A megállapított tényállás szerint a vádlott és a sértett 1979-ben kötöttek házasságot, kapcsolatuk rövid ideig jónak volt mondható, azonban a sértett mintegy öt évvel a házasságkötésüket követően italozni kezdett, amely miatt gyakran viselkedett erőszakosan, agresszívan a vádlottal, időnként bántalmazta is őt, így a viszonyuk megromlott. A vádlott és a sértett a lakásukban tartózkodott, majd a kora esti órákban - amint az már közöttük megszokottá vált - hangosan vitatkoztak, veszekedtek egymással. A sértett a lakás kisszobájába ment, így a vádlott és a sértett ezt követően az este folyamán már nem kommunikáltak egymással. A vádlott azonban nem nyugodott le, sőt, a megromlott viszonyuk miatt elkeseredésében és az aznapi vita, veszekedés folytán kialakult feldúlt, bosszús állapotában hajnalban bement a lakás kisszobájába és az ott lévő franciaágy bal oldalán egy pokróccal betakarva a hátán fekvő férjéhez, sértetthez és egy 17,5 cm pengehosszúságú kenyérvágó késsel egy alkalommal, fentről lefelé ívelő, célzottan irányzott mozdulattal, nagy erővel megszúrta őt a mellkasa jobb oldalán, a VI-VII. borda közötti részen. A sértett a helyszínen életét vesztette.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott és a védő elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett, az ügyész 3 nap gondolkodási időt fenntartott.

 

Tatabánya, 2016. március 1.

 

A Tatabányai Törvényszék Sajtóosztálya