Közigazgatási ügyben

Perbeszéd helyett párbeszéd

Közigazgatási perekben kezdeményezhető

bírósági közvetítői eljárásról

 

2018. január 1-jétől a közigazgatási perben is lehetőség van a felek és érdekeltek számára, hogy a bíróságon folytatott egyeztetés útján közvetítői eljárásban kíséreljék meg a közigazgatási jogvita rendezését.

Az alábbi tájékoztató az eljárás kezdeményezésének néhány fontos kérdésére kíván választ adni, azzal, hogy bármely kérdésben az ügyben eljáró bírótól kérhet részletes tájékoztatást.

A közigazgatási közvetítés sajátosságai

2018. január 1-jétől kezdődően lehetővé vált, hogy a közigazgatási per során (továbbiakban: alapper) a felek és érdekeltek bírósági közreműködéssel folytatott egyeztetés útján közvetítői eljárásban kíséreljék meg a közigazgatási jogvita rendezését. Ezen ügyszakban a közvetítésre és a peres eljárásra is sajátos szabályok vonatkoznak.

A bírósági közvetítői eljárás közigazgatási ügyben akkor indulhat meg, ha a felperes keresetet nyújtott be valamely Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. (A per ügyszámában a „K” betű jelzi, hogy közigazgatási perről van szó, pl. 71.K.20.154/2018.) A felek olyan ügyekben egyeztethetnek közvetítői eljárás keretében eredményesen, amelyekben széles rendelkezési jog illeti meg őket.

Egyes ügytípusokban nincs lehetőség ilyen eljárásra (pl. az adóigazgatási ügyben hozott adóhatósági döntések tárgyában). Az eljáró bírótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az Ön ügyében lefolytatható-e bírósági közvetítői eljárás. 

A közvetítői eljárás előnye

A feleknek lehetősége nyílik arra, hogy bírósági közvetítő segítségével olyan egyezséget kössenek, ami minden fél és érdekelt számára előnyös és megfelel a jogszabályoknak.

A közigazgatási perekben a felek, (különösen a hatóság) rendelkezési jogai a szigorú jogszabályi rendelkezésekből adódóan korlátozottak, azonban még így is lehetnek döntési alternatíváik, amelyek alapján egyezséget köthetnek.

Bírósági közvetítés kezdeményezése

A bíró akkor rendelheti el a közvetítést, ha minden fél és érdekelt hozzájárul. A közvetítés időtartamára – de legfeljebb két hónapra a bíróság felfüggeszti a közigazgatási per tárgyalását és elrendeli a bírósági közvetítői eljárás lefolytatását. Erről értesíti a bírósági közvetítési feladatokat ellátó területileg illetékes bíróságot (törvényszéket). A feleket közvetlenül meg fogja keresni az eljárásban közreműködő bírósági közvetítő. Annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen az egyeztetés, célszerű megadni a telefonos elérhetőséget a bírónak.

A közvetítői eljárás sajátosságai

A közigazgatási ügyekben zajló közvetítői eljárást a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelyén lévő törvényszék bírósági közvetítői folytathatják le, azaz pl. a Pécsi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság esetén a Pécsi Törvényszékre kijelölt bírósági közvetítők járnak el.

A per felfüggesztésének kéthónapos időtartamán belül van lehetősége a feleknek - a bírósági közvetítővel együttműködésben -, az egyezség létrehozására.

Ha a felek a közvetítői eljárás során írásos egyezséget kötnek, azt a bírósági közvetítő megküldi az (alapperben) eljáró bíróságnak. A haladéktalanul folytatódó perben a kitűzött tárgyaláson a jogszabályoknak megfelelő egyezséget a bíró jóváhagyja, így annak ítélet hatálya lesz. A per ezzel befejeződik.

Ha a felek a közvetítői eljárásban nem kötnek egyezséget vagy nem tudnak teljes körűen megállapodni, erről a tényről – a két hónapos határidőn belül - a közvetítő értesíti a bíróságot. A per ebben az esetben is a hagyományos módon folytatódik.

Titoktartás

A közvetítés során a felek tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatják fel. A közvetítőt is titoktartás köti.

Pénzbeli előnyök

A bírósági közvetítői eljárásért a feleknek nem kell fizetniük. Az eljárás során felmerülő költségeiket (pl. utazás) maguk viselik, ha másként nem állapodnak meg.

Közvetítői eljárásra ajánlható ügyek

Az adott eset körülményeinek ismerete alapján lehet erről állást foglalni. Példálózó jelleggel kiemelhető néhány ügytípus:

  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek,
  • közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek (pl.: hatósági szerződéssel kapcsolatos per),
  • olyan – nem kizárt ügyek – amelyekben a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat (pl.: építésfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezmény felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per)
  • egyéb, jellemzően a hatóság mérlegelési jogkörében hozott határozatának felülvizsgálata iránt indított perben (pl.: kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat esetében a kártalanítás összegszerűsége tekintetében)

További kérdésével forduljon az ügyben eljáró bíróhoz!