2015 nyarán kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását a Zalaegerszegi Törvényszék két, magánszemélyek ingóértékesítéséhez kapcsolódó költségvetési csalás büntetőügyében. A zalai indítvány nyomán az Alkotmánybíróság megvizsgálta és megsemmisítette  a Kúria vonatkozó jogegységi döntését.

  Mindkét költségvetési csalási ügyben  a Zalaegerszegi Járásbíróság hozott ítéletet első fokon, s az ügyek fellebbezés folytán kerültek a Zalaegerszegi Törvényszék elé.
Az egyik ügyben a vád szerint a vádlott 2008 és 2010 között internetes ingóértékesítéssel foglalkozott, ám ezután a közterheket nem fizette meg, s ezzel 23.324.00 Ft kárt okozott az állami költségvetésnek. Elsőfokon a vádlottat emiatt 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettében és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondták ki bűnösnek, s ítélték 1 év, végrehajtásban 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre.
A másik  ügyben  vádlott 2008-2011 között saját és más nevében fémhulladék értékesítésével foglalkozott, de ezen tevékenység után nem fizetett adót ÁFA, EHO, SZJA adónemben, s 29.556.000 forinttal károsította meg a költségvetést.  A vádlottat első fokon költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 2 év letöltendő börtönre ítélte a bíróság.

Az Alaptörvény felhatalmazza a Kúriát, hogy a bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatokat hozzon. A vád és az első fokú ítélet mindkét esetben a 3/2013. Közigazgatás-munkaügyi kúriai jogegységi határozaton alapultak, amely szerint a vádlottak esetében nem a kedvezőbb ingó értékesítési, hanem a terhesebb, önálló tevékenységből származó jövedelem-adózási szabályokat kell figyelembe venni az üzletszerűség miatt. Ez nagy mértékben befolyásolja a megfizetendő közterhek fajtáit és összegét, így azt is, hogy a vádlott mekkora összegre követte el költségvetési csalást.

A törvényszék álláspontja szerint azonban a Kúria ezen jogegységi döntése több ponton is Alaptörvény ellenes, s nincs tekintettel az SZJA törvény tételes szabályozására. Sérti a jogbiztonság elvét, az állampolgárok ugyanis a jogszabályok tételes szövegében bízva tervezik adójogilag releváns cselekedeteiket, és e jogszabályszövegből a Kúria – jogértelmezéssel –  egy egész mondatot figyelmen kívül hagyott. Sérti a jogegységi határozat a hatalommegosztás Alaptörvényben rögzített elvét is, hiszen a Kúria nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv.

Mindezek fényében a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Rupa Melinda vezette tanácsa az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január hó 24. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt jogegységi döntés - a zalai bírák álláspontjával egyezően - sértette a hatalommegosztás és a jogbiztonság alkotmányos elvét, s az adózók meghatározott köre számára egyértelműen hátrányos jogkövetkezményt állapított meg.
Mindezek tükrében az Alkotmánybíróság elrendelte a 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát is.

A törvényhozó egyébként érzékelte a fenti joghézagot és 2012. január 1-től egyértelműen rendezte  az SZJA-törvény ingóértékesítésre vonatkozó szabályait, a fémgyűjtőkre külön szabályt alkotva.

/Az Alkotmánybíróság a két hasonló ügyből a fémhulladék értékesítés kapcsán (ez volt az első kezdeményezés) hozott  határozatot, de a döntés a másik ügy, az internetes ingóértékesítés kapcsán is irányadó./

Az Alkotmánybíróság határozata itt olvasható.

Zalaegerszeg, 2016. március 03.
 

A Zalaegerszegi Törvényszék Sajtóosztálya