A Zala Megyei Főügyészség sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége, a Kecskeméti Városi Ügyészség csődbűncselekmény bűntette, közokirat-hamisítás bűntette, számvitel rendje megsértésének bűntette, míg a Szegedi Városi Ügyészség magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat. B.K. vádlottal – egy ismert zalai szörpüzem ügyvezetőjével – szemben.

A vádlott először pölöskei, majd budapesti, végül kecskeméti székhellyel működtette a B. Szörp Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft.-t 1995. augusztus 8. napjától 2009. június 9. napjáig, a felszámolás jogerős elrendeléséig. Működése során – a 2008. május 9. napján – a vádlott egy lízingcéggel a B. Szörp Kft. képviseletében lízingszerződést kötött palackozó töltőgépsor és kiegészítő berendezések lízingelésére. A lízingszerződés szerint a lízingtárgy a lízing futamideje alatt mindvégig a lízingbeadó kizárólagos tulajdonát képezte, így azt a lízingbe vevő bérbe nem adhatta, csak rendeltetésének megfelelően használhatta.

A vádlott ezen szerződési kötelezettséget megszegve, a lízingtárgyakra 2009. február 27. napján 5 évre szóló bérleti szerződést kötött egy kiskőrösi székhelyű Kft.-vel. A bérleti szerződés tartalma szerint a B. Szörp Kft. bérbe adta a kizárólagos tulajdonában álló ingatlanokat, azok felépítményeit, technológiáját, berendezéseit, felszerelési tárgyait.
Mivel a B. Szörp Kft. a lízingbe adó felé lízingdíj fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a lízingcég a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondta és a B. Szörp Kft.-t felszólította a lízingtárgyak visszaadására, mely kötelezettségének a vádlott a bérlet miatt eleget tenni nem tudott.

Mindezek alapján a vádlott, mint a B. Szörp Kft. képviselője a lízingcég tulajdonát képező 141.991.609 Ft értékű palackozó töltő gépsorral és kiegészítő berendezéseivel sajátjaként rendelkezett oly módon, hogy a bérleti szerződésben a gépsorokon fennálló tulajdonjoga létezésének bizonyítására valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, ezért a törvényszék a Zala Megyei Főügyészség vádiratával egyezően bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében.

A B. Szörp Kft. taggyűlése 2009. május 15. napjával elhatározta a társaság végelszámolását. 4 nappal később a taggyűlésen a tulajdonosok felszámolás kezdeményezésére hívták fel a végelszámolót, mivel a Kft. vagyona a tartozásokat meghaladta. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a végelszámoló kérelmére 2009. június 9. napján jogerőre emelkedett végzéssel elrendelte a B. Szörp Kft. felszámolását, melynek kezdő időpontja  2009. június 12. napja volt.

A felszámolási eljárás során 63 hitelező jelentett be összesen 2.570.083.823 Ft hitelezői igényt. A vádirati tényállás szerint ezen hitelezői igény fedezetét képezte a felszámolás jogerős elrendelését megelőzően a B. Szörp Kft. tulajdonában álló 13 db gépjármű, összesen 9.906.000 Ft értékben, melyek közül 12 db gépjárművet a vádlott ismeretlen módon elrejtett, így a tartozás fedezetéül szolgáló hitelezői igény kielégítését részben meghiúsította.

A felszámolást és az azt megelőző végelszámolás elrendelését megelőzően a kiskőrösi Kft.-vel kötött bérleti szerződésre tekintettel 2007. február 27-től a vádlott a szörpüzem területére nem vagy csak a bérlők engedélyével léphetett be.

A bíróság szerint e vádpontban az ellentétes tartalmú tanúvallomások, a vádlotti tagadás és az okirati bizonyítékok alapján a csődbűncselekmény elkövetését kétséget kizáró bizonyossággal nem lehetett bizonyítani.

Nem állapította meg a törvényszék a vádlott bűnösségét a számvitel rendjének megsértése bűntettében sem. Mivel a B. Szörp Kft. felszámolását végelszámolás előzte meg, így a felszámoló felé fennálló irat leadási, zárómérleg készítési kötelezettség nem a vádlottat, hanem a végelszámolót terhelte.

A felszámolás jogerős elrendelését megelőzően, 2009. május 8. napján a vádlott valótlan tartalmú adásvételi szerződést készített a B. Szörp Kft. tulajdonát képező Volkswagen Caddy típusú gépjármű vonatkozásában, miszerint azt 400.000 Ft-ért megvásárolta egy magánszemély, melyet követően a járműnyilvántartásba 2009. május 15. napjától a vevő került bejegyzésre. Az adásvételi szerződésben foglaltak ellenére a gépjármű a vádlott tulajdonában és birtokában maradt és a vételár megfizetésére sem került sor. E körben a vádlott a büntetőjogi felelősségét elismerte, azt a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok is alátámasztották, így a váddal egyezően a törvényszék a felelősségét megállapította közokirat-hamisítás bűntettében.

Felmentő rendelkezés született egy 2010. november 11. napján Kiskőrösön kelt nyilatkozat, mint magánokirat felhasználása körében. Ebben a vádlott – ügyvezetőként - olyan tartalmú nyilatkozatot tett, mely szerint elővásárlási jogra vonatkozó megállapodást a B. Szörp Kft. felszámolása előtt és az után sem írt alá, holott tudott arról, hogy a nyilatkozatban foglaltak valótlan tartalmúak, mivel 2008. január 14. napján a B. Szörp Kft. képviselőjeként a pölöskei ingatlanok vonatkozásában elővásárlási jogot biztosított egy Kft. részére. Ezen okirat ismeretlen módon a felszámoló birtokába jutott, azonban joghatás kiváltására alkalmatlan volt, mivel a felszámoló már az okirat keltét megelőzően tudomást szerzett az elővásárlási jog létezéséről.

A Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében, közokirat-hamisítás bűntettében és hamis magánokirat felhasználása vétségében, melyért halmazati büntetéséül 1 év 8 hónap, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztés börtönbüntetésre ítélte. Csődbűncselekmény bűntettének, számvitel rendjének megsértése bűntettének, valamint hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól felmentette. A vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. A sértettek által bejelentett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította. A nyomozás során elrendelt zár alá vételt megszüntette, a vádlottat felróhatósága arányában kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész, a vádlott képviselője és a vádlott 3 nap gondolkodási időt kért a fellebbezés megfontolása céljából.

Zalaegerszeg, 2013. december 3.

A Zalaegerszegi Törvényszék Sajtóosztálya