A bűnszervezet vezetője, az elsőrendű vádlott két, húskészítmények nagykereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságot irányított, amelyek 2012. júniusa és 2014. decembere közötti időszakban közvetlenül az Európai Közösségből vásároltak húsárut, amit belföldi gazdasági társaságoknak értékesítettek tovább. A két Kft-nek ÁFA-fizetési kötelezettsége keletkezett, ÁFA levonására nem voltak jogosultak, a fizetendő ÁFA összegét az elsőrendű vádlott fiktív számlák befogadásával jelentéktelen összegűre csökkentette. A fiktív számlákat nyolc olyan közbeékelődött cég állította ki, amelyeket ténylegesen az elsőrendű vádlott irányított. Az elsőrendű vádlott által működtetett bűnszervezet biztosította, hogy pusztán az iratok, számlák alapján úgy tűnjön, mintha a közbeékelődött cégek vásároltak volna európai közösségi értékesítő cégektől, illetve a fiktív számlák szerinti vevő értékesítette a húsárut a két Kft-nek. 
A 12 főből álló bűnszervezet összesen 2.336.836.189,- Ft. vagyoni hátrányt okozott a magyar állami költségvetésnek.  
A Tatabányai Törvényszéken 2020. január 16-án megtartott előkészítő ülésen három vádlott esetében tudott ítéletet hozni a bíróság, ugyanis a megjelent vádlottak közül hárman tettek a váddal egyező bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást és mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról. Ezen vádlottak „strómanként” vettek részt a bűnszervezetben oly módon, hogy vállalták egyes olyan cégek ügyvezetését, melyeket csupán azért hoztak létre, hogy fiktív számlákat állítsanak ki. A törvényszék mind a három vádlottat 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette, illetve a vádlottak közül kettőt 5-5 évre eltiltott a gazdasági társaság vezetésétől.
Az ítélet nem jogerős, mert bár a vádlottak és védőik azt tudomásul vették, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.