Bizonyos esetekben a vádlott lemondhat arról, hogy ügyében tárgyalást tartsanak. Egy ilyen esetre volt példa április második hetében a Zalaegerszegi Törvényszéken. 

 

Az ügy vádlottja 2015 novemberében ittas állapotban jelent meg egy orosztonyi vegyesboltban, ahol ugyancsak alkoholt fogyasztott. Itt találkozott össze a szintén ittas sértettel, aki trágárul kiabálni kezdette vele, illetve a boltban tartózkodókkal.  A vádlott felszólította a sértettet, hogy viselkedjen kulturáltan, ám a sértett  továbbra is szitkozódott, s a vádlott édesanyját illette trágár szavakkal. A vádlott - akinek édesanyja nem sokkal korábban tragikus hirtelenséggel elhunyt - haragra gerjedt, s a közben már távozóban lévő sértett után eredt. A sértett a vádlott elé feküdt az aszfaltra  - tanúk elmondása alapján ez nem az első ilyen eset volt -,  mire a vádlott több alkalommal is megütötte, megrúgta, majd otthagyta és visszatért a boltba. Nem sokkal ezt követően a sértett is távozott a helyszínről, ám másnap fájdalmai miatt orvoshoz fordult, aki mentőt hívott hozzá. A kórházban megállapították, hogy a férfinak a bántalmazás miatt  leszakadt a lépe,  s az ennek következtében fellépő kivérzéses sokk miatt közvetlen életveszélyes állapotba került. A sértett lépét műtétileg eltávolították, így maradandó egészségkárosodást szenvedett.

 

Az ügyben 2016. április 13-án hozott ítéletet a Zalaegerszegi Törvényszék, amely bűnösnek mondta ki a vádlottat testi sértés bűntettében és - jogerősen - 1 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

 

Az ügyet tárgyalás lemondás mellett folytatta le a törvényszék. Tárgyalásról akkor lehet lemondani, ha a vádlott a vádemelést megelőzően bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz. Erről a vádlott és az ügyész között írásba foglalt megállapodás jön létre, amelyet az ügy irataival együtt beterjesztenek a bíróságra.  A bíróság ilyenkor nyilvános ülés keretében tárgyalja az ügyet, amelyen  már csak a vádlottat hallgatja meg. A nyilvános ülésen a bíró újra nyilatkoztatja a vádlottat a tárgyalás lemondásról, illetve a bűnösségének elismeréséről.  A vádlott itt is meghallgatásra kerül, s ha a vallomása netán eltér a korábbitól, vagy a bíróság úgy ítéli, hogy a vádtól eltérő elemek merülnek fel, az ügyet tárgyalásra utalja. (Abban az esetben például, ha a terhelt megtagadja a vallomást, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja.) Ha semmi sem indokolja a tárgyalásra utalást, akkor a bíróság a nyilvános ülésen dönt, az itt hozott ítéletével megállapítja a vádirattal egyező tényállást, s ítéletében az ügyészség által a vádiratban indítványozott büntetést szabja ki, szabadságvesztés esetén a Btk. enyhítést engedő szabályaira figyelemmel.

 

A tárgyalásról lemondással hozott ítélet esetében a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás kapcsán, valamint a minősítéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. 

 

 

Zalaegerszeg, 2016. április 18. 

A Zalaegerszegi Törvényszék sajtóosztálya