A Veszprémi Törvényszék a 2015. június 24-én kihirdetett ítéletével K. L. vádlottat bűnösnek mondta ki életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés bűntettében, ezért őt két év fogház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. A törvényszék a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, a sértett által előterjesztett polgári jogi igény elbírálását pedig a törvény egyéb útjára utasította, végül kötelezte a vádlottat a 94.412,- Ft bűnügyi költség megfizetésére.

 

A megállapított tényállás lényege szerint:

 

K. L. vádlott és T. I. sértett régóta – mintegy 10 éve – ismerik egymást.

 

A vádlott 2013. augusztus 20. napján a kora délutáni óráktól kezdve egy veszprémi borozóban tartózkodott, amely idő alatt – pontosan meg nem határozható, de nagyobb mennyiségű – szeszesitalt fogyasztott, amelytől ittas állapotba került.

 

A borozó zárása előtt – nem sokkal 17.30 óra után – a presszó teraszán Gy. G. és J. G. tanúk, míg a belső helyiségben a vádlott fogyasztotta az utolsó pohár italát, B. I.-né tanú pedig a pultban mosogatott és záráshoz készítette elő a vendéglátó egységet. Ekkor érkezett a borozóba az erősen ittas állapotban levő sértett, aki – miután a kinti teraszon helyet foglaló két ismerősét, Gy. G. és J. G. tanúkat köszöntötte – bement a borozó belső helyiségébe és a pultban tartózkodó B. I.-né tanútól két fröccsöt kért hitelre. A tanú, látva, hogy a sértett erősen ittas állapotban van, a zárásra hivatkozva megtagadta a kiszolgálást, azonban a sértett továbbra is kérte, hogy szolgálja ki. Ekkor a pultnál tartózkodó vádlott szólt a sértettnek, hogy távozzon a helyiségből, mivel ott nem fogják kiszolgálni. Ezt követően a vádlott azért, hogy nyomatékot adjon szavainak, megfogta a sértett egyik vállát és egy negyedkört fordított rajta, majd a testi erővel tolva ösztönözte a sértettet, hogy induljon kifelé a borozóból. Ezt követően a sértett hátrálva elindult a nyitott kocsmaajtó irányába, amelynek során folyamatosan kérdőre vonta az őt követő és kifelé tessékelő vádlottat, hogy milyen jogon küldi út ki a borozóból. A vádlott a sértett szavaitól ideges lett és még mielőtt a bejárati ajtóhoz értek volna – a küszöbtől mintegy 40 cm-re – egy alkalommal, jobb tenyérrel arcul ütötte a vele szemben, s a bejárati ajtónak háttal álló sértettet. Az ütés következtében a sértett egyensúlyát vesztette és a borozó ajtaja előtti vasrácsos lábtörlőre kilépve, tompítás, a zuhanás erejének elhárítása nélkül hanyatt esett és a fejét közepesnél nagyobb erővel a borozó előtti járda beton felületébe ütötte. A sértett a koponyájának kemény felszínhez ütődése következtében azonnal eszméletét vesztettet, hajas fejbőre és füle pedig vérezni kezdett.

 

Gy. G. tanú a borozó ajtaja előtt mintegy fél méterre, fejjel az utca felé fekvő eszméletlen sértett segítségére sietett, a vádlott pedig a kerékpárúton közlekedő P. S. tanút kérte meg, hogy értesítse a mentőket. Az Országos Mentőszolgálat esetkocsija a tanú által 17.54 órakor tett bejelentés alapján 17.58 órakor érkezett a helyszínre, majd a sértettet a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházba szállították.

 

A sértett a vádlott által leadott arculütése folytán történt elesés következtében a jobb tarkórégió repesztett jellegű lágyrész-sérülését, továbbá a koponyalapra is terjedő koponyatörést, a dobüreg bevérzését, a keményburok és a lágyagyhártya alatti vérzést, valamint agyzúzódást szenvedett, mely sérülések gyógytartama összességében meghaladja a 8 napot, a sérülések gyógytartama mintegy 2-3 hónap. A trauma következtében azonban a sértett a bal halántéklebeny több gócú, agyvíz tartalmú üreg és a központi idegrendszer támasztószövetének megszaporodását szenvedte el, mely elváltozás az elszenvedett agyzúzódás következményeként alakult ki és maradandó fogyatékosságként értékelhető. Az agyzúzódás, keményburok és a lágyagyhártya alatti vérzés következményeként a sértett életveszélyes állapotba került, a szakszerű orvosi tevékenység elmaradása esetén halála bizonyossággal határos valószínűséggel bekövetkezett volna.

 

A vádlott tisztában volt a sértett erősen ittas állapotával. Józan állapotú elkövetőt feltételezve, a vádlottnak a tőle elvárható figyelem és körültekintés folytán számolnia kellett volna azzal, hogy kisebb erejű ütéssel is az erősen ittas sértett elesését idézheti elő, amely a sértett állapota és a terepviszonyok miatt súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat. A vádlott a sértett arculütésének azon lehetséges következményét, hogy attól a sértett egyensúlyát vesztve hanyatt eshet és a fejét kemény, szilárd felülethez ütve életveszélyes koponyasérülést szenvedhet, azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta.

 

Az ítéletet valamennyi fellebbezésre jogosult tudomásul vette, így az jogerős.

 

Veszprém, 2015. június 24.

 

A Veszprémi Törvényszék Sajtóosztálya