A környezetvédelmi hatóság a vörösiszap kiömlése miatt összesen 137.683.624.000,- Ft hulladékgazdálkodási, természetvédelmi és rendkívüli vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte a MAL Zrt-t.

A felperes MAL Zrt. e határozatok bírósági felülvizsgálata iránti keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól, mivel a X-es számú kazetta létesítésére a hatóságok kötelezték, amelyek a terület kiválasztásakor, a tervezéskor és az engedélyek kiadásakor elmulasztották az ellenőrzési kötelezettségüket. Kedvezőtlen természeti erők, külső okok is közrejátszottak a katasztrófa bekövetkezésében. A felperes álláspontja szerint az engedélyben foglaltakat betartotta, a hulladékgazdálkodási előírásokat nem szegte meg, a védett természeti területen és a Torna patakban visszafordíthatatlan károsodás nem történt. Jogszabálysértésként hivatkozott a tisztázatlan tényállásra és a megalapozatlan bírságszámításra.

Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alperesek a határozatok jogszerűségére hivatkozva a kereset elutasítását és a perköltség megállapítását kérték.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. november 27. napján kelt ítéletében a hatóság hulladékgazdálkodási, valamint rendkívüli vízszennyezési bírságot megállapító határozatait hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, a természetvédelmi bírságról szóló határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet pedig elutasította. Megállapította, hogy a felperes részére 30.000,- Ft illeték visszatérítésének van helye, míg 30.000,- Ft illeték az állam terhén marad, ezt meghaladóan mindegyik fél viseli a saját felmerült költségét.

A bíróság ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a gátszakadás nem természeti katasztrófa és nem kötelezést tartalmazó hatósági határozatok végrehajtásának következménye, ezért a felperes nem mentesülhet a közigazgatási jogi felelősség alól. A felperes megsértette az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat, amikor a vörösiszap-hulladék a szállítóvízzel együtt a környezetbe került. A hulladékgazdálkodási bírság alapja a kijutott hulladék mennyisége, amit a hatóság becsléssel állapított meg, több hónappal a katasztrófa után végzett helyszíni szemle adatai alapján. A rendkívüli vízszennyezési bírsággal kapcsolatos eljárásban készült szakvélemény rögzítette, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok hiányosak és a számítás jelentős mennyiségű hibával terhelt.

A bíróság megállapította továbbá, hogy a hatóságnak a környezetszennyezés, a károsodás tekintetében további bizonyítási kötelezettsége nem volt, megalapozottan állapította meg a vörösiszappal érintett és a törvény erejénél fogva védett lápterületeket, valamint a természetvédelmi bírság összegét. A területre kijutott és a patakba bekerült vörösiszap mennyiségének meghatározása tekintetében azonban a tényállás tisztázatlan, ezzel kapcsolatban a szakértő kirendelése nem volt mellőzhető.

Az ítélet szerint a természetvédelmi bírságról rendelkező határozat, továbbá a hulladékgazdálkodási bírságot és a rendkívüli vízszennyezési bírságot kiszabó határozatok a közigazgatási jogi felelősség, a jogalap megállapítása tekintetében jogszerűek, ezért e körben a keresetet elutasította. A hulladékgazdálkodási és a rendkívüli vízszennyezési bírság összegére nézve kell a határozatok hatályon kívül helyezésére tekintettel a bizonyítási eljárást lefolytatni és a vörösiszap mennyiségét, tömegét szakértői véleményre alapítottan meghatározni, hogy a bírságszámítás felülvizsgálatra alkalmas, ellenőrizhető legyen.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban ún. rendkívüli jogorvoslatként felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető a Kúriánál.

Veszprém, 2015. november 27.

A Veszprémi Törvényszék Sajtóosztálya