Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. Az idei pályázat mottója:

Változás és állandóság a bíróságokon – a XXI. század kihívásai –

 „Tempora mutantur et nos mutamur in illis – Változnak az idők, és mi is változunk velük.”
(latin mondás)

A pályázatok beérkezési határideje: 2018. szeptember 28. 

2018-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat (témák szekciók szerinti bontásban):

a.) Polgári jogi szekció

1. Az új Ptk. érvényesülése a házassági vagyonjogi perekben valamint az élettársak vagyoni és családjogi viszonyaival kapcsolatos bírói gyakorlatban
2. A gyermekjogok érvényesülése a polgári perekben - a gyermek és a törvényes képviselő meghallgatása és tájékoztatása
3. A fogyatékkal élőkkel történő kapcsolattartás a gondnoksági perekben
4. A gyermektartásdíj megállapításának és végrehajtásának egyes kérdései
5. A pszichiátriai betegek sürgősségi és kötelező gyógykezelésével kapcsolatos bírói eljárások gyakorlata, figyelemmel az Alapvető Jogok Biztosának e tárgyban készített jelentésére
6. Az egészségügyi szolgáltatókkal szembeni kártérítési perek gyakorlata
7. A bírósági (ügyészségi, közjegyzői, végrehajtói) jogkörben okozott kár
8. A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftver felhasználási jogának megszerzése, valamint a szoftverhez kapcsolódó vagyoni jogok átruházásának módjai harmadik személyek részére
9. A megújult zálogjogi szabályozás ítélkezési gyakorlata
10. A közösségi média jogi megítélése
11. A bírósági közvetítés hatékony alkalmazásának lehetséges területei a polgári peres és nemperes eljárásokban
12. Normatív vagy értelmező funkció? - a polgári perrendtartás alapelveinek jogi természete az Alaptörvény R) cikkének tükrében
13. Az új Polgári Perrendtartás perelterelést ösztönző rendelkezéseinek elméleti és gyakorlati kérdései
14. Kötelező jogi képviselet az új polgári perrendtartásban
15. Az előzetes bizonyítás lefolytatása és eredményének hatása a per ésszerű időn belül történő befejezésére
16. A per előtt elrendelt ideiglenes intézkedés egyes kérdései az új Pp. szerinti eljárásokban
17. Kollektív igényérvényesítés a magyar polgári eljárásjogban
18. Az új Pp. hatásai az eljárások időszerűségére
19. ln limine litis? - A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (visszautasításának) gyakorlati kérdései
20. A bírák feladatai és a tárgyalás kitűzésének szempontjai az osztott perszerkezetben
21. Az új Pp. tárgyalás tartásra gyakorolt hatása, avagy a bírói tárgyalási terv létjogosultsága a polgári perekben
22. A bíróság közrehatási kötelezettsége és anyagi pervezetése az új Pp.-ben
23. Fellebbezés az új polgári perrendtartásban
24. Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslat a polgári peres ügyekben
25. A bírósághoz fordulás alkotmányos alapjog érvényesülése az új polgári perrendtartásban
26. Az elektronikus eljárások jogalkalmazói szemmel
27. Távmeghallgatás, a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jelene és jövője a polgári eljárásban
28. Változás a felek személyében a végrehajtási eljárásban
29. A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások
30. A GDPR rendelet hatása az elektronikus világban
31. Kézbesítési problémák és gyakorlatuk, különös tekintettel a határon átnyúló kézbesítésre
32. Az államok és nemzetközi szervezetek immunitásának elmélete és bírói gyakorlata

b.) Büntetőjogi szekció

1. A fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi szankciórendszer sajátosságai különös tekintettel a 14 életévüket be nem töltött elkövetőkre
2. A jogos védelem a legújabb joggyakorlat tükrében
3. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények aktualitásai
4. Az emberi méltóság és a személyiségi jogok védelmének büntetőjogi aspektusai
5. Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés
6. A korrupciós bűncselekmények
7. A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
8. Embercsempészés
9. Internet-mobbing – az internetes zaklatás
10. A kiberbűnözés aktuális kérdései
11. Bioetika és büntetőjog
12. A leplezett eszközök szabályozásának rendszere az új büntetőeljárási törvényben – alkalmazás, alapjog-védelem, bizonyítás
13. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések rendszerének alapvető jellemzői az új büntetőeljárási törvényben, a vonatkozó európai standardok tükrében
14. A büntetőeljárás gyorsítását célzó jogintézmények az új büntetőeljárási törvényben
15. A terhelti együttműködés formái és szerepe az új Be.-ben
16. A védő helyzete az új büntetőeljárási törvényben
17. Különleges bánásmódot igénylő személy az új büntetőeljárási törvényben
18. Eljárási feladatok megoszlása: a büntetőigény érvényesítése, a bizonyítási teher és a valósághű tényállás megállapítása az új büntetőeljárási törvényben
19. Az előkészítő ülés szerepe és célja az új Be.-ben - érvek és ellenérvek az új jogintézménnyel összefüggésben
20. A terhelti vallomás szerepe az új büntetőeljárási törvényben
21. A terhelti- és tanúvallomások felhasználhatósága
22. A gyermek tanú a büntetőeljárásban
23. A bizonyítási indítványok és azok elbírálása a büntetőeljárás során - figyelemmel az új Be. rendelkezéseire
24. Az elektronikus kapcsolattartás büntetőeljárásban történő kiterjesztésének aspektusai
25. Távmeghallgatás, a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jelene és jövője a büntetőeljárásban
26. Nyilvánosság tájékoztatása az új büntetőeljárási törvény szellemében
27. Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslati forma
28. A bírósági határozatok egységesítésének szempontjai és a határozatok közérthetősége, terjedelme és szerkezete
29. A bíróság szerepe a szabálysértési végrehajtási eljárásban
30. Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt
31. Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése
32. Az Európai Unió pénzügyi érdekei büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
33. A lefoglalt, zár alá vett vagyon kezelésének európai modelljei
34. Az Európai Nyomozási Határozat jelentősége a bűnügyi együttműködésben és a bizonyításban – a kölcsönös elismerés elvének lehetséges bizonyításbeli implikációi a gyakorlatban
35. Az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés

c.) Munkajogi, közigazgatási jogi és európai jogi szekció

1. A munkahelyi diszkrimináció-tilalom főbb jogintézményei, közérthetővé tételének módjai
2. A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelme a munkaviszonyban
3. Az előreláthatóság problematikája a munkáltatói kárfelelősség tekintetében
4. A munkaköri alkalmasság
5. A versenytilalmi megállapodás megkötése és érvényesülése
6. A kollektív szerződés jelentősége a munkaviszonyokban
7. A munkáltató személyében bekövetkező változás és annak jogkövetkezményei
8. Az azonnali hatályú felmondás indokolása
9. A külföldön dolgozó magyar munkavállalókra alkalmazandó munkajogi szabályok, és az e téren való jogtudatosság növelése
10. Bérpótlékok a munka díjazása során
11. A távolléti díj számításának szabályai
12. A munkavállalók kontrollja saját személyes adataik munkáltatói kezelése felett, és a GDPR várható hatásai e téren
13. A "sharing economy" munkajogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban
14. Az Európai Unió Bíróságának általános forgalmi adóval kapcsolatos joggyakorlata és az ítéletek közérthetősége
15. A bírósághoz fordulás alkotmányos alapjog érvényesülése az új közigazgatási perrendtartásban
16. Az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos döntéseinek tükröződése a tiltó határozatokkal kapcsolatos, közelmúltbeli közigazgatási bírói gyakorlatban
17. Az alapjogok megsértése miatt hatályon kívül helyezett közigazgatási döntések
18. A gyülekezéshez és a magánélet védelméhez való jog ütközése
19. A közigazgatási bíráskodás szervezeti rendszerének továbbfejlesztése
20. Az új közigazgatási perrendtartás hatásai az eljárások időszerűségére
21. Közigazgatási cselekmények az új közigazgatási perrendtartás tükrében
22. Változások a közszolgálati perekben az önálló közigazgatási perrendtartás alapján
23. A társasbíráskodás és a törvényes bíróhoz való jog kérdése az önálló közigazgatási perrendtartással összefüggésben
24. A bizonyításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a közigazgatási perben
25. A közigazgatási döntések elleni jogorvoslat rendszerének változásai
26. A közvetítés lehetőségei a közigazgatási perrendtartás hatálya alatt
27. A közigazgatási jogi és büntetőjogi felelősség elhatárolásának kérdései egyes közigazgatási perekben
28. A környezetvédelmi jog a bírósági eljárásokban
29. A közigazgatási per és közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per összefüggései - a jelen és a jövő az önálló közigazgatási perrendtartás fényében

d.) Bírósági általános igazgatási szekció

1.  
2. A bíróságok peres feleket informáló elektronikus szolgáltatásainak jövője
3. Elektronizálás a bírósági igazgatásban
4. Bírói döntés vagy automatikus döntéshozatal, mesterséges intelligencia a bírói döntéshozatalban
5. Az elektronikus úton vezetett közhiteles bírósági nyilvántartások - közhitelesség és az adatrögzítői felelősség
6. Informatikai biztonság a bíróságon
7. Új technikai lehetőségek a jegyzőkönyvezés folyamatában
8. A tudományos kutatások eredményének a bíróságok ítélkezési, igazgatási tevékenysége körében történő hasznosíthatósága
9. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk jelentősége
10. Bírósági történelem, az abban meghatározó szerepet játszó személyiségek és a hagyományápolás
11. Nemzetközi jó gyakorlatok a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzésére vonatkozó szervezeti és intézményi megoldásokra
12. A bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak képzésének további lehetséges területei
13. Bírósági fogalmazók, bírósági titkárok kompetenciafejlesztése - a bírói hivatásra való felkészítés
14. A bírói függetlenség és a szolgálati jogviszonyból eredő bírói kötelezettségek egyensúlya
15. Az integritás jelentősége és gyakorlati problémái a bírósági szervezetben
16. Teljesítménymenedzsment és munkateher mérés a bíróságokon
17. A bírákat megillető mentelmi jog gyakorlati kérdései
18. Bírói tisztséghez méltó magatartás
19. A bírósági titkári életpálya
20. A bírói életpálya népszerűsége
21. Bírák elleni támadások, a bírák védelme
22. Új trendek a bírósági kommunikációban
23. A XXI. századi bíróságok arculata
24. Ítélkezés és a bíróságok szolgáltatásairól nyújtott tájékoztatás kapcsolata
25. A bíróságok megjelenése a közösségi médiában
26. Hatékony ügyféltájékoztatás a bíróság épületén belül és a bíróság honlapján
27. Közérthetőség a bírósági sajtó kommunikációban
28. A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson
29. A bírósági közvetítés módszertani támogatásának kérdései
30. A „Nyitott bíróság” program
31. Gyermekközpontú igazságszolgáltatás
32. Tanúgondozás és áldozatvédelem
33. A perekben történő észszerű határidőn belüli döntéshozatalt elősegítő igazgatási gyakorlatok
34. A kollégiumvezető és a bíróság elnökének igazgatási feladatai, a jogkörök ütközése
35. A tanácselnöki feljegyzések hasznossága
36. Bírák és igazságügyi alkalmazottak bevonása az igazgatási feladatokba
37. Vezetői kompetenciák a bírósági szervezetben
38. A GDPR-nak való megfelelés a bírósági igazgatásban
39. Az ítélkezési tevékenység és a Bírósági Gazdasági Hivatal kapcsolata
40. A bírákat terhelő adminisztráció és azok lehetséges csökkentése a különböző ügyszakokban
41. A bírósági lajstrom adattartalmának felhasználási területei
42. A bírósági statisztika és az ügyforgalom-elemzés
43. A panasznap intézményének megújítása az új eljárásjogi törvényekben és az azokkal összefüggő szabályozásokban

Részvételi feltételek:

A pályázat

• bírósági és
• joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.
 

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre!

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.
 

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a.) Általános követelmények:

• A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
• A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.
• A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
• A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
• Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

• a választott, maximum három szóból álló jeligét,
• szekciót,
• tagozatot,
• a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

• „Mailáth György Tudományos Pályázat 2018”,
• a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

• a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
• kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
• nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette,
• kisméretű borítékot.

Kisméretű borítékban (C5) kell elhelyezni:

• a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
• nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.
 

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
2. hely: emlékplakett és 200.000,- Ft
3. hely: emlékplakett és 150.000,- Ft

A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

A fogalmazói felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazói felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.

Budapest, 2018. június 21.