2014 októberében első fokon rablás bűntette miatt - mint erőszakos, többszörös visszaesőt - 13 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság azt a férfit, aki elmondása szerint azért rabolt, hogy visszakerülhessen a rácsok mögé. Ezt az I.fokú ítéletet 2015. március 6-án a másodfokon eljáró Zalaegerszegi  Törvényszék megváltoztatta.

A Vas megyei férfi 2014. június 7-én délután 3 órakor egy 11 cm pengehosszúságú konyhakéssel bement egy zalaegerszegi dohányboltba, és „Rablás van!” felszólítással a bevételt követelte az alkalmazottól, aki 155.000 Ft-ot rakott egy nejlontáskába. A férfi több alkalommal is átszámolta a pénzt, kérdőre vonva az eladót, hogy nincs-e több. Miután megkapta a pénzt közel 10 percig   - a biztonsági szolgálat megérkezéséig – a vádlott a boltban még maradt, az eladót  kérve, hogy nyomja meg a pánikgombot. (Később rákérdezett, hogy megtette-e.)  Időközben megérkeztek a biztonsági szolgálat munkatársai, akik a rendőrök kiérkezéséig feltartóztatták a vádlottat. A tanúk hangsúlyozták: ha a vádlott el akart volna menni a helyszínről, el tudott volna.

„Nem szándékosan csináltam, illetve abból a szempontból igen, hogy be akartam kerülni a börtönbe, így, ezzel be lehet” - mondta a 2014. október 10-i tárgyaláson a vádlott, aki mindvégig elismerte a bűnösségét. „El voltam keseredve, nem volt munkalehetőség, kilátástalannak éreztem az életemet” - mondta el a férfi a másodokú tárgyaláson is, hozzátéve, hogy ő nem akart senkit sem bántani.

A férfit az I. fokon eljáró bíróság bűnösnek találta rablás bűntettében, s mint erőszakos, többszörös visszaesőt 13 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Mivel a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, a Zalaegerszegi Törvényszék elé került az ügy. A dr. Rupa Melinda vezette tanács megváltoztatva a járásbíróság ítéletét a vádlottat kényszerítés bűntettében mondta ki bűnösnek, s mint többszörös visszaesőt 3 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s 4 évre mérsékelte a közügyektől való eltiltás időtartamát.  A II. fokú ítélet indokolásában elhangzott: az I. fokon eljáró bíróság ténymegállapítása csak részben volt helyes.  A körülményeket, a bizonyítékokat, a  tanúk és a vádlott vallomását figyelembe véve a másodfokú bíróság úgy ítélte meg,  hogy a vádlott célja valójában nem a pénzszerzés volt, hanem a börtönbe kerülés, ezért cselekménye - jogtalan haszonszerzési cél hiányában - nem rablásnak minősíthető,    hanem kényszerítés bűntettének. Az új Btk. ennek kapcsán úgy fogalmaz: kényszerítés, az, ha valaki „mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.” A tanács szerint ennek ténye megvalósult a késsel fenyegetés és az eladónak okozott lelki sérelem miatt. A tanács az erőszakos minősítést mellőzve, mint többszörös visszaesőt ítélte el a vádlottat, akinek (tekintettel az egészségi állapotára, illetve a szakértői vélemény szerint fenn álló személyiségzavarára) büntetést nem fegyházban, hanem  börtönben  kell letölteni.

A vádlott a kényszerítés bűntette miatt kiszabható büntetés maximális mértékét (3 év) kapta.

Zalaegerszeg, 2015. március 06.

A Zalaegerszegi Törvényszék Sajtóosztálya