Az Ajkai Járásbíróság hat év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte az I. rendű vádlottat társtettesként elkövetett rablás, valamint garázdaság miatt, a II. rendű vádlottat pedig szintén társtettesként elkövetett rablás, továbbá szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete miatt öt év kilenc hónap börtönbüntetéssel és hat év közügyektől eltiltással sújtotta. A bíróság a vádlottak letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta. 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak közös italozást követően egy helyismerettel nem rendelkező, 63 éves és meglehetősen ittas állapotú sértettre figyeltek fel és őt az ajkai buszpályaudvar környékén követni kezdték, majd a közeli parkban utolérve a II. rendű vádlott egy sötét, bokros résznél ököllel megütötte a sértett fejét, amitől a sértett a földre került, ezután pedig mindkét vádlott többször megütötte a sértettet. A sértettnek még sikerült felállnia a földről és futva menekült a két vádlott elől, azonban ők ismét utolérték, újra bántalmazták, így a sértett megint a földre esett. A II. rendű vádlott a földön fekvő sértett mellkasára rátérdelve a nadrágja cipzárját lehúzva elővette a nemi szervét és szexuális cselekményre próbálta kényszeríteni a sértettet, miközben a nemi szervét a sértett felé közelítette. A sértett azonban elhajolt, így a II. rendű vádlott abbahagyta a cselekményét, ám a földön fekvő sértett zsebeit az I. rendű vádlott akkor még értékeket keresve átkutatta és a sértett nadrágzsebében talált 500 forintot jogtalanul eltulajdonította. A vádlottak bántalmazása következtében a sértettnek nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek, azonban az eltulajdonított 500 forintot a vádlottak néhány órán belüli elfogását követően az I. rendű vádlottól lefoglalással a sértett részére visszaadta a nyomozó hatóság. 

A 2020 októberében történt rablási cselekményt érintően a vádlottak nem vitatták a büntetőjogi felelősségüket, azonban a bizonyítási eljárás eredményeként az ügyészségi vádtól eltérően azt nem lehetett bizonyítani, hogy a két vádlott a rablási cselekményt a lényegesen súlyosabb megítélés alá eső, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására koránál vagy fogyatékosságnál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követte volna el, s ezzel összefüggésben a rablási cselekményhez kapcsolódó minősített testi sértés bűntettét sem lehetett megállapítani a terhükre, az okozott könnyű testi sértés vétségét illetően pedig ezen cselekményük a rablás bűntettében nyert értékelést. Annak ellenére, hogy mindkét vádlott büntetlen előéletű volt a cselekmény elkövetésekor, a bíróság az I. rendű vádlottat érintően egy másik ügyet is egyesített a rablási ügyhöz, amikor is az I. rendű vádlott a rablást megelőzően már 2020 szeptemberében szintén ittas állapotban garázda cselekményeket valósított meg.

A tárgyaláson egyebekben a sértettől mindkét vádlott bocsánatot kért és bocsánatkérésüket a sértett el is fogadta, majd a kihirdetett ítélet ellen a vádlottak és védőik egyaránt enyhítésért fellebbezést jelentettek be, míg az ügyészség anyagi jogszabálysértés miatt fellebbezett a minősített rablás bűntettének és a minősített testi sértés bűntettének a vádirat szerint történő megállapítása érdekében és egyben súlyosabb büntetés kiszabásáért. 

Veszprém, 2021. április 23.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály