Tolna megyében a 2020-as évben egy országszerte is meglehetősen ritkának számító bűncselekmény elkövetőit vonták felelősségre. Cselekményeik a 2018. április 8. napjára kitűzött általános országgyűlési választásokhoz kapcsolódtak, továbbá valamennyi eset Tolna megye 03. számú – paksi - egyéni választókerületében történt. 

Az egyik ilyen büntetőügyben született ítélet tényállása szerint a vádlott a „Magyarországi Cigánypárt” színeiben szándékozott indulni képviselőjelöltként a 2018. évi általános országgyűlési választásokon a már hivatkozott egyéni választókerületben. A vádlott a választókerület paksi választási irodájában át is vette a sorszámmal és hitelesítő bélyegzőlenyomattal ellátott összesen 100 db, egyenként 8 ajánlás gyűjtésére alkalmas ajánlóívet. Miután a vádlottban tudatosodott, hogy nem sikerül az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint megfelelő számú ajánlást, azaz 500 választópolgár érvényes ajánlását összegyűjtenie, ezt jelezte a párt nevében őt telefonon megkereső, ismeretlen személyazonosságú férfinak. A vádlottat a lakóhelyén személyesen felkereste egy, az eljárás során ismeretlenül maradt férfi, aki kb. 100 darab fénymásolt, ajánlásokat tartalmazó ajánlóívet adott át neki azzal a felhívással, hogy a kellő számú ajánlás megszerzése érdekében, azok adattartalmát másolja át a saját ajánlóíveire. A vádlott a jogellenesen megszerzett ajánlóívekről a neveket, személyes adatokat saját kezűleg átmásolta az ő ajánlóíveire, amelyre az „ajánlók” aláírását saját maga odahamisította, majd a nyilvánvalóan hamis adatokat tartalmazó ajánlóíveket aláírásgyűjtőként is aláírta.
Ezt követően a vádlott a választási irodában mind a 100 darab ajánlóívet leadta. A választási irodán leadott ajánlóíveken szereplő 687 ajánlásból a választási bizottság 506 ajánlást fogadott el, 181 ajánlást pedig nem elfogadhatónak nyilvánított. A választási bizottság által elfogadhatónak nyilvánított 506 ajánlás közül pedig legalább 14 érvénytelennek bizonyult azért, mert a vádlott, mint jelöltként indulni szándékozó választópolgár jelölése érdekében a felsorolt, ajánlást adó választópolgároktól ajánlást nem gyűjtött, ők a törvényben meghatározott, az ajánlóíven feltüntetni szükséges személyes adataikat ebből a célból az országgyűlési választásokkal kapcsolatban nem bocsátották a vádlott rendelkezésére. 

Egy másik ügy vádlottja a „Minden Szegényért Párt” színeiben szándékozott indulni képviselőjelöltként, melynek érdekében a választókerület paksi választási irodájában át is vette a sorszámokkal és hitelesítő bélyegzőlenyomattal ellátott ajánlóíveket. A vádlott ezután ismeretlen módon gyűjtötte az aláírásokat, majd valamennyi ajánlóívet aláírásgyűjtőként aláírta. Ezt követően annak ismeretében és tudatában, hogy az ajánlóíveken olyan személyek adatai és hamisított aláírásai is szerepelnek, akik korábban már elhunytak, illetve akik ajánlást ténylegesen a vádlottnak nem adtak és az ajánlóíveket sem írták alá, illetve azokat helyettük valótlanul más írta alá, a választási irodában a vádlott valamennyi ajánlóívet leadta.
A választási irodán leadott ajánlóíveken szereplő 592 ajánlásból a választási bizottság 504 ajánlást fogadott el, 88 ajánlást pedig nem elfogadhatónak nyilvánított. Az elfogadhatónak nyilvánított 504 ajánlás közül pedig legalább 5 érvénytelennek bizonyult azért, mert a vádlott az ajánlást adó választópolgároktól ajánlást nem gyűjtött, ők az ajánlóíven feltüntetni szükséges személyes adataikat ebből a célból nem is bocsátották a vádlott rendelkezésére.

Egy harmadik, két vádlottat is érintő ügyben az I. r. vádlott az „A Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja” színeiben kívánt képviselőjelöltként indulni. A II. rendű vádlott 2018 februárjában, Dunaújvárosban több párt, így előbbi pártszervezet nevében is az országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan aláírásgyűjtésre szervezett toborzást tartott. A II. rendű vádlott itt arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a részükre a későbbiekben átadandó ajánlóíveken gyűjtött aláírások darabjaiért 300 Ft-ot kapnak az érintett párttól.
Az I. rendű vádlott a megbeszélésen aláírásgyűjtőnek jelentkezett, majd röviddel azután több aláírásgyűjtő ívet is kapott, amelyeket - mivel aláírást gyűjteni nem tudott - néhány nap elteltével üresen visszaadott a II. rendű vádlottnak. A II. rendű vádlott ekkor arról tájékoztatta az I. rendű vádlottat, hogy amennyiben képviselő-jelöltként indul a választásokon, akkor akár 1.000.000 Ft-ot is kaphat a Magyar Államkincstártól kampánycélokra, amellyel a Kincstár által megszabottak szerint kell elszámolni. A II. rendű vádlott közölte azt is, hogy ebből az összegből csak 500.000 Ft-tal kell elszámolnia, a többi pénz pedig I. rendű vádlotté marad.
Az I. rendű vádlott az ígért pénz reményében eldöntötte, hogy „A Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja” nevében jelöltként indul a választásokon, ennek megfelelően a választókerület paksi választási irodájában át is vette a sorszámokkal és hitelesítő bélyegzőlenyomattal ellátott ajánlóíveket. Az I. rendű vádlott az ajánlóívek átvételét követően eredménytelenül próbált meg aláírásokat gyűjteni, és ezt pár nap elteltével közölte is a II. rendű vádlottal. Ekkor a II. rendű vádlott a gépkocsijában átadott az I. rendű vádlottnak több ismeretlen eredetű, a nyomozás során elő nem került, teljes adattartalommal bíró ajánlóívet. A II. rendű vádlott kezdeményezésére úgy, hogy az ajánlóíveken lévő adatokat ő diktálta, I. rendű vádlott azokat saját kezűleg átmásolta a 74 darab ajánlóívre, majd az ajánlásokat a névtulajdonosok helyett jogosulatlanul aláírta.
Az I. rendű vádlott nevére szóló ajánlóíveket ismeretlen személy adta le a paksi választási irodán. A leadott ajánlóíveken szereplő 598 ajánlásból a választási bizottság 495 ajánlást fogadott el, 103 ajánlást pedig (21 darabot többszörös ajánlás, míg 82 darabot egyéb okból – adateltérés, SZL passzív - elhunyt -, hiányos adatok stb.) nem elfogadhatónak nyilvánított. A választási bizottság által elfogadhatónak nyilvánított 495 ajánlás közül valamennyi érvénytelen azért, mert az I. rendű vádlott az ajánlóíveken felsorolt, ajánlást adó választópolgároktól ajánlást nem gyűjtött, ők a személyes adataikat ebből a célból a választásokkal kapcsolatban nem is bocsátották az I. rendű vádlott rendelkezésére. A nem elfogadhatónak nyilvánított ajánlások 14 esetben olyan személy adatait és hamis aláírását tartalmazták, aki már elhunytak.

A negyedik büntetőügyben a vádlott a „Haladó Magyarországért Párt” színeiben szándékozott képviselőjelöltként indulni, amely érdekében a volt osztálytársa kereste meg azzal, hogy vállalja el a Tolna megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben a párt egyéni jelölti tisztségét, ehhez gyűjtsön összes 500 jelölést, amiért a párt aláírásonként 300 Ft-ot fizet majd neki. A vádlott a jelöltséget nem vállalta, azonban 2018 elején Tamásiban a munkája révén egy általa megismert, szerény anyagi helyzetben élő személynek felajánlotta ezt a lehetőséget. A vádlott által felkért és Paksra szállított személy a paksi választási irodában átvette a sorszámokkal és hitelesítő bélyegzőlenyomattal ellátott ajánlóíveket. Az illető ezután Tamásiban, a rokonai és ismerősei körében gyűjtött ajánlásokat, de nyilvánvaló lett számára, hogy több ajánlást nem fog tudni gyűjteni, ezért értesítette a vádlottat, aki elutazott Tamásiba és tőle átvette a valamennyi ajánlóívet. A vádlott ismeretlen módon gyűjtötte az ajánlásokat, amelynek során négy személy névaláírását meghamisította úgy, hogy a két ajánlóívet az „aláírás” rovatokban a névtulajdonosok helyett és nevében, jogosulatlanul saját kezűleg aláírt. A vádlott saját kezűleg rögzítette más, olyan személyek személyi adatait is, akik – általa is tudottan – a pártnak ajánlást nem adtak és a személyi adatait sem adták meg ebből a célból senkinek, illetve már korábban elhunytak.
A vádlott – ismerőse, mint jelölt meghatalmazásával - az ajánlóíveket leadta a választási irodán annak ismeretében, hogy azok közül legalább 3 ajánlóív az ő magatartásának következtében legalább 7 valótlan tartalmú – 4 esetben az általa meghamisított aláírással is ellátott – ajánlást tartalmaz. A választási irodán leadott ajánlóíveken szereplő 597 ajánlásból a választási bizottság 503 ajánlást fogadott el, 94 ajánlást pedig nem elfogadhatónak nyilvánított. Az elfogadhatónak nyilvánított ajánlások 5 esetben érvénytelennek bizonyultak azért, mert a vádlott az ajánlást adó választópolgároktól ajánlást nem gyűjtött, ők az ajánlóíven feltüntetni szükséges személyes adataikat ebből a célból nem is bocsátották a vádlott rendelkezésére, illetve névaláírásukat meghamisította.

Valamennyi ismertetett ügyben az volt megállapítható, hogy sérült a választási eljárás törvényi rend szerinti lefolytatásához fűződő érdek, amely abban testesült volna meg, hogy csak az legyen választható az országgyűlési választásokon, aki a választási törvényben meghatározottak szerint legalább 500 választópolgár érvényes ajánlását megszerezte.

A törvényszék három ügy esetében tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben, egy esetben pedig nyilvános tárgyaláson hozott ítélettel. Az érintett vádlottakat a választás rendje elleni bűntettben - a harmadiknak ismertetett ügyben a II. r. vádlottat, pedig mint felbujtót - mondta ki bűnösnek a bíróság, és valamennyiükkel szemben pénzbüntetést szabott ki, 100.000 Ft-tól 260.000 Ft-ig terjedő összegben.

A bíróság határozatai valamennyi ügyben első fokon véglegessé váltak.

Szekszárd, 2020. november 18.

Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztály