A Veszprémi Törvényszék 2017. február 9-én kihirdetett ítéletében S. V. K. vádlottat két rendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és két rendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt halmazati büntetésül 9 év 4 hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat ellátó foglalkozástól.

 

A bíróság a szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött 5 hónapot teljes egészében, míg a házi őrizetben töltött több, mint másfél éves időtartamot 4 naponként 1 nap szabadságvesztésként beszámította. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

 

Kötelezte a vádlottat a bűncselekményekkel okozott, 673 millió forintot is meghaladó kár megtérítésére, valamint az ezzel kapcsolatos ún. polgári jogi igények közel 2 millió forintos illetékének, továbbá közel 2,5 millió Ft összegű bűnügyi költségnek a megfizetésére.

 

Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a 10 éves középmértéket meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása céljából, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés céljából jelentett be fellebbezést. A fellebbezésekre tekintettel az ítélet nem jogerős, másodfokon a Győri Ítélőtábla hoz majd döntést.

 

A bíróság által megállapított tényállás:

 

A vádlott 2000-től 2010-ig gazdasági vezető volt a f.-i székhelyű „N-F.” (2009-től „H.” név alatt működő) Kft.-ben. A vádlott rendszeresen többmilliós készpénzfelvételekre adott utasítást beosztottai részére, majd a Kft. házipénztárába ily módon befolyt összegekből 2003-tól 2010-ig összesen 603 millió 856 ezer forintot tulajdonított el, és azt ismeretlen célra fordította. A vádlott a pénztárhiány leplezése céljából valótlan tartalmú, fiktív számlákat állított ki és használt fel.

 

A törvényszék jelen büntetőügyhöz egyesítette a vádlottal szemben az elkövetési értékre tekintettel a Veszprémi Járásbíróságon indult büntetőügyet is, amelyben az alábbi tényállás volt megállapítható:

 

A vádlott az előző tényállással érintett munkahelyéről a munkáltató részéről történt rendes felmondás folytán 2010. július 1. napjával történt távozása után 2010. augusztus 16. napjától gazdasági igazgatóként helyezkedett el a v.-i székhelyű „HM V.” Zrt.-nél, ahol jogviszonya 2015. január 14. napján azonnali hatályú felmondás folytán szűnt meg.

A vádlott a céges bankkártyával rendszeresen vett fel készpénzt a Zrt. bankszámlájáról, az ily módon 2011. októberétől 2014. december végéig felvett összesen mintegy 69 millió 189 ezer forinttal azonban nem tudott elszámolni, azt a cégtől eltulajdonítva ismeretlen célra fordította. A készpénzfelvételeket a vádlott részben valós készpénzfizetési számlák utólagos meghamisításával, részben meg nem valósult gazdasági eseményekről kiállított fiktív gépi szálmák kiállításával és felhasználásával leplezte.

 

A vádlott tulajdonában álló ingatlanrészekre, bankszámlákra és üzletrészekre a nyomozás során zár alá vételt rendelt el a Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája. Ez az ítélet jogerőre emelkedése után a sértett cégek számára a megítélt kártérítés egy részének kielégítési alapjául szolgálhat, a vádlott által elsikkasztott pénz azonban az eljárás során nem került meg.

 

Veszprém, 2017. február 17.

 

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály