A Tamási Járásbíróság a 2020. október 21. napján megtartott előkészítő ülésén 2 év 3 hónap fogház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azt a pécsi autóvezetőt, aki tavaly két ember halálát eredményező közúti balesetet okozott Nagykónyi község közelében a 61-es főúton.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott 2019. július 25 -én 12 óra 59 perc körül, nappali, jó látási viszonyok között, kétirányú osztatlan forgalmi rendű, száraz, hibátlan állapotú, aszfalt burkolatú úttesten, közepes forgalmi viszonyok mellett a 61-es számú főúton, lakott területen kívüli útszakaszon Dombóvár irányából Nagykónyi irányába közlekedett az általa vezetett és tulajdonát képező Fiat Punto Cabrio típusú személygépkocsival.
Ennek során a főút 68 km + 407 méterszelvényében az „Előzni tilos!” jelzőtábla előtt megkezdte az előtte, vele azonos irányban haladó Renault Megane típusú személygépkocsi előzését. A vádlott személygépkocsijával az adott útszakaszra és járműtípusra megengedett 90 km/h sebességet meghaladó 111-122 km/h sebességgel haladt, azonban a megkezdett előzést az „Előzni tilos!” jelzőtábla előtt befejezni nem tudta, így az „Előzni tilos!” jelzőtáblát követő, menetiránya szerinti jobbra ívelő útkanyarulat kezdeténél – már az előzési tilalom hatálya alatt – tért vissza a menetiránya szerinti jobboldali forgalmi sávba. Emiatt a Fiat személygépkocsi az előzés befejezését követően átsodródott a menetiránya szerinti baloldali forgalmi sávba, ahol bal hátsó részével – 88-94 km/h-s sebességgel – nekiütközött a vele szemben szabályosan közlekedő, őt észlelő és az ütközés elkerülése érdekében fékező Mann típusú tehergépkocsiból és a hozzákapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvény bal elejének.
Az ütközést követően a Fiat személygépkocsi hátulja megpördült és elejével a még mozgásban lévő járműszerelvény bal hátsó kerekének ütközött, majd az út elhagyását követően 360 fokos fordulatot tett és a menetiránya szerinti jobboldali útpadkára sodródva nyerte el nyugalmi helyzetét. A baleset abban az esetben lett volna elkerülhető, ha a vádlott az „Előzni tilos!” jelzőtábla hatálya alatt a megkezdett előzést már nem folytatja, továbbá a személygépkocsija sodródási nyoma kezdetén a sebessége nem több, mint a jobbra ívelő útkanyarulat biztonságos követéséhez szükséges 72-76 km/h.
A baleset következtében a Fiat személygépkocsi bal hátsó – biztonsági övet nem használó – utasa, a vádlott élettársa a nyitott utasterű személygépkocsiból kizuhanva a jármű elé a füves útárokba esett és súlyos sérüléseket, így többek között többszörös bordatörést, a bal tüdő alsó lebeny szakadását, roncsolódását, kétoldali mellűri és hasűri vérgyülemet, a lép és máj többszörös szakadását szenvedte el, halálának közvetlen oka a közlekedési baleset következtében elszenvedett tompa erőbehatások okozta heveny vérvesztéses shock volt. Az elszenvedett közlekedési baleset és a halálos eredmény között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.
A baleset következtében a Fiat személygépkocsi jobb hátsó – biztonsági övet nem használó – utasa a nyitott utasterű személygépkocsiból kirepült és a Fiat személygépkocsi mögötti füves útárokba esett. A sértett a baleset következtében többek között a baloldali nyílt darabos koponyatörést, a nyakszirtcsont és a koponyalap többszörös törését, az orrcsont és az arccsont kétoldali törését, a bal alkar orsócsont és a baloldali combcsont darabos törését, kétoldali sorozatbordatörést, kétoldali légmellett, a szív bal kamrájának hátsó fali zúzódását, a máj, a lép és a jobb vese állományának szakadását, az agyállomány szakadását és zúzódását szenvedte el. Halálának közvetlen oka a nyílt darabos koponya csonttörés, agyzúzódás és kétoldali bordatörések és többszörös csonttörések okozta sérüléses shock volt. Az elszenvedett közlekedési baleset és a halálos eredmény között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.
Megállapítható, hogy abban az esetben, ha a sértettek biztonsági öveiket rendeltetésszerűen használják, úgy a halálos kimenetellel járó sérüléseik nem jöttek volna létre, a hátsó ülésen helyet foglaló sértettek egyike sem szenvedett volna többszörös, életet veszélyeztető, vagy élettel össze nem egyeztethető sérülést, amelyek jelen esetben az ütközés hatására bekövetkezett helyelhagyás utáni nagy erejű talajhoz csapódás következtében jöttek létre.
A balesetet követően megállapítást nyert az is, hogy a Fiat személygépkocsi jobb hátsó biztonsági öve azért nem volt használható, mert a csatjának rögzítője korábban a hátsó üléstámla alá szorult.
A baleset következtében a Fiat Punto személygépkocsi jobb első – biztonsági övet használó – utasa nyolc napon belül gyógyuló könnyű, a vádlott nyolc napon túl gyógyuló súlyos  sérüléseket szenvedett.
A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a KRESZ 34. § (1) bekezdés a.) pontjában és 34. § (8) bekezdés c.) pontjában, továbbá a KRESZ 25. § (1) bekezdésében írt rendelkezést, amelyek szerint előzni abban az esetben szabad, ha az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy – figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja. Tilos előzni be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható. A járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni, figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
Az elhunyt sértettek megszegték a KRESZ 48. §. (4) bekezdésében írt rendelkezést, amely értelmében a külön jogszabályban meghatározott olyan gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.

A járásbíróság a bűncselekményt a váddal egyezően beismerő, a tárgyaláshoz való jogáról lemondó vádlottat halált okozó közúti baleset okozásának vétségében mondta ki bűnösnek.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetlen előéletű, kifogástalan életvezetésű vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerését, az általa tanúsított megbánást, továbbá azon sértett vonatkozásában a sértetti közrehatást, aki - bár lehetősége lett volna rá – nem kapcsolta be a biztonsági övét. Súlyosító körülményként értékelte viszont a vádlott által megvalósított többszörös közlekedési szabályszegés tényét, a cselekménye két ember halálát is eredményező következményét, de szintén terhére értékelte azt a tényt, hogy két éven belül volt már közlekedési szabályszegése, illetve azt, hogy az egyik sértett biztonsági öve a vádlott mulasztására visszavezethetően nem volt rendeltetésszerűen használható.
A bíróság mindezek eredményeként az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény esetében a cselekmény tárgyi súlyára, a bűnösség fokára, illetve a számba vett súlyosító és enyhítő körülményekre is tekintettel a középmértéket el nem érő, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását ítélte meg – a járművezetéstől eltiltással egyetemben - célravezető szankciónak mind az egyéni, mind az általános bűnmegelőzés  - mint büntetési cél - érvényre juttatása érdekében.

Az ítélet ellen a vádlott és a védő a büntetés enyhítése, a szabadságvesztés tartamának csökkentése, végrehajtásának felfüggesztése, illetőleg a járművezetéstől eltiltás tartamának mérséklése érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyész három munkanap gondolkodási időt tartott fenn.

Szekszárd, 2020. október hó 22. napja

Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztály