A Tamási Járásbíróság a 2024. január 31-én tartott előkészítő ülésén 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte azt a Tolna vármegyei férfit, aki engedély nélkül rókákat és borzokat fogott be vadászkutyák számára ún. kotorékozás céljából, továbbá az állatokat vasketrecekben olyan embertelen körülmények között tartotta, hogy az számukra rendkívüli szenvedést okozott, némely egyed pusztulását is eredményezve. A járásbíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a negyvenes éveiben járó vádlott férfi tulajdonát képezi 3 Jagd Terrier fajtájú kutya, amelyek közül az egyik kotorékozásra munkavizsgával rendelkezik. A vádlott 2020-ban a tulajdonát képező présházánál egy U alakú műkotorékozó pályát épített ki saját kutyái képzésére, amelyhez engedély nélkül a tulajdonát képező 3 db élve fogó csapdával rókákat és borzokat fogott be és tartotta őket, valamint a műkotorékozás során használta őket. 
A vádlott a Jagd Terrier klub tagja, ahol több személy tudomására jutott, hogy a vádlott rendelkezik egy műkotorékozó pályával, így évente kb. 3 alkalommal ezek a személyek is megjelentek nála és a saját Jagd Terrier fajtájú kutyájukat trenírozták, készítették fel munkavizsgára. Ezen alkalmakra a vádlott mindig újabb és újabb rókákat és borzokat fogott be engedély nélkül és tartotta őket.
A vádlott 2023 februárjában az élve fogó csapdákkal 20, különböző ivarú, 3 felnőtt és 14 kölyök rókát, valamint 3 borzot fogott be engedély nélkül a környék vadászterületéről, majd azokat a présházánál lévő 150X70 cm alapterületű vasketrecekben tartotta. A rókák közül a tartás során 3 elpusztult.  2023. május 13-án a reggeli órákban a vádlott hívására műkotorékozás céljából 14 ember 23 Jagd Terrier fajtájú kutyával jelent meg az ország különböző részéről, a műkotorékozásra azonban a rendőrség beavatkozása miatt nem került sor.

A vádlott által 2023. május 13-án a helyszínen fogva tartott állatok soványak voltak, szőrük hiányos, ürülékkel, légylárvákkal és bomlásnak induló ételmaradékkal szennyezett volt. Előttük sem víz, sem élelem nem volt, az állatokat nem a fajtájára, fajára és korára tekintettel táplálták, a bomlásnak indult ételmaradékokat nézve valószínű 7-10 nap is eltelhetett az utolsó etetéstől és takarítástól. A takarmányozás és az ivóvíz ellátás nem volt megfelelő, az elhanyagoló, higiéniát nélkülöző tartási körülmények alkalmasak voltak arra, hogy az állatok maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozzák, mindemellett rendkívüli szenvedéssel és fájdalommal járt számukra.
A műkotorékozó pálya kiépítése és üzemeltetése nem engedélyköteles, a műkotorékozást jogszabály nem tiltja, de az állatok befogása azonban a vadászatra jogosult engedélyével történhet, amelyet a vádlott nem szerzett be.

A járásbíróság a bűncselekményt a váddal egyezően beismerő, tárgyaláshoz való jogáról lemondó vádlottat állatkínzás bűntettében és orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerését, megbánó magatartását, megromlott egészségi állapotát, továbbá azt a tényt, hogy a nyomozás ideje alatt felszámolta az állatok tartását szolgáló ketreceit. A bíróság mindezek eredményeként a négy és fél évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény esetében a cselekmény tárgyi súlyára, a bűnösség fokára, illetve a számba vett enyhítő körülmények túlsúlyára is tekintettel a középmértéket el nem érő szabadságvesztés kiszabását – továbbá annak végrehajtásának felfüggesztését - ítélte meg szükséges, egyben célravezető szankciónak az egyéni és az általános bűnmegelőzésben testet öltő büntetési célok érvényre juttatása érdekében.
Az ítélet jogerős, azt mind az ügyészség, mind a védelem tudomásul vette.

Szekszárd, 2024. január 31. 

Szekszárdi  Törvényszék Sajtóosztály