A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény elfogadásával a bírósági szervezetben új típusú központi igazgatási rendszer lépett életbe, amely az igazságszolgáltatásban a rendszerváltozás után a második nagy átalakítást valósította meg.

2012. január 1. napjától olyan irányítási modell jött létre, amelyben az ítélkezés szakmai felügyelete és a központi igazgatás elválik egymástól. Az ítélkezés egységességének és szakmai színvonalának biztosítása a Kúria elnökének, a bíróságok központi igazgatása pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének feladatkörébe került. Az OBH elnöke tevékenységét nem kontroll nélkül, hanem az állampolgárok, valamint az egyéb hivatásrendek előtt transzparensen és az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelete alatt látja el. Ez a változás lehetővé tette mind a bíróságok központi igazgatásának, mind a bíróságok szakmai irányításának a korábbinál hatékonyabb és átláthatóbb működését.

Az OBH elnökét megillető sokszínű jogosítványok körét a törvény részletesen felsorolja. A hatékony és operatív igazgatás megvalósítása érdekében olyan hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a bíróságok működésének szinte valamennyi területét felöleli: ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete irányító hatásköreit, felügyeli az ítélőtáblák, törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét. Ezek közül kiemelhető – az országos hatáskörű szervek vezetőinél szokásosan meglévő – szabályzat, határozat és ajánlás kiadási jogkör. 

Az OBH elnöke a fenti hatáskörök gyakorlása során személyi felelősséget visel a központi igazgatásért, annak hatékonyságáért, azért, hogy a feladatait – miként ezt a törvény rögzíti – a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el.

Az OBH elnöke a jogosítványait – a központi igazgatás átláthatósága érdekében – mind az állampolgárok, mind az igazságszolgáltatás irányában erős kontroll alatt gyakorolja:

• Működése során köteles az igazgatás és az ehhez kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát biztosítani.
• Közzétételi és közlési kötelezettség terheli az OBH elnöki határozatok, szabályzatok, ajánlások és tájékoztatók tekintetében.
• Megbízatása megszűnésének szabályai között is érvényesül a testületi kontroll. Tisztségétől való megfosztását az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozhatja az Országgyűlésnél.
• A költségvetési fejezetgazda feletti szokásos kontroll is érvényesül felette.
• Biztosítania kell az érdek-képviseleti szervek jogosítványainak gyakorlását.

Tájékoztatási kötelezettség terheli

• félévente tevékenységéről az OBT-nek,
• évente a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek elnökeinek,
• évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának.

A vezetői kinevezések

– a vezetői kinevezéseknél továbbra is megmarad a bírói testületek véleményezési joga. A bírósági vezetők egy részét az OBH elnöke, más részét – mely jóval nagyobb számú – az ítélőtáblák, a törvényszékek elnökei nevezik ki, melyeknél ugyancsak élnek a véleményező testületek jogosítványai.

– jogosítványai korlátozottabbak azoknál, melyekkel az ítélőtáblai és a törvényszéki elnökök rendelkeznek, az OBH elnökének ugyanis előzetesen véleményeztetnie kell a döntését az OBT-vel, ha olyan vezetőt nevezne ki, aki nem nyerte el a véleményező testület többségi szavazatát.

Az OBH elnökének kötelezettségeit és jogosítványait a jogszabályok tételesen nevesítik, amely rendelkezések keretet adnak a feladatok ellátásához.