Helyreigazítás a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben indított büntetőügy kapcsán a sajtóban megjelent téves, illetőleg valótlan információk vonatkozásában

Mint ismeretes, a Veszprémi Törvényszék 2016. január 28. napján kihirdetett első fokú (nem jogerős) ítéletével a vörösiszap- katasztrófával összefüggésben indított büntetőügyben a tragédia gondatlan előidézésével, a következmények elhárításának akadályozásával, illetőleg környezetkárosítással, természetkárosítással és a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésével vádolt 15 vádlottat felmentette.

A büntetőügy tárgyalás-sorozata folyamatos sajtónyilvánosság mellett zajlott, a büntetőügy valamennyi részletéről minden érdeklődő naprakészen értesülhetett. Az ítélet indokairól a törvényszék az ítélet kihirdetésével egy időben sajtóközleményt tett közzé, amelyet elektronikus formában eljuttatott a sajtó képviselői részére is. Ezt több sajtószerv át is vette, és a tényszerű tájékoztatás alapjaként felhasználta. Az ezek után felmerülő további kérdésekről a törvényszék külön sajtótájékoztatót tartott.

Mindezek mellett a médiában számos vonatkozásban téves vagy valótlan közlések jelennek az ítélettel kapcsolatosan, amelyet sokan a közhangulat keltésére használnak fel a bíróságok ellen, elhallgatva vagy elferdítve azokat az indokokat, amelyekre a bíróság ítéletét alapította. Mivel a fenti, valótlan tényállításokat tartalmazó híradások rövid időn belül több emberhez eljutva a társadalom széles körében adhatnak alapot téves következtetések levonására, ezért a Veszprémi Törvényszék fontosnak tartja, hogy az állampolgárok tényszerű és hiteles tájékoztatást kapjanak a szélesebb nyilvánosságot érdeklő és érintő ügy kapcsán.

Valamennyi valótlan híresztelésre ugyan nem tudunk reagálni, azonban az egyik legutóbbi cikk kapcsán – a hasonló félretájékoztatások elszaporodására figyelemmel – fontosnak tartjuk, hogy a valósággal több ponton ellentétes megállapításokat tételesen cáfoljuk, az alábbiak szerint.

Az egyik internetes portálon február 4-én megjelent, az üggyel kapcsolatos írás több megállapítása is valótlan adatokat tartalmazott, amelyek alkalmasak a nyilvánosság félrevezetésére, ezért az abban foglalt valótlan tényállítások kapcsán az alábbiakat teszi közzé a törvényszék:

1.)    A cikk elején található azon megállapítás, hogy „a vörösiszap a bíróság szerint nem veszélyes anyag”, nem felel meg a valóságnak. A törvényszék ítéletének indokolásában is hangsúlyozta, hogy – a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésével kapcsolatos vádpont vonatkozásában – azt vizsgálta, hogy a vörösiszap „nem veszélyes hulladékként” történő minősítése a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő volt-e, s e körben azt állapította meg, hogy az a hatályban volt jogszabályoknak megfelelt.

2.)    A cikkben írt azon tényállítás, mely szerint a törvényszék a Műegyetem korábbi tanszékvezető professzorát (a továbbiakban 1. számú szakértő) arra hivatkozással zárta ki az a szakértők közül, mert ő a miniszterelnök szakértője lett volna, valótlan.

    A törvényszék 2014. január 6. napján meghozott 12.B.39/2012/421/V. számú végzésében az 1. számú szakértőt a Be. 103.§ (1) bekezdés f.) pontjára hivatkozással szakértőként való eljárásból az ügyben kizárta. Döntésének alapja az volt, hogy mivel az 1. számú szakértő az ügyben korábban eljárt gazdasági társaság tagja, így a megjelölt jogszabályhely alapján a büntetőeljárásban szakértőként nem járhat el. A fenti elsőfokú határozatot a Győri Ítélőtábla 2014. március 19. napján kelt és jogerős Bpkf.35/2014/3. számú végzésével megváltoztatta, és a szakértő kizárását mellőzte. A másodfokú végzés indokolása szerint mivel az 1. számú szakértő olyan társaság vezetője volt, amely csak technikai jellegű részfeladatot végzett az ügyben, így rá a fenti kizárási szabály nem alkalmazható.
    A másodfokú határozatban foglaltaknak megfelelően az elsőfokú bíróság a büntetőügyben az 1. számú szakértőt 2014. június 11-12-13. napjain megtartott tárgyaláson (551.jegyzőkönyv) – miután a korábban felvett bizonyítási anyagokat részére tanulmányozásra megküldte – a szakvéleményével kapcsolatosan a műszaki-geotechnikai szakértői csoport tagjaként meghallgatta, az előterjesztett szakértői véleményét az ítélet meghozatala során érdemben figyelembe vette.

3.)     A cikkben foglalt azon tényállítás, mely szerint a törvényszék az 1. számú szakértőhöz hasonlóan hamis indokok alapján zárta volna ki azon szakértőt az eljárásból, akit a katasztrófavédelem a tragédiát követően segítségre felkért (a továbbiakban 2. számú szakértő), szintén nem felel meg a valóságnak.

    A 2. számú szakértő személyével kapcsolatosan 2014. január 6-10. napjain megtartott tárgyaláson a több védő és az egyik vádlott ugyan indítványt tett a szakértő kizárására, ezt azonban a törvényszék 2014. január 7. napján meghozott 12.B.39/2012/421/VIII. számú végzésével elutasította, tehát a 2. számú szakértőnek az ügyből történő kizárását megtagadta. Ezen elsőfokú határozatot a Győri Ítélőtábla másodfokú bíróságként – egyetértve az elsőfokú bíróság által felhozott indokokkal – 2014. március 19. napján kelt Bpkf.36/2014/4. számú végzésével helybenhagyta.

    A 2. számú szakértő a büntetőeljárás teljes tartama alatt a műszaki-geotechnikai csoport tagjaként az ügyben eljárt, szakértői véleményt adott, amely az ítélet meghozatalakor értékelésre került.

4.)     Valótlan tartalmú a cikkben foglalt azon tényállítás is, mely szerint a törvényszék a „robbantási szakértőt pedig azért izzasztotta meg, mert a tragédia hallatán rögtön a helyszínre ment, és megnézte mi történt ott. A nyomokból megállapította, hogy nem történhetett robbanás. Mivel akkor még nem kapott felkérést a szakértésre, viszont már kialakította a véleményét, ezért megszégyenítve állt a bíró előtt.”

    A robbantási szakértő (továbbiakban 3. számú szakértő) a 2014. szeptember 8-9. napjain megtartott tárgyaláson (576. sorszámú jegyzőkönyv) tett nyilatkozata szerint, a szakvélemény elkészítése előtt a katasztrófa helyszínén nem járt, szakvéleményét a nyomozó hatóság által átadott iratanyagra és szakmai tapasztalatára alapította. Magánemberként a szakvélemény leadását követően egy alkalommal Devecser környékén járva kísérelte meg megtekintetni a helyszínt, azonban annak őrzött volta miatt oda bejutni nem tudott. A szakvélemény elkészültének körülményeit firtató kérdésre a tárgyaláson úgy nyilatkozott: „én újra prekoncepciómmal kezdeném, hogy máig sem hiszem el senkinek, hogy ezt kirobbantották...” A fenti körben ugyanezen tárgyaláson azt is elmondta (576. számú jegyzőkönyv 65. oldal): „hangsúlyozom, hogy senki nem írhatott akkor objektív véleményt, abban a közhangulatban, ami ezzel a katasztrófával kapcsolatosan kialakult. Én is egy magyar állampolgárként ezt tudomásul vettem.”

    A 3. számú szakértőt a törvényszék a fentiekre figyelemmel a Be. 103.§ (1) bekezdés h.) pontja alapján – egyéb okra alapított elfogultságára tekintettel – 2014. szeptember 9. napján meghozott 12.B.39/2012/576/V. számú végzésével az eljárásból kizárta. Ezt a határozatot a Győri Ítélőtábla 2014. december 9. napján kelt Bpkf.404/2014/2. számú végzésével megváltoztatta és a szakértő kizárását – a szakértő nyilatkozatában tetten érhető elfogultság hiányára figyelemmel – mellőzte, így a szakértő az eljárásban eljárt és szakvéleményét előterjesztette.

A fentiekre is figyelemmel tisztelettel kéri a törvényszék a sajtó képviselőit, hogy jelen ügyben (akárcsak bármely közérdeklődésre számot tartó ügyben) az objektív és tényszerű tájékoztatás követelményét mindenkor tartsák tiszteletben, és tartózkodjanak a közhangulat keltésére alkalmas valótlan tartalmú tényállításoktól.

Veszprém, 2016. február 5.
 

A Veszprémi Törvényszék Sajtóosztálya