A Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. április hó 17. napján tartott nyilvános tárgyaláson – kis részben megváltoztatva az elsőfokú ítéletet - 5-5 hónap, végrehajtásában 2, illetve 1 évre felfüggesztett fogház fokozatú szabadságvesztésre, 150-150 napi tétel, összesen 450.000-450.000,- forint pénzbüntetésre és 3-3 év gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó tagi vagy egyszemélyi vezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte jogerősen azt a budapesti házaspárt, akik 2009 és 2015 év között rendszeres, egyben jogtalan haszonszerzési célzattal összesen három és fél millió forintot meghaladó nagyságrendben okoztak kárt 209 sértettnek emelt díjas telefonszám megtévesztő módon történő üzemeltetése révén.

 Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a két vádlott, akik házastársak, közösen elhatározták, hogy oly módon tesznek szert rendszeres jövedelemre, hogy beüzemelnek otthonukba egy emelt díjas telefonszámot, majd különböző napi és hetilapokba megtévesztő szövegezéssel feladnak olyan hirdetéseket, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot, s ezt követően a minél nagyobb és jogtalan haszonszerzés érdekében igyekeznek az őket hívókat minél hosszabb ideig vonalban tartani, hogy a hangforgalom után magas jövedelemre tegyenek szert. Ennek érdekében a vádlottak más gazdasági társaságok és magánszemélyek által feladott, otthoni munkavégzést hirdető hirdetéseiket gyűjtötték össze anélkül, hogy az eredeti hirdetést feladókkal erről megegyeztek volna, illetőleg utánanéztek volna annak, hogy azok aktuálisak-e még.
 A vádlottak az általuk működtetett, budapesti székhelyű cégük nevében 2009-2011., illetve 2013-2015. évben Magyarország területén, országszerte, különböző hetilapokban, helyi és megyei újságokban – az otthon dolgozás lehetőségére utaló - apróhirdetéseket adtak fel, részletesebb információk nélkül, elérhetőségként megadva bennük az emelt díjas telefonszámot, illetve a magas, 625,- forintos, illetve később 635,- forintos percdíjat. A vádlottak nem említették egyetlen hívó félnek sem, hogy valójában nem biztosítanak otthon végezhető munkát közvetlenül, továbbá nem is munkaközvetítők, ezt a megtévesztett sértettek többnyire csak a vádlottak kérdezősködései folytán elnyújtott beszélgetések során ismerték fel.
 A vádlottak cége és a távközlési szolgáltató közötti megállapodás értelmében a vádlottaknak szolgáltatói tevékenység végett biztosított emelt díjas telefonszám hívásának percdíja 60 %-ával a vádlottak cége, 40 %-ával a távközlési szolgáltató részesedett.
A vádlottak a fenti megtévesztő tevékenységükkel összesen 209 sértettnek okoztak jogtalan haszonszerzés végett kárt országszerte akként, hogy a telefonszámla kifizetésekor beállt kár összege az esetek zömében 10.000-20.000,- forint között volt.

 Az elsőfokú bíróság a bűnösségüket mindvégig tagadó vádlottakat 207 rb., illetve 209 rb., üzletszerűen elkövetett csalás vétsége miatt – egységesen - 5 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett fogház fokozatú szabadságvesztésre, 150 napi tétel, összesen 450.000,- forint pénzbüntetésre és 3 év gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó tagi vagy egyszemélyi vezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte, vagyonelkobzást alkalmazott velük szemben, továbbá kötelezte őket egyetemlegesen a magánfélként fellépő sértettek javára az okozott kár megtérítésére. A bíróság a vádlottak által üzemeltetett gazdasági társasággal szemben 1.000.000,- forint pénzbírságot szabott ki.
 Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik nyújtottak be fellebbezést felmentés végett. Az elsőfokú eljárás egyébként megismételt eljárás volt, amelyre az alapügy felmentéssel záruló ítéletének hatályon kívül helyezése folytán került sor.

 A törvényszék a másodfokú eljárás során megállapította, hogy a járásbíróság a vádlottak büntetőjogi felelősségére az szükséges és elégséges mértékben bizonyítékok megfelelő értékelésével okszerűen és megalapozottan következtetett, a vádlottak bűncselekmény hiányára alapított, szolgáltatásukat információ közvetítésként, adatbankként feltüntető védekezésének elvetésére szintén helytálló indokok alapján került sor.
 A törvényszék az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést I. r. vádlott tekintetében törvényesnek, egyben célravezetőnek találta, ekként azt érintetlenül hagyta, míg a II. r. vádlott esetében – figyelemmel a károkozó cselekményekben betöltött kevésbé domináns szerepére - a felfüggesztés próbaidejét kettőről egy évre szállította le. Korrigálta továbbá a törvényszék az elsőfokú ítélet polgári jogi igény elbírálásával, illetőleg a vagyonelkobzás alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseit, valamint a történeti tényállást is kiegészítette.

Szekszárd, 2019. április 25.

Szekszrádi Törvényszék Sajtóosztály