A Veszprémi Törvényszék 2019. március 26-án kihirdetett másodfokú ítéletében a bűnügyi költség vonatkozásában megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta a Veszprémi Járásbíróságnak egy nagy hozamú befektetést ígérő csaló ügyében hozott ítéletét.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2015 tavaszán, élettársa útján megismerkedett a sértettel, akivel ezután több alkalommal találkoztak. A vádlott magatartása és az általa közölt információk bizalmat ébresztettek a sértettben. A vádlott azt állította, hogy sikeres üzletember, több jól működő vállalkozása van, azonban ebben az időszakban sem ügyvezetője, sem tagja nem volt egy gazdasági társaságnak sem és egyéni vállalkozóként sem tevékenykedett. A vádlott azt is állította, hogy egy 26.000.000,- Ft értékű ingatlant vásároltak Balatonfűzfőn, azonban a vádlottnak semmilyen ingatlan nem volt a tulajdonában.

A sértett a vádlottnak és élettársának is elmondta, hogy külföldi munkavégzéséből megtakarítása van, amelyet szeretne befektetni. Erre a vádlott azt javasolta a sértettnek, hogy a megtakarítást platina vásárlásába lenne célszerű befektetni, és azt is állította, hogy ez a befektetés rendkívül jól jövedelmez, a sértett a befektetett pénzén felül kb. a befektetés 80-90 %-át kapná meg nyereségként. A sértettben a vádlott meggyőző előadásmódja, valamint a nagy hasznot hozó befektetés lehetősége bizalmat keltett, ezért 9.500 Eurót adott át a vádlottnak abból a célból, hogy azt a vádlott platina vásárlása útján befektesse.

A vádlott az átvett pénzösszegből azonban nem vásárolt platinát, az eleve nem is állt szándékában, a kedvezőnek tűnő, azonban valótlan befektetési lehetőséget csak azért ajánlotta fel a sértettnek, hogy így rábírja a megtakarítása átadására. A vádlott 2016 tavaszáig folyamatosan hitegette a sértettet, valótlanul azt állította, hogy megtörtént a platina vásárlása, majd azt haszonnal értékesítette. A vádlott számos alkalommal ígéretet tett arra, hogy az általa átvett pénzösszeget és a befektetés hozamát a sértettnek visszafizeti, erre azonban nem került sor. A vádlott élettársa nem tudott a vádlott által elkövetett fenti bűncselekményről.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat, mint többszörös visszaesőt nagyobb kárt okozó csalás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért két év két hónap fegyházbüntetésre, 200.000,- Ft pénzbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a vádlott és védője által elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett bejelentett fellebbezés alapján nyilvános ülésen bírálta felül. Ennek keretében azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a szükséges bizonyítást lefolytatta, az általa megvizsgált bizonyítékokat teljeskörűen értékelte és a bizonyítékok értékelő tevékenységéről számot adott. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megalapozottnak, a bűnösségre levont következtetést helytállónak találta. A törvényszék a többszörös visszaeső vádlott vonatkozásában a büntetés enyhítésére sem látott lehetőséget. Az elsőfokú ítéletet azonban annyiban megváltoztatta, hogy mellőzte a vádlottnak a tanúköltségből álló bűnügyi költség megfizetésére kötelezését, ugyanis az ügyben meghallgatott két tanú vallomása az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel nem volt összefüggésben.

Az ítélet jogerős.

Veszprém, 2019. április 9.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály