A Szekszárdi Járásbíróság az úgynevezett „unokázós csalók” ügyében tartott előkészítő ülésen II. és III. rendű vádlottak vonatkozásában ítéletet hirdetett. A bíróság a II. rendű vádlottat 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, míg III. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek. 

A járásbíróság a II. rendű vádlottat halmazati büntetésül 4 év 6 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A II. rendű vádlott a szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a III. rendű vádlottat összesen 1.200.000 forint pénzbüntetésre ítélte. 
A II. rendű vádlott annak a bűnszervezetnek a tagjaként követte el a bűncselekményeket, amelyet egy magyarországi származású, de az Egyesült Királyságban tartózkodó személy hozott létre. A bűnszervezetet ez a személy irányította külföldről és a vele rokoni kapcsolatban álló személy szervezte be a magyarországi bűnelkövetőket, az ún. „futárokat”. Elkövetési módszere az volt, hogy a bűnszervezet vezetője angol előhívójú számról Magyarországon élő, időskorú személyeket keresett fel vezetékes telefonon. Magát jellemzően a sértett fiának, unokájának adta ki és azt állította, hogy személyi sérüléssel járó autóbalesetet okozott, amely során nagy értékű kár keletkezett, illetve gyermek sérültje is van a balesetnek. A telefonáló nagyobb összegű készpénzt kért a sértettektől azért, hogy a balesettel okozott kárt rendezni tudja és közölte, hogy a pénzért hamarosan az egyik ismerőse fog elmenni. A sértettektől kicsalt pénzért a magyarországi „futárok” mentek a sértettek lakóhelyére, majd az idős korú személyektől átvett pénzösszegek felét az Egyesült Királyságba juttatták, míg a másik feléből a magyarországi elkövetők részesültek. 

Jelen ügyben II. rendű vádlott oly módon vett részt a bűncselekmények elkövetésében, hogy a bűnszervezet vezetőjének utasítására az I. rendű vádlottal együtt a sértettek megadott címére mentek és míg I. rendű vádlott a készpénzt átvette a sértettektől, addig II. rendű vádlott az autóban várakozott. Ily módon összesen négy időskorú sértettet kerestek fel különböző időpontokban, melyből két alkalommal összesen 1.400.000 forintot vettek át, majd annak felét közvetítőn keresztül az Egyesült Királyságba juttatták, míg a másik felét saját megélhetésükre fordították. Egy alkalommal pedig a teljes átvett összeget – több mint 700.000 forintot – saját maguk részére megtartották. Ugyanakkor egy esetben a kár teljesen megtérült, mivel észlelték, hogy a cselekményt egy térfigyelő kamera rögzíthette, ezért a kicsalt 300.000 forintot a sértett részére utóbb visszavitték a lelepleződés elkerülése érdekében.  
Az ügy III. rendű vádlottja – tudva a vádlott-társai szándékáról – egy alkalommal sofőrként nyújtott segítséget a bűncselekmény elkövetéséhez. 
Tekintettel arra, hogy az ügy II. és III. rendű vádlottja az előkészítő ülésen a bűnösségüket beismerték, ezért vonatkozásukban a bíróság ítéletet hozott, mellyel szemben fellebbezést nem jelentettek be, így az jogerőre emelkedett. 

Az ügy I. rendű vádlottja azonban a vád tárgyává tett cselekmény elkövetését tagadta, ezért a bíróság az ügyet I. rendű vádlott vonatkozásában elkülönítette. 

Szekszárd, 2021. október 6. 

Szekszárdi  Törvényszék Sajtóosztály