A Veszprémi Járásbíróság egy, a közelmúltban elbírált bűncselekmény áldozata édesanyjának a kereseti kérelméről döntött és több millió forint sérelemdíjat, valamint egyösszegű és járadék formájában megállapított kártérítést ítélt meg.

Az ügy előzménye, hogy a Veszprémi Törvényszék még 2020 januárjában halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt 5 év szabadságvesztésre ítélte azt a férfit, aki egy veszprémi szórakozóhelyen bántalmazott egy másik férfit úgy, hogy az a helyszínen életét vesztette.
A bűncselekmény sértettjének édesanyja ezt követően, 2020 márciusában indított polgári pert a bűncselekményt elkövető alperessel szemben. A per során módosított kereseti kérelmében 5.000.000 Ft sérelemdíj, 848.410 Ft temetési költség és ezek kamatai, valamint havi 60.000 Ft tartást pótló járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a perben kizárólag a temetési költség felét ismerte el jogos követelésként, ezt meghaladóan kérte a kereset elutasítását hivatkozással arra, hogy a bűncselekmény elkövetését az áldozat provokatív magatartása előzte meg. 

A járásbíróság a felperes kereseti kérelmét alaposnak találta és a módosított kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alperest azzal, hogy az 5.848.410 Ft tőkét és járulékait, valamint az 1.200.000 Ft már esedékessé vált járadékot 15 napon belül kell megfizetni a felperesnek, továbbá 107.315 Ft perköltséget is köteles megtéríteni az alperes a felperesnek. Ezen túlmenően az alperesnek kell viselnie a per során feljegyzett 390.000 Ft eljárási illetéket is.
A bíróság a perben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy az öregségi nyugdíj ellátásban részesülő felperes a halála előtt kamionsofőrként dolgozó elhunyt fiával egy háztartásban élt, aki haláláig havi 100.000 Ft-tal támogatta édesanyját, melyből 40.000 Ft a tényleges háztartási többletköltségeit fedezte, míg a fennmaradó 60.000 Ft-ot a felperes saját életkörülményeinek javítására fordíthatott.
A bíróság a sérelemdíj megítélése vonatkozásában rámutatott arra, hogy a hozzátartozó elvesztése a teljes családban élés jogát sérti, amely a bírói gyakorlat által kimunkált sajátos személyiségi jog. A bíróság a felperes által kért sérelemdíj összegét sem látta eltúlzottnak, ezért azt teljes egészében megítélte a felperesnek. A temetési költség vonatkozásában a bíróság indokolásában hangsúlyozta, hogy egyértelműen az alperes bűncselekménye idézte elő azt az eseményt, amely miatt a felperes kénytelen volt eltemetni a fiát, és az alperesi védekezéssel szemben nem volt semmilyen olyan körülmény, amely a kármegosztásra alapot adhatott volna.
A tartást pótló járadék körében kiemelte a bíróság, hogy azt kellett a felperesnek a perben bizonyítania, hogy az elhunyt gyermeke rendszeres pénzbeli támogatásban, tartásban részesítette őt. A felperes mind a rendszeres pénzbeli támogatás nyújtását, mind annak összegszerűségét megfelelően bizonyította a perben. A teljes kártérítés elvéből következik, hogy az a személy, aki a felperest e kedvező helyzetéből bűncselekmény elkövetése útján kimozdítja, köteles arra, hogy a felperest olyan helyzetbe hozza, mintha bűncselekmény nem történt volna.  A bíróság ítéletében azt is leszögezte, hogy a felperesi igények alapossága szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a büntető ítélet szerint az elhunyt közrehatott a bűncselekmény elkövetésében, ez ugyanis az alperes jogellenes magatartását nem kérdőjelezi meg, és kármegosztáshoz sem vezet.

A bíróság ítélete nem jogerős.

Veszprém, 2021. január 7.

Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály