A Székesfehérvári Törvényszék az elmúlt két hónapban két alkalommal hirdetett „Törvényházi szeminárium” címmel olyan ismeretterjesztő, jogi felvilágosító előadást, amely közérdeklődésre tartott számot, így a civil szervezetekre vonatkozó szabályozásról és a bírósági közvetítésről. 

 

Ebben a rövid írásban egy jogintézmény bemutatására vállalkozunk, nem utolsó sorban az ATV 2014. május 30-i, Egyenes beszéd c. műsorában a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. vezetőjétől elhangzottak megvilágítására, ez pedig a perbeli beavatkozás lehetősége.

 

A perbe való beavatkozást a Polgári perrendtartás, megszokott rövidítése:Pp. (1952. évi III. törvény) szabályozza.

 

Legfontosabb jellemzője egyrészt, hogy az azonos érdekű fél pernyertessége előmozdítása végett a polgári perbe be lehet beavatkozni. Másrészt a beavatkozó lényegében minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél – vagyis a felperes vagy az alperes – megtehet. Részt vehet a per tárgyalásán, nyilatkozhat, indítványokat tehet, stb.

 

Bárki persze nem avatkozhat be a polgári  perbe, csak az, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el. Ezt a jogi érdeket pedig igazolni is kell. A beavatkozási kérelmet egy már kitűzött  tárgyaláson – az elsőfokú ítélet meghozataláig - is elő lehet terjeszteni, amit a bíróság vagy rögtön elbírál vagy arról később dönt. Amíg a bíróság a kérelemről nem dönt, addig a beavatkozni szándékozó a perben nem vehet részt, vagyis semmilyen perbeli cselekményre nem jogosult.

 

Vannak olyan perek is, így a közigazgatási perek, amelyekben a bíróságnak kötelező felhívnia a per tárgyát képező közigazgatási eljárásban (pl. egy építési engedélyezési hatósági eljárásban) ellenérdekű félként résztvevőt a beavatkozás lehetőségére. A lehetséges beavatkozó maga dönt arról, hogy be kíván-e avatkozni és melyik fél pernyertessége érdekében. Amennyiben a közigazgatási bíróság elmulasztja a beavatkozásra való felhívást, az súlyos eljárási hibának minősül.

 

Miután a beavatkozó mindazokat a cselekményeket megteheti, amit a peres fél, ezért előfordulhat, hogy perbeli előadásai, hivatkozásai, esetleges bizonyítási indítványai sikeresebbek, mint magáé az eredetileg perben álló félé. A beavatkozás célja ugyanakkor éppen ez, mert a beavatkozónak az az érdeke – ezért vesz részt a perben -, hogy az a fél legyen a pernyertes, aki mellett beavatkozott.

A beavatkozó perbeli cselekményei - járjon el akár budapesti ügyvédekkel is – semmiképp nem jelent nyomás gyakorlást a bíróságra de eredményesebbé teheti akár a felperesi kereset érvényesítését, akár az alperesi ellenkérelmet, védekezést. 

 

A beavatkozó perbeli szerepét erősíti, hogy a polgári perrendtartás – keretek között –önálló fellebbezési jogot biztosít neki is a bíróság döntése ellen. Arról pedig, hogy a beavatkozó perbeli cselekményei az elsőfokú eljárásban esetleg túlterjeszkedtek a jogszabályi kereteken, a jogorvoslati eljárásban a másodfokú bíróság dönthet.

 

 

Székesfehérvár, 2014. június 3.

 

 

A Székesfehérvári Törvényszék Sajtóosztálya