Az Országos Bírói Tanács meghívására 2013. április 28-án Magyarországra érkezett az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) delegációja. A delegáció tagjai Paul Gilligan, az ENCJ elnöke, Horatius Dumbrava, az ENCJ Végrehajtó Bizottságának tagja és Monique van der Goes, az ENCJ Iroda vezetője voltak. 

A delegációt az Országos Bírói Tanács 2013. április 29-én az Országos Bírósági Hivatalban tájékoztatta az OBT működéséről és a magyar igazságszolgáltatás általános helyzetéről egy megbeszélés keretében, melyen az OBT részéről részt vett dr. Fazekas Sándor az OBT soros elnöke, Trappné dr. Kiszely Rita az OBT soros alelnöke, valamint az OBT további hét tagja.

A megbeszélést dr. Fazekas Sándor az OBT soros elnöke nyitotta meg, köszöntötte a delegációt és ismertette az OBT célkitűzéseit, összetételét, jogkörét, feladatait és működését. Külön kitért a nagyobb jelentőségű szabályzatok ismertetésére, így beszélt a közérdekű bejelentésekről, a sajtó tájékoztatásáról, az információ szabadságáról szóló, az ügyek áthelyezésekről és a vagyonnyilatkozatról szóló szabályzatokról.

Dr. Fazekas Sándor tájékoztatta a delegációt arról, hogy a Tanács több esetben jogszabály-módosítási indítvánnyal is élt, amiket továbbított az OBH elnökén keresztül az Országgyűlés felé. Ismertette az OBT feladatait, a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatok és annak végrehajtása terén külön kitért a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkateher mérése tekintetében felmerülő feladatokra. Kiemelte, hogy az Országos Bírói Tanács figyelembe vette működése során a Velencei Bizottság ajánlásait, azokat beépítette a szabályok megalkotásakor, például az ügyelosztás elveinek meghatározásakor.

Elmondta, hogy az OBT-nek a legszélesebb jogkörei a személyzeti területen, a vezetői és bírói pályázatok elbírálása során vannak. Kitért arra, hogy az OBT jog- és feladatkörei 2012. július 27-étől jelentősen megnőttek a Velencei Bizottság korábbi ajánlását követően. A bírói pályázatoknál egyetértési jogot gyakorol a Tanács a pályázatok elbírálása során, amikor az álláshelyet az OBH elnöke, vagy a Kúria elnöke a rangsor második, vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni. Nem nevezhető ki bírósági elnöknek, elnökhelyettesnek az OBT egyetértése nélkül az a személy, aki vezetői tisztségét korábban már két alkalommal betöltötte. Ennek az egyetértésnek a megadásával kapcsolatban az OBT kidolgozott egy objektív szempontrendszert. Az ezzel kapcsolatos határozatot az OBT az első ülésén meghozta, szigorú szabályozás mellett tette le a voksát. 5-ből 4 esetben az OBT elutasította az ezzel kapcsolatos kérelmet. A hozzátartozói összeférhetetlenség alóli felmentésről is igen szigorú és elvi jelentőségű határozatot hozott, melyben olyan kritériumrendszert határozott meg, melynek fő elve, hogy nincs hozzátartozói együttalkalmazás a bíróságokon. Kivételesen és legfeljebb 2 évre ad a Tanács felmentést az együttalkalmazás tilalma alól.

Dr. Fazekas Sándor soros elnök kitért a Szolgálati Bíróságok működésére, tájékoztatva az ENCJ-t arról, hogy 2012. januárjától működnek a Szolgálati Bíróságok, melyek a fegyelmi ügyekben döntenek. 2012. júniusában az OBT megválasztotta az elsőfokú Szolgálati Bíróságot 75 fővel és a Kúria mellett működő másodfokú Szolgálati Bíróságot 15 fővel. Dr. Fazekas Sándor kiemelte, hogy az OBT-nek 2013-tól önálló költségvetése van. Beszélt arról, hogy az OBT egy éves működése alatt 99 egyedi döntést hozott az eddig megtartott 10 ülésen. Kitért arra, hogy a törvény szerint csak évente négyszer kellene üléseznie a tanácsnak, ezzel szemben havonta teszi ezt. A működése alatt az OBT 7 nagy jelentőségű, elvi határozatot hozott, mely alapvetően befolyásolja az igazságszolgáltatás működését. Tájékoztatta a delegációt arról, hogy az OBH elnökének jogkörébe tartozik a 100 felső bírósági vezető kinevezése, mely felett az OBT erős kontrollt gyakorol. Megoldásra váró feladatként említette a bírói életpálya kidolgozását, az informatikai eszközök elavultságának megszüntetését, az elektronikus eljárások bővítését, az épületek felújítását, új épületek építését.

Dr. Sallai Tamás, OBT-tag beszámolót tartott az ügyek áthelyezésének gyakorlatáról és annak részletes szabályozásáról. Dr. Fazekas Sándor soros elnök elmondta, hogy jelenleg ezzel kapcsolatban törvénymódosítás van folyamatban az Országgyűlés előtt, melyet az OBT véleményezett. Kiemelte, hogy bíróságok kijelölése, nem pedig bírák kijelölése történik és ezzel kapcsolatban az OBT egy szigorú szempontrendszert hozott létre.

Dr. Hajdu István OBT tag kiemelte a Tanács jogkörei közül a vezetői pályázatokkal és a bírói pályázatokkal kapcsolatos szigorú OBT kontroll jelentőségét.

Dr. Orosz Árpád a Kúria tanácselnöke széles körű, minden részletre kiterjedő tájékoztatást adott az ENCJ tevékenységének hatásáról a magyar jog alkotására. Kiemelte, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sok jelentős kérdést, így az aránytalan munkateher elosztást és az ügyhátralék ledolgozását nem tudta megoldani. Ezzel szemben az OBH működésének megkezdése és az OBT felállása után jelentős pozitív változások álltak be ezen a téren.

A találkozó délutáni részében dr. Bozsó Péter, OBH-ba berendelt bíró előadást tartott az Országos Bírói Tanács honlapjáról, annak tartalmáról, különös tekintettel az angol nyelvű információk megjelenítésére, illetőleg az ENCJ dokumentumainak elérhetőségére a központi bírósági honlapon, valamint az egyes bíróságok intranetes oldalain.

Dr. Czine Ágnes, a Fővárosi ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője, az Európai Jogi Szaktanácsadó Bírák Egyesületének elnöke bemutatta az Egyesületet, ismertette az európai jogi szaktanácsadó bírák által végzett munkát, kiemelve a bírótársaik részére nyújtott közvetlen segítséget és a szaktanácsadói képzések során szerzett ismeretek gyakorlati felhasználásának további módjait.

Dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, a Magyar Bírói Egyesület elnöke tájékoztatta a delegációt a MABIE feladatairól, különös tekintettel a 2011. évi igazságszolgáltatási reformban betöltött stratégiai szerepére, említve az Egyesület és a KIM között létrejött stratégiai megállapodást és ezen együttműködés eredményeit. A delegáció kiemelt figyelemmel fogadta a 2011. évben a KIM által el nem fogadott, ám a 2012 júliusában megszülető törvénymódosításba már beépített egyesületi javaslatok (OBT-jogkörök a vezetői kinevezések és bírói álláspályázatok terén) ismertetését. A vendégek pozitívan értékelték, hogy a MABIE jelentős hatással volt az igazságszolgáltatás új struktúrájának kialakítására.

A találkozó zárásaként dr. Fazekas Sándor megköszönte a delegáció látogatását, és a szervezet vezetőségének támogatását kérte az OBT nemzetközi elismertségének növeléséhez, amelynek első lépcsője az lehet, hogy a Hálózat 2013. júniusi, szófiai közgyűlésén megerősítik az OBT szerepét az ENCJ munkájában.

Paul Gilligan az igényt támogatóan fogadta, kiemelve, hogy a találkozó során közvetlenül kapott újabb információkat a Tanács feladatairól és működéséről, melyek alapján biztosította a jelenlévőket, hogy az OBT az ENCJ megbecsült és értékes partnere lesz a továbbiakban is.

Az ENCJ-nek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2004-től 2011-ig tagja volt. Az ENCJ 2012. május 10. napján Dublinban tartott Közgyűlésén az Országos Bírói Tanács bemutatkozott az Európai Unió tagállamainak igazságszolgáltatási tanácsai előtt. A Közgyűlésen az ENCJ kifejezte a szándékát, hogy a magyar Tanács részvételére továbbra is számít a Hálózat munkájában. Az OBT Elnöke felszólalásában jelezte, hogy megfigyelői minőségben, majd a későbbiekben teljes jogú tagként részt kíván venni a Hálózatban. A Közgyűlés az OBT indítványát egyhangú szavazással elfogadta.

A szerzetnek 20 tagja és 16 megfigyelője van. Az ENCJ megfigyelői – a tagokhoz hasonlóan – folyamatosan részt vesznek a szervezet projektcsoportjainak munkájában, melyek közül az elmúlt években az OBT számosnak aktív tagja volt.