Pályázati kiírás 2019.

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. Az idei pályázat mottója:

Az igazság mentsvára – 150 év bírói függetlenség

 „…a bíró függetlensége nem a bírónak adott kedvezmény és tulajdonság, hanem a társadalomnak oltalma….”
(Csemegi Károly)

 

A pályázatok beérkezési határideje: 2019. szeptember 27.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.

 

2019-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

 

a) Polgári jogi szekció

  1. Bírói jog a magyar bíróságokon – avagy az ítélkezési gyakorlatra történő közvetlen hivatkozások a polgári bíróságok határozataiban
  2. A „gyengébb fél” védelme a polgári perrendtartásban – az információhiányból, az eltérő jövedelmi-vagyoni helyzetből, a jogban jártasságból és az anyagi jogviszony sajátosságaiból eredő egyensúlyhiány polgári perrendi kezelése
  3. A perfelvétel szabályozása és gyakorlata az új Pp. alapján
  4. Az alperes perbeli pozíciójának értékelése, különös tekintettel a bírósági meghagyás új szabályaira
  5. A keresetlevél visszautasítása és a keresetlevél hiányainak pótlása a hatékony jogorvoslat és a tisztességes eljárás elveinek tükrében
  6. Keresetváltoztatás az új Pp. alapján
  7. Kézbesítési problémák és gyakorlatuk, különös tekintettel a határon átnyúló kézbesítésre
  8. A szakértői bizonyítás szabályainak változása az új szakértői törvény és az új Pp. alapján
  9. Bizonyításfelvétel külföldön
  10. Perelterelő lehetőségek az új Pp.-ben, különös tekintettel a bírósági közvetítésre (Pp. 168. §)
  11. A személyállapotot érintő perek új kihívásai és megoldandó kérdései
  12. A pszichiátriai betegek sürgősségi és kötelező gyógykezelésével kapcsolatos bírói eljárások gyakorlata
  13. Az igazságszolgáltatás gyermekközpontúságának gyakorlati kérdései a családjog területén
  14. A szülői felügyelet rendezése a bírói gyakorlatban
  15. A gyermektartásdíj megállapításának gyakorlata
  16. A gyermektartásdíj határokon átnyúló végrehajtása
  17. Nagykorú gyermek tartásának végrehajtási kérdései
  18. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének esetei a nemperes és peres eljárásokban
  19. Külföldi ítélet elismerése és végrehajtása
  20. Külföldi jog tartalmának a megállapítása polgári perekben
  21. A valódi alkotmányjogi panasz perjogi vonatkozásai
  22. Az elektronikus eljárások tapasztalatai
  23. Távmeghallgatás szabályozása és gyakorlati tapasztalatai a polgári eljárásokban
  24. A hibás teljesítés gyakorlati kérdései az új Ptk. szabályainak tükrében
  25. A bűncselekménnyel okozott kár gyakorlati kérdései
  26. A sérelemdíj megítélésnek és mértékének szempontjai a bírói gyakorlat tükrében
  27. A megújult zálogjogi szabályozás ítélkezési gyakorlata
  28. A vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos perek gyakorlata

 

b) Büntetőjogi szekció

  1. Alapelvek kollíziója a büntetőeljárásban
  2. Anyagi igazság és valóság megállapítása a büntetőeljárásban
  3. A büntetőeljárás gyorsítását célzó jogintézmények a büntetőeljárási törvényben
  4. A terhelti együttműködés formái és szerepe a büntetőeljárásban
  5. Különleges bánásmódot igénylő személy a büntetőeljárási törvényben
  6. Az elektronikus kapcsolattartás a büntetőeljárásban – eredmények és kihívások
  7. A távmeghallgatás jelene és jövője a büntetőeljárásban
  8. A leplezett eszközök szabályozásának rendszere az új büntetőeljárási törvényben – alkalmazás, alapjog-védelem, bizonyítás
  9. Az elektronikus bizonyítékok összegyűjtésének, rögzítésének és felhasználásának kérdései
  10. A nyílt forrású adatszerzés (OSINT) szerepe és eredményének bizonyítékként történő felhasználása a büntetőeljárásban
  11. Az előkészítő ülés szerepe és célja - elméleti és gyakorlati megfontolások
  12. A terhelti jelenlét kérdése az új büntetőeljárásban
  13. A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei
  14. A hatályon kívül helyezés megváltozott szabályai
  15. A magánvádas eljárás jellegzetességei
  16. Az alkotmánybírósági és a bírósági jogértelmezés kölcsönhatása és korlátai a büntetőjog területén
  17. A fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi szankciórendszer sajátosságai különös tekintettel a 14. életévüket be nem töltött elkövetőkre
  18. Az összbüntetés aktuális kérdései
  19. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményekkel összefüggő jogalkalmazási kérdések
  20. A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
  21. Szerzői jogot sértő, internet felhasználásával elkövetett bűncselekmények
  22. Az internetes zaklatás megelőzése, jogi megítélése, az áldozatok védelme
  23. A lefoglalt, zár alá vett vagyon kezelésének európai modelljei
  24. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának hatása a hazai joggyakorlatra a büntetőjog területén
  25. A tisztességes eljáráshoz való jog sarokpontjai az európai alapjogi ítélkezés tükrében
  26. Az Eurojust, az OLAF és az Europol szerepe a nemzetközi bűnügyi együttműködésben
  27. A szabálysértési és a büntetőjog viszonya, rendeltetése, kapcsolódási pontjai
  28. A kiberbűnözés aktuális kérdései
  29. A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra, büntető eljárásjogra

 

 c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

  1. Az előreláthatóság problematikája a munkáltatói kárfelelősség tekintetében
  2. A munkaköri alkalmasság
  3. A kollektív szerződés jelentősége a munkaviszonyokban
  4. A külföldön dolgozó magyar munkavállalókra alkalmazandó munkajogi szabályok, és az e téren való jogtudatosság növelése
  5. A „sharing economy” munkajogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban
  6. Munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye
  7. Munkahelyi mobbing és annak következményei
  8. Változások a munkajogban, prognózis a szakág jövőjéről
  9. A munkavállalók kontrollja saját személyes adataik munkáltatói kezelése felett, és a GDPR várható hatásai e téren
  10. A joggal való visszaélés a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatában
  11. Gyermekvállalás a munkajog tükrében
  12. A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelme a munkaviszonyban
  13. A gyülekezési jog az új szabályok és a közigazgatási bírói gyakorlat tükrében
  14. Az új közigazgatási perrendtartás hatásai az eljárások időszerűségére
  15. Közigazgatási cselekmények az új közigazgatási perrendtartás tükrében
  16. Változások a közszolgálati perekben az önálló közigazgatási perrendtartás alapján
  17. A társasbíráskodás és a törvényes bíróhoz való jog kérdése az önálló közigazgatási perrendtartással összefüggésben
  18. A közigazgatási döntések elleni jogorvoslat rendszerének változásai
  19. A közvetítés lehetőségei a közigazgatási perrendtartás hatálya alatt
  20. Eljárásjogi újdonságok a közigazgatási perrendtartásban
  21. A környezetvédelmi jog a bírósági eljárásokban
  22. A közigazgatási per és közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per összefüggései - a jelen és a jövő az önálló közigazgatási perrendtartás fényében
  23. Az Európai Unió Bíróságának általános forgalmi adóval kapcsolatos joggyakorlata és az ítéletek közérthetősége
  24. Fordított adózás aktuális kérdései az EUB gyakorlatában
  25. A közbeszerzési eljárások bírósági gyakorlata
  26. A polgári perrendtartás bizonyításra vonatkozó szabályainak érvényesülése a közigazgatási perrendtartás specialitásain keresztül
  27. A szakértői bizonyítás korlátai – a megelőző eljárásban közreműködő szakértő szerepe a közigazgatási perben
  28. A közigazgatási bíráskodás rendszerváltozás utáni fejlődése
  29. Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási perekben

 

d) Bírósági általános igazgatási szekció

  1. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk jelentősége
  2. A bírói hivatás fejlődéstörténete
  3. A bírói életpálya népszerűsége
  4. A bíróvá válás folyamata nemzetközi összehasonlításban
  5. A bírósági titkári életpálya
  6. A bíróságok peres feleket informáló elektronikus szolgáltatásainak jövője
  7. Elektronizálás a bírósági igazgatásban
  8. Digitalizált igazságszolgáltatás – a XXI. század elektronikus bírósága
  9. Az elektronikus úton vezetett közhiteles bírósági nyilvántartások - közhitelesség és az adatrögzítői felelősség
  10. A tudományos kutatások eredményének a bíróságok ítélkezési, igazgatási tevékenysége körében történő hasznosíthatósága
  11. Nemzetközi jó gyakorlatok a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzésére vonatkozó szervezeti és intézményi megoldásokra
  12. A bírói hivatásra való felkészítés, új generációk, új kihívások – elkötelezettség, hagyományok, tisztelet
  13. Az integritás jelentősége a bírósági szervezetben
  14. Teljesítménymenedzsment és munkateher mérés a bíróságokon
  15. Bírói tisztséghez méltó magatartás – az etikai szabályok érvényesítése
  16. Bírák elleni támadások, a bírák védelme
  17. Új trendek a bírósági kommunikációban
  18. Ítélkezés és a bíróságok szolgáltatásairól nyújtott tájékoztatás kapcsolata
  19. A bíróságok megjelenése a közösségi médiában
  20. Hatékony ügyfél-tájékoztatás - közérthetőség
  21. A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson
  22. A bírósági közvetítés módszertani támogatásának kérdései
  23. A Nyitott Bíróság program fejlesztésének lehetséges irányai, különös figyelemmel a célcsoportokra
  24. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás
  25. Igazgatási feladatok a tanúgondozás és áldozatvédelem kapcsán
  26. A tanácselnöki feljegyzések jelentősége
  27. Bírák és igazságügyi alkalmazottak bevonása az igazgatási feladatokba
  28. Vezetői kompetenciák a bírósági szervezetben
  29. A bírákat terhelő adminisztráció és optimalizálásának lehetőségei
  30. A bírósági statisztika és az ügyforgalom-elemzés
  31. Az ügyfélsegítő intézményének tapasztalatai, lehetséges jövője
  32. A bírósági vezetői kinevezések eljárási folyamata nemzetközi összehasonlításban
  33. Jegyzői motiváció, a jegyzői munka támogatása
  34. Bírósági igazgatás nemzetközi perspektívából
  35. A bírósági ügyintézők szerepe és feladatai az igazságszolgáltatásban
  36. A Fenntartható Fejlődés Program (FFP) bíróságokra gyakorolt hatása
  37. Elnöki ügy – igazgatási intézkedések és hatáskörök a függetlenség védelmében

 

Részvételi feltételek:

A pályázat

  • bírósági és
  • joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

 

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre.

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

A pályázati kiírásban megjelölt témakörök nem dolgozatcímek. A pályázók az egyes témakörökön belül dolgozzák ki pályaműveiket, akár annak egészét, akár annak csak egy jól körülhatárolt részét illetően.

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

 

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

  • A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
  • A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.
  • A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
  • A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
  • Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

  • a választott, maximum három szóból álló jeligét,
  • szekciót,
  • tagozatot,
  • a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

  • „Mailáth György Tudományos Pályázat 2019”,
  • a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

  • a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
  • kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
  • nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette,
  • kisméretű borítékot.

Kisméretű borítékban (C5) kell elhelyezni:

  • a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
  • nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.

 

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.

 

Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

  1. hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
  2. hely: emlékplakett és 200.000,- Ft
  3. hely: emlékplakett és 150.000,- Ft

A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

A fogalmazói felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazói felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

 

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.

 

Budapest, 2019. június 17.