A másodfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2020. július 8-án tartott nyilvános ülésén – helybenhagyva a Tamási Járásbíróság elsőfokú ítéletét – 10 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte jogerősen azt a negyvenes évei elején járó ozorai férfit, aki jogtalan haszonszerzés céljával 720.000 Ft  kárt okozott egy Hollandiában albérletet kereső magyar házaspárnak azzal, hogy egy olyan lakást kívánt bérbe adni részükre, amelynek tulajdonával nem rendelkezett, illetve amely a megadott címen nem volt fellelhető.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott és a sértett hölgy 2018. március elején a facebook internetes portálon ismerkedett meg egymással. A sértett és férje ebben az időben munkavállalás céljából Hollandiában kerestek albérletet, ezért a sértett hölgy egy posztot tett közzé a „Hágai Magyarok” elnevezésű facebook csoportban, hogy albérletet keres. Miután a vádlott a posztot látta a facebookon, privát üzenetben üzenetet írt a sértettnek azzal, hogy ő Hágában két lakással rendelkezik és az egyiket részükre albérletbe adná.
A vádlott a sértettel folytatott levelezés során megadta a bérbeadásra kínált ingatlan címét és fényképeket is küldött a lakásról, majd az egyeztetés eredményeként a sértett házaspár és a vádlott 2018. március 7-én találkoztak Simontornyán, végül bérleti szerződést kötöttek. A szerződés szerint a bérbeadó bérbe adja, a bérlő pedig 2018. május 1. napjától határozatlan időtartamra bérbe veszi a bérbeadó tulajdonát képező, 23. Violenweg szám alatt található, 65 négyzetméter alapterületű lakást. A szerződő felek a bérleti díj összegét havonta 1.200 Euróban állapították meg. Ugyanezen a napon a sértett 360.000 Ft-ot átadott a vádlott részére bérleti díj céljából, amelyről átvételi elismervény született. 
Ezt követően a sértettek jelezték a vádlott részére, hogy számukra sürgős lenne a költözés, majd a vádlott ekkor közölte, hogy adjanak át részére még egyhavi bérleti díj összegét és abban az esetben átadja a lakás kulcsait. Ezt követően 2018. március közepén a sértetti házaspár találkozott a vádlottal Budapesten és ekkor további egyhavi bérleti díj összegét, azaz 360.000 forintot adtak át a részére, amelyről átvételi elismervényt készítettek. A vádlott ekkor átadta a sértetteknek az általa ígért hágai lakás kulcsait. 
A sértettek ezt követően a lakás kulcsát futárszolgálattal elküldték a sértett nő Hágában élő húgának, majd a sértettek ott lakó rokonai a kulccsal elmentek megkeresni Hágában a vádlott által megadott címen lévő lakást, azonban azt nem találták meg, mert Hágában a Violenweg utcában az utolsó épületen lévő házszám a 13. szám volt, ahol az Indonéz Nagykövetséget találták. A sértettek ezt követően felhívták telefonon a vádlottat, aki a telefonban állította, hogy a sértettek rokonai biztosan rossz helyre mentek, mert ő jó címet adott meg. Ezt követően a sértettek több esetben telefonon megkeresték a vádlottat, illetve messenger üzenetben is felszólították, hogy adja vissza részükre az átadott 720.000 Ft bérleti díjat, azonban az azt nem fizette vissza a részükre. 
 A vádlott a két sértettnek valótlanul állította, hogy rendelkezik a Hága, Violenweg 23. szám alatt található bérbe adható lakással, a vádlottnak nem állt szándékában a sértettek részére ingatlant bérbe adni. E magatartásával a sértettek részére 720.000 Ft kárt okozott, amely az eljárás során nem térült meg.

Az elsőfokú bíróság a bűnösségét tagadó vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt a fent hivatkozott büntetést szabta ki, továbbá elrendelte a vele szemben korábban két évre felfüggesztett 5 hónap fogház fokozatú szabadságvesztés végrehajtását is, míg a sértettek polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott nyújtott be fellebbezést felmentés végett.

A törvényszék a másodfokú eljárás során megállapította, hogy a járásbíróság a vádlott büntetőjogi felelősségére a szükséges és elégséges mértékben beszerzett bizonyítékok megfelelő értékelésével okszerűen és megalapozottan következtetett, a vádlott büntetőjogi felelősséget elhárítani igyekvő védekezésének elvetésére szintén helytálló indokok alapján került sor.
A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásának körülményeit maradéktalanul feltárta és mérlegelte, az általa kiszabott, a törvényi középmértéktől elmaradó büntetést törvényesnek, méltányosnak, egyben célravezetőnek találta, annak enyhítésére így nem látott módot.

Szekszárd, 2020. július hó 13.

Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztálya