Pályázati kiírás 2017.
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. Az idei pályázat mottója: Érthetően és elérhetően - a közérthetőség szerepe a jogalkalmazásban - "Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek!" (Arisztotelész)
A pályázatok beérkezési határideje: 2017. szeptember 30.
2017-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat (témák szekciók szerinti bontásban):
a.) Polgári jogi szekció
- A bíróság közrehatási kötelezettsége és anyagi pervezetése az új Pp.-ben
- A határozatok szerkezete és szerkesztése az új Pp. és a Kúria stíluskönyve alapján
- A bírák feladatai és a tárgyalás kitűzésének szempontjai az osztott perszerkezetben
- A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftver felhasználási jogának megszerezése, valamint a szoftverhez kapcsolódó vagyoni jogok átruházásának módjai harmadik személyek részére
- Szerződések teljesítésének átvétele: árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, és építési beruházás mennyiségi és minőségi átvétele a gyakorlatban
- A kezelői és vagyonkezelői jog kialakulása és változása a magyar jogrendszerben
- A szolgáltatás reverzibilitásának megítélése, különös tekintettel az érvénytelenségre és a szerződés megszüntetésére
- A közérdekű adatigényléssel összefüggő perek tapasztalatai
- Az új Ptk. érvényesülése a házassági vagyonjogi perekben valamint az élettársak vagyoni és családjogi viszonyaival kapcsolatos bírói gyakorlatban
- A pszichiátriai betegek sürgősségi kezelésével és kötelező gyógykezelésével kapcsolatos bírói eljárások gyakorlata, különös tekintettel az ehhez kapcsolódó határidők betartására
- A környezeti károkért való polgári jogi felelősség elméleti és gyakorlati kérdései
- Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslat a polgári peres ügyekben
- A biztosítók felelősségének változása az új Ptk. alapján
- A megújult zálogjogi szabályozás ítélkezési gyakorlata
- Változás a felek személyében a végrehajtási eljárásban
- Normatív vagy értelmező funkció ? - a polgári perrendtartás alapelveinek jogi természete az Alaptörvény R) cikkének tükrében
- Kézbesítési problémák és gyakorlatuk, különös tekintettel a határon átnyúló kézbesítésre
- ln limine litis? - A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (visszautasításának) gyakorlati kérdései
- A jogorvoslathoz való alanyi jog korlátozhatósága a polgári eljárásokban
- Bizonyítási szükséghelyzet a polgári perben
- Az előzetes bizonyítás lefolytatása és eredményének hatása a per ésszerű időn belül történő befejezésére
- A megbízás alapján eljáró magánszakértő utasíthatósága és a szakértői függetlenség a gyakorlat tükrében
- A pertárgyérték meghatározása tényleges és látszólagos keresethalmazat esetén
- Az elektronikus eljárások jogalkalmazói szemmel
- A felszámolási eljáráshoz kapcsolódó megtámadási perek elméleti és gyakorlati kérdései
- Az emberi méltóság és a jó hírnév védelmének polgári jogi eszközei
- A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson
- A gyermekjogok érvényesülése a polgári perekben - a gyermek és törvényes képviselő meghallgatása és tájékoztatása
- A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jelene és jövője a polgári eljárásban
- Az új Pp. tárgyalás tartásra gyakorolt hatása, avagy a bírói tárgyalási terv létjogosultsága a polgári perekben
- Az új Pp. hatásai az eljárások időszerűségére
- Az eljárási és anyagi igazságosság az új Pp. tükrében
- A jogalkotással okozott kár
- Bírósági közvetítés, mint hatékony jogintézmény a szülői felügyeleti joggal érintett perekben
- A kötelező közvetítés lehetőségei az új polgári perrendtartás alapján, érvek a közvetítésre kötelezés mellett
b.) Büntetőjogi szekció
- Megegyezés a büntetőeljárásban – ki és mit nyer a terhelti beismerés és a bizonyításról lemondás esetén az új büntetőeljárási törvénytervezet szabályai szerint
- Hivatalbóli bizonyítás az új büntetőeljárási törvénytervezetben
- Közlekedési szabályszegések a közigazgatási és a szabálysértési jog határán
- Határon átnyúló bizonyítás a büntetőeljárásokban
- Különleges bánásmódot igénylő személy az új büntetőeljárási törvény tervezetében
- A büntetőjogi szankció korlátai az alkotmányjogban és a nemzetközi jogban
- Bioetika és büntetőjog
- A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fejlődési íve a XX-XXI. század fordulóján, a hatálya alatt álló gyanúsított jogai
- A jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés aktuális jogalkalmazási kérdései
- A védő jogai az új büntetőeljárási törvénytervezetben
- Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslati forma
- A bizonyítás elvei; a bizonyítási tilalmak az új büntetőeljárási törvénytervezetben
- A távollevő terhelt elleni eljárás bírói gyakorlata
- A bírákat megillető mentelmi jog gyakorlatai kérdései
- A tárgyalás nyilvánossága, a tárgyalás nyilvánosságának a korlátozása A sajtó jelenléte a büntetőeljárásban
- A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jelene és jövője a büntetőeljárásban
- Az elektronikus kapcsolattartás büntetőeljárásban történő kiterjesztésének aspektusai
- A bírósági határozatok egységesítésének szempontjai és a határozatok közérthetősége, avagy kinek szól az ítélet
- A jegyzőkönyvezés problémái a büntetőeljárásban
- A kiberbűnözés aktuális kérdései
- Internet-mobbing – az internetes zaklatás
- Az e-bizonyítékok kezelése és felhasználása a büntetőeljárásban
- A bűnjelek és azok kezelése a büntetőeljárásban
- A büntetőügyekben hozott ítéletek terjedelme és szerkezete
- A hivatalos személyek büntetőjogi védelme
c.) Munkajogi, közigazgatási jogi és európai jogi szekció
- A munkahelyi diszkriminációtilalom főbb jogintézményei, közérthetővé tételének módjai
- A külföldön dolgozó magyar munkavállalókra alkalmazandó munkajogi szabályok, és az e téren való jogtudatosság növelése
- A munkavállalók kontrollja saját személyes adataik munkáltatói kezelése felett, és az EU új adatvédelmi rendeletének várható hatásai e téren
- A "sharing economy" munkajogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban
- Atipikus munkaviszonyok lehetősége a bíróságokon
- A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelme a munkaviszonyban
- A munkaidőkeret alkalmazása a munkaviszonyban
- A bizonyításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a közigazgatási perben
- Közigazgatási cselekmények az új közigazgatási perrendtartás tükrében
- A közigazgatási perrendtartás tárgyi hatálya - a közigazgatási bírói út és annak szegélyköve
- A gyülekezéshez és a magánélet védelméhez való jog ütközése
- Konkuráló rendezvények a gyülekezési jog szempontjából - a korlátozás és a mérlegelés kérdései
- Az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos döntéseinek tükröződése a tiltó határozatokkal kapcsolatos, közelmúltbeli közigazgatási bírói gyakorlatban
- Az Európai Unió Bíróságának általános forgalmi adóval kapcsolatos joggyakorlata és az ítéletek közérthetősége
- Az új közigazgatási perrendtartás hatásai az eljárások időszerűségére
- A közigazgatási döntések elleni jogorvoslat rendszerének változásai
- Alapjogok megsértése miatt hatályon kívül helyezett közigazgatási döntések
- A közigazgatási jogi és büntetőjogi felelősség elhatárolásának kérdései egyes közigazgatási perekben
- A közigazgatási per és közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per összefüggései - a jelen és a jövő az önálló közigazgatási perrendtartás fényében
- Rövidebb úton a megalapozott döntésig - az időszerűség kérdéseinek vizsgálata az önálló közigazgatási perrendtartás tükrében
- Az előzetes döntéshozatali eljárások gyakorlata közigazgatási perekben
- Változások a közszolgálati perekben az önálló közigazgatási perrendtartás alapján
- A társasbíráskodás és a törvényes bíróhoz való jog kérdése az önálló közigazgatási perrendtartással összefüggésben
- A közvetítés lehetőségei a közigazgatási perrendtartás hatálya alatt
- A környezet védelmének jogi lehetőségei a bírósági eljárásokban
d.) Bírósági általános igazgatási szekció
- Az igazságügyi alkalmazottak teljesítménymérésének, teljesítményértékelésének lehetséges módszerei
- A bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak képzésének további lehetséges területei
- A bírák és igazságügyi alkalmazottak béren kívüli javadalmazása kialakításának elvei
- Teljesítménymenedzsment és munkateher mérés a bíróságokon
- Közérthetőség a bírósági sajtó kommunikációban
- A bíróságok megjelenése a közösségi médiában
- A perekben történő ésszerű határidőn belüli döntéshozatalt elősegítő igazgatási gyakorlatok
- A kollégiumvezető és a bíróság elnökének igazgatási feladatai, a jogkörök ütközése
- A fenntartható fejlődés program és eredményei
- A bírói munkát motiváló tényezők
- A bírósági lajstrom adattartalmának felhasználási területei
- Az elektronikus úton vezetett közhiteles bírósági nyilvántartások - közhitelesség és az adatrögzítői felelősség
- Papír helyett elektronikus akta, az elektronikus bírósági irattár
- Az igazgatási ellenőrzés és a bírósági ügyek ügyintézési határidejének kapcsolata
- Az elektronikus személyi igazolvány és elektronikus formában benyújtott alkalmazotti kérelmek kapcsolata, a szolgálati jogviszonnyal összefüggő elektronikus formában benyújtott kérelmek elbírálhatóságának előfeltétele
- A bírói életpálya népszerűsége
- Bírói tisztséghez méltó magatartás
- Bírák elleni támadások, a bírák védelme
- Bírósági fogalmazók, bírósági titkárok kompetenciafejlesztése - a bírói hivatásra való felkészítés
- Vezetői kompetenciák a bírósági szervezetben
- Az igazságügyi alkalmazottak teljesítménymérésének, teljesítményértékelésének lehetséges módszerei
- Hatékony ügyféltájékoztatás a bíróság épületén belül és a bíróság honlapján
- Bírák és igazságügyi alkalmazottak bevonása az igazgatási feladatokba
- Informatikai biztonság a bíróságon
- Fogalmazó, titkár és bíróképzés kreditrendszerben - hogyan célszerű súlyozni az iskolarendszerű és azon kívüli képzéseket
- A bírósági határozatok anonimizált gyűjteménye
- A jó gyakorlatok bíróságok közötti megosztása
- A bírósági titkári életpálya
- A tanácselnöki feljegyzések hasznossága
- A tudományos kutatások eredményének a bíróságok ítélkezési, igazgatási tevékenysége körében történő hasznosíthatósága
- A bírákat terhelő adminisztráció és azok lehetséges csökkentése a különböző ügyszakokban
- A „Nyitott bíróság” program
- Bírósági történelem és hagyományápolás
- Tanúgondozás és áldozatvédelem
- Gyermekközpontú igazságszolgáltatás
- A bírósági statisztika és az ügyforgalom-elemzés
Részvételi feltételek:
A pályázat
- bírósági
- joghallgató tagozaton kerül meghirdetésre.
Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.
Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.
A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:
Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.
Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre!
A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.
A pályázatok benyújtásának formai követelményei:
a.) Általános követelmények:
- A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
- A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.
- A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
- A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
- Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.
b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:
- a választott, maximum három szóból álló jeligét,
- szekciót,
- tagozatot,
- a választott téma számát és megnevezését.
A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.
A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:
- „Mailáth György Tudományos Pályázat 2017”,
- a jeligét.
A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:
- a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
- kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül).
- nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn
- nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette,
- kisméretű borítékot.
Kisméretű borítékban (C5) kell elhelyezni:
- a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén).
- nyilatkozatot, amelyben hozzájárul-e a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
- nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.
Pályamunkák elbírálása:
A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.
Pályamunkák díjazása:
A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:
- hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
- hely: emlékplakett és 200.000,- Ft
- hely: emlékplakett és 150.000,- Ft
A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.
Az új fogalmazó felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazó felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, míg a harmadik helyezett joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) 4 többletpontban részesül.
Pályamunkák publikálása:
Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.