Az elsőfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2020. január 14-én tartott előkészítő ülésen 100 napi tétel, összesen 100.000,- forint pénzbüntetésre ítélte azt a húszas évei közepén járó nőt, aki a 2018-as általános országgyűlési választásokon hamis adatok feltüntetésével, jogosulatlanul aláírt ajánlásokkal kívánt az egyéni választókerületében képviselőjelöltként indulni.

Az ítéleti tényállás szerint a „Magyarországi Cigánypárt” nyilvántartásba vételére 2018. január 26. napján került sor, amely párt a 2018. április 8. napjára kitűzött általános országgyűlési választásokon a Tolna megyei 03. számú egyéni választókerület esetében a vádlott mint jelölt indulását támogatta. A vádlott mint a párt színeiben indulni szándékozó képviselőjelölt 2018. február 21-én a választókerület paksi választási irodájában átvette a  sorszámmal és hitelesítő bélyegzőlenyomattal ellátott összesen 100 db, egyenként 8 ajánlás gyűjtésére alkalmas ajánlóívet. 
 Miután a vádlottban tudatosodott, hogy még rokonai segítségével sem sikerül az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint megfelelő számú ajánlást /500 választópolgár érvényes ajánlása/ összegyűjtenie, ezt jelezte a párt nevében őt telefonon megkereső, ismeretlen személyazonosságú férfinak. A 2018. február 22. és március 4.  közötti időszakban a vádlottat a lakóhelyén személyesen felkereste egy, a nyomozás során ismeretlenül maradt férfi, aki kb. 100 darab fénymásolt, ajánlásokat tartalmazó ajánlóívet adott át neki azzal a felhívással, hogy a kellő számú ajánlás megszerzése érdekében, azok adattartalmát másolja át a saját ajánlóíveire. A vádlott a jogellenesen megszerzett ajánlóívekről a neveket, személyes adatokat saját kezűleg átmásolta az ő ajánlóíveire, amelyre az „ajánlók” aláírását saját maga odahamisította, majd a nyilvánvalóan hamis adatokat tartalmazó ajánlóíveket aláírásgyűjtőként is aláírta.
 Ezt követően a vádlott a választási irodában 2018. március 5. napján mind a 100 darab ajánlóívet leadta. A választási irodán leadott ajánlóíveken szereplő 687 ajánlásból a választási bizottság 506 ajánlást fogadott el, 181 ajánlást pedig nem elfogadhatónak nyilvánított. A választási bizottság által elfogadhatónak nyilvánított 506 ajánlás közül pedig legalább 14 érvénytelennek bizonyult azért, mert a vádlott mint jelöltként indulni szándékozó választópolgár jelölése érdekében a felsorolt, ajánlást adó választópolgároktól ajánlást nem gyűjtött, ők a törvényben meghatározott, az ajánlóíven feltüntetni szükséges személyes adataikat ebből a célból az országgyűlési választásokkal kapcsolatban nem bocsátották a vádlott rendelkezésére. A valótlan adatokkal ellátott ajánlóívek és a legalább 14 hamis ajánlás hiányában legfeljebb 492 (azaz 506 mínusz 14) ajánlás bizonyult volna érvényesnek, ugyanis az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtött legalább 14 ajánlás száma meghaladta a ténylegesen leadott és érvényesnek minősített 506 ajánlás és a jelöltséghez szükséges 500 ajánlás különbözetét. Az előbbiek alapján sérült a választási eljárás törvényi rend szerinti lefolytatásához fűződő érdek, amely abban testesült volna meg, hogy csak az legyen választható, aki választási törvényben meghatározottak szerint legalább 500 választópolgár érvényes ajánlását megszerezte.

A törvényszék a bűncselekményt a váddal egyezően beismerő, a tárgyaláshoz való jogáról lemondó vádlottat választás rendje elleni bűntettben mondta ki bűnösnek.
A büntetés kiszabása során a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az egyébként már korábban vagyon elleni bűncselekmény miatt elítélt vádlott bűnösségre is kiterjedő, saját cselekménye tekintetében feltáró jellegű beismerését, valamint a vádlott személyi-családi körülményeit, így többek között azt, hogy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. A bíróság mindezek eredményeként a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény esetében enyhébb büntetési nem kiszabását is elegendőnek és célravezetőnek látta, amelynek mértékét a vádlott bűnössége fokához, a napi tétel összegét pedig a kedvezőtlen vagyoni-jövedelmi viszonyaihoz igazította.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője tudomásul vette a döntést, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fent.

Szekszárd, 2020. január 14.

Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztály