett nem tett eleget.

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Székesfehérvári Járásbíróság ítéletét a mai napon – nyilvános ülésen – helybenhagyta. Egyetértett a Járásbíróság indokolásával a körben, hogy a vádlottnak a sértettek nem letéti megbízás, hanem kölcsön jogcímén adtak át összesen nem több, mint 51 millió forintot, igen magas kamatra. A vádlott e jogügyletben, mint adós, a sértettek pedig, mint hitelezők léptek fel. A köztük fennálló jogviszony nem ügyfél-ügyvéd közti jogviszony volt. A letéti megbízás színlelt ügylet volt. Fentiekre tekintettel a vádlott nem szegte meg az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 30. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a 4/1999. (III.1.) Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában a letétkezeléssel kapcsolatos szabályokat. A kölcsönnel jogosult volt sajátjaként rendelkezni, jogtalan hátrányt a sértetteknek nem okozott.

A vádlott 2013. február hónapban több alkalommal beszélt telefonon az egyik sértettel, akit azonban nem kért arra, hogy a feljelentésére indult büntetőügyben, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a sértettek panaszára vele szemben indult fegyelmi eljárásban hamis tanúvallomást tegyen. A vádlott kérése arra irányult, hogy a sértett meghallgatásai alkalmával a valóságnak megfelelően azt közölje, hogy nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki. Azonban a sértett ezen felkérésének nem tett eleget.

Székesfehérvár, 2016. június 29.

Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya