Pályázati kiírás 2019.
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. Az idei pályázat mottója:
Az igazság mentsvára – 150 év bírói függetlenség
„…a bíró függetlensége nem a bírónak adott kedvezmény és tulajdonság, hanem a társadalomnak oltalma….”
(Csemegi Károly)
A pályázatok beérkezési határideje: 2019. szeptember 27.
A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.
2019-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:
a) Polgári jogi szekció
- Bírói jog a magyar bíróságokon – avagy az ítélkezési gyakorlatra történő közvetlen hivatkozások a polgári bíróságok határozataiban
- A „gyengébb fél” védelme a polgári perrendtartásban – az információhiányból, az eltérő jövedelmi-vagyoni helyzetből, a jogban jártasságból és az anyagi jogviszony sajátosságaiból eredő egyensúlyhiány polgári perrendi kezelése
- A perfelvétel szabályozása és gyakorlata az új Pp. alapján
- Az alperes perbeli pozíciójának értékelése, különös tekintettel a bírósági meghagyás új szabályaira
- A keresetlevél visszautasítása és a keresetlevél hiányainak pótlása a hatékony jogorvoslat és a tisztességes eljárás elveinek tükrében
- Keresetváltoztatás az új Pp. alapján
- Kézbesítési problémák és gyakorlatuk, különös tekintettel a határon átnyúló kézbesítésre
- A szakértői bizonyítás szabályainak változása az új szakértői törvény és az új Pp. alapján
- Bizonyításfelvétel külföldön
- Perelterelő lehetőségek az új Pp.-ben, különös tekintettel a bírósági közvetítésre (Pp. 168. §)
- A személyállapotot érintő perek új kihívásai és megoldandó kérdései
- A pszichiátriai betegek sürgősségi és kötelező gyógykezelésével kapcsolatos bírói eljárások gyakorlata
- Az igazságszolgáltatás gyermekközpontúságának gyakorlati kérdései a családjog területén
- A szülői felügyelet rendezése a bírói gyakorlatban
- A gyermektartásdíj megállapításának gyakorlata
- A gyermektartásdíj határokon átnyúló végrehajtása
- Nagykorú gyermek tartásának végrehajtási kérdései
- A végrehajtási eljárás felfüggesztésének esetei a nemperes és peres eljárásokban
- Külföldi ítélet elismerése és végrehajtása
- Külföldi jog tartalmának a megállapítása polgári perekben
- A valódi alkotmányjogi panasz perjogi vonatkozásai
- Az elektronikus eljárások tapasztalatai
- Távmeghallgatás szabályozása és gyakorlati tapasztalatai a polgári eljárásokban
- A hibás teljesítés gyakorlati kérdései az új Ptk. szabályainak tükrében
- A bűncselekménnyel okozott kár gyakorlati kérdései
- A sérelemdíj megítélésnek és mértékének szempontjai a bírói gyakorlat tükrében
- A megújult zálogjogi szabályozás ítélkezési gyakorlata
- A vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos perek gyakorlata
b) Büntetőjogi szekció
- Alapelvek kollíziója a büntetőeljárásban
- Anyagi igazság és valóság megállapítása a büntetőeljárásban
- A büntetőeljárás gyorsítását célzó jogintézmények a büntetőeljárási törvényben
- A terhelti együttműködés formái és szerepe a büntetőeljárásban
- Különleges bánásmódot igénylő személy a büntetőeljárási törvényben
- Az elektronikus kapcsolattartás a büntetőeljárásban – eredmények és kihívások
- A távmeghallgatás jelene és jövője a büntetőeljárásban
- A leplezett eszközök szabályozásának rendszere az új büntetőeljárási törvényben – alkalmazás, alapjog-védelem, bizonyítás
- Az elektronikus bizonyítékok összegyűjtésének, rögzítésének és felhasználásának kérdései
- A nyílt forrású adatszerzés (OSINT) szerepe és eredményének bizonyítékként történő felhasználása a büntetőeljárásban
- Az előkészítő ülés szerepe és célja - elméleti és gyakorlati megfontolások
- A terhelti jelenlét kérdése az új büntetőeljárásban
- A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei
- A hatályon kívül helyezés megváltozott szabályai
- A magánvádas eljárás jellegzetességei
- Az alkotmánybírósági és a bírósági jogértelmezés kölcsönhatása és korlátai a büntetőjog területén
- A fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi szankciórendszer sajátosságai különös tekintettel a 14. életévüket be nem töltött elkövetőkre
- Az összbüntetés aktuális kérdései
- A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményekkel összefüggő jogalkalmazási kérdések
- A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
- Szerzői jogot sértő, internet felhasználásával elkövetett bűncselekmények
- Az internetes zaklatás megelőzése, jogi megítélése, az áldozatok védelme
- A lefoglalt, zár alá vett vagyon kezelésének európai modelljei
- Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának hatása a hazai joggyakorlatra a büntetőjog területén
- A tisztességes eljáráshoz való jog sarokpontjai az európai alapjogi ítélkezés tükrében
- Az Eurojust, az OLAF és az Europol szerepe a nemzetközi bűnügyi együttműködésben
- A szabálysértési és a büntetőjog viszonya, rendeltetése, kapcsolódási pontjai
- A kiberbűnözés aktuális kérdései
- A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra, büntető eljárásjogra
c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció
- Az előreláthatóság problematikája a munkáltatói kárfelelősség tekintetében
- A munkaköri alkalmasság
- A kollektív szerződés jelentősége a munkaviszonyokban
- A külföldön dolgozó magyar munkavállalókra alkalmazandó munkajogi szabályok, és az e téren való jogtudatosság növelése
- A „sharing economy” munkajogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban
- Munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye
- Munkahelyi mobbing és annak következményei
- Változások a munkajogban, prognózis a szakág jövőjéről
- A munkavállalók kontrollja saját személyes adataik munkáltatói kezelése felett, és a GDPR várható hatásai e téren
- A joggal való visszaélés a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatában
- Gyermekvállalás a munkajog tükrében
- A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelme a munkaviszonyban
- A gyülekezési jog az új szabályok és a közigazgatási bírói gyakorlat tükrében
- Az új közigazgatási perrendtartás hatásai az eljárások időszerűségére
- Közigazgatási cselekmények az új közigazgatási perrendtartás tükrében
- Változások a közszolgálati perekben az önálló közigazgatási perrendtartás alapján
- A társasbíráskodás és a törvényes bíróhoz való jog kérdése az önálló közigazgatási perrendtartással összefüggésben
- A közigazgatási döntések elleni jogorvoslat rendszerének változásai
- A közvetítés lehetőségei a közigazgatási perrendtartás hatálya alatt
- Eljárásjogi újdonságok a közigazgatási perrendtartásban
- A környezetvédelmi jog a bírósági eljárásokban
- A közigazgatási per és közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per összefüggései - a jelen és a jövő az önálló közigazgatási perrendtartás fényében
- Az Európai Unió Bíróságának általános forgalmi adóval kapcsolatos joggyakorlata és az ítéletek közérthetősége
- Fordított adózás aktuális kérdései az EUB gyakorlatában
- A közbeszerzési eljárások bírósági gyakorlata
- A polgári perrendtartás bizonyításra vonatkozó szabályainak érvényesülése a közigazgatási perrendtartás specialitásain keresztül
- A szakértői bizonyítás korlátai – a megelőző eljárásban közreműködő szakértő szerepe a közigazgatási perben
- A közigazgatási bíráskodás rendszerváltozás utáni fejlődése
- Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási perekben
d) Bírósági általános igazgatási szekció
- A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk jelentősége
- A bírói hivatás fejlődéstörténete
- A bírói életpálya népszerűsége
- A bíróvá válás folyamata nemzetközi összehasonlításban
- A bírósági titkári életpálya
- A bíróságok peres feleket informáló elektronikus szolgáltatásainak jövője
- Elektronizálás a bírósági igazgatásban
- Digitalizált igazságszolgáltatás – a XXI. század elektronikus bírósága
- Az elektronikus úton vezetett közhiteles bírósági nyilvántartások - közhitelesség és az adatrögzítői felelősség
- A tudományos kutatások eredményének a bíróságok ítélkezési, igazgatási tevékenysége körében történő hasznosíthatósága
- Nemzetközi jó gyakorlatok a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzésére vonatkozó szervezeti és intézményi megoldásokra
- A bírói hivatásra való felkészítés, új generációk, új kihívások – elkötelezettség, hagyományok, tisztelet
- Az integritás jelentősége a bírósági szervezetben
- Teljesítménymenedzsment és munkateher mérés a bíróságokon
- Bírói tisztséghez méltó magatartás – az etikai szabályok érvényesítése
- Bírák elleni támadások, a bírák védelme
- Új trendek a bírósági kommunikációban
- Ítélkezés és a bíróságok szolgáltatásairól nyújtott tájékoztatás kapcsolata
- A bíróságok megjelenése a közösségi médiában
- Hatékony ügyfél-tájékoztatás - közérthetőség
- A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson
- A bírósági közvetítés módszertani támogatásának kérdései
- A Nyitott Bíróság program fejlesztésének lehetséges irányai, különös figyelemmel a célcsoportokra
- A gyermekközpontú igazságszolgáltatás
- Igazgatási feladatok a tanúgondozás és áldozatvédelem kapcsán
- A tanácselnöki feljegyzések jelentősége
- Bírák és igazságügyi alkalmazottak bevonása az igazgatási feladatokba
- Vezetői kompetenciák a bírósági szervezetben
- A bírákat terhelő adminisztráció és optimalizálásának lehetőségei
- A bírósági statisztika és az ügyforgalom-elemzés
- Az ügyfélsegítő intézményének tapasztalatai, lehetséges jövője
- A bírósági vezetői kinevezések eljárási folyamata nemzetközi összehasonlításban
- Jegyzői motiváció, a jegyzői munka támogatása
- Bírósági igazgatás nemzetközi perspektívából
- A bírósági ügyintézők szerepe és feladatai az igazságszolgáltatásban
- A Fenntartható Fejlődés Program (FFP) bíróságokra gyakorolt hatása
- Elnöki ügy – igazgatási intézkedések és hatáskörök a függetlenség védelmében
Részvételi feltételek:
A pályázat
- bírósági és
- joghallgató tagozaton
kerül meghirdetésre.
Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.
Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.
A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:
Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.
Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre.
A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.
A pályázati kiírásban megjelölt témakörök nem dolgozatcímek. A pályázók az egyes témakörökön belül dolgozzák ki pályaműveiket, akár annak egészét, akár annak csak egy jól körülhatárolt részét illetően.
A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.
A pályázatok benyújtásának formai követelményei:
a) Általános követelmények:
- A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
- A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.
- A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
- A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
- Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.
b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:
- a választott, maximum három szóból álló jeligét,
- szekciót,
- tagozatot,
- a választott téma számát és megnevezését.
A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.
A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:
- „Mailáth György Tudományos Pályázat 2019”,
- a jeligét.
A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:
- a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
- kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
- nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
- nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette,
- kisméretű borítékot.
Kisméretű borítékban (C5) kell elhelyezni:
- a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
- nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
- nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.
Pályamunkák elbírálása:
A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.
Pályamunkák díjazása:
A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:
- hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
- hely: emlékplakett és 200.000,- Ft
- hely: emlékplakett és 150.000,- Ft
A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.
A fogalmazói felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazói felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.
Pályamunkák publikálása:
Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.
Budapest, 2019. június 17.