Mailáth György Tudományos Pályázat

Pályázati kiírás 2022

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet.

A pályázatok postára adási határideje: 2022. október 7.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.

2022-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

1. Polgári jogi szekció

1. Az alapelvek szerepe a XXI. századi bíráskodásban.

2. A közösségi média jogi megítélése bírósági eljárásban anyagi és eljárásjogi szempontokból

3. A becsület és a jó hírnév megsértése a közéleti szereplők esetében

4. Személyiségvédelem a családi jogviszonyokban

5. A szokásos tartózkodási hely fogalma, kritériumai a nemzetközi családjogban

6. A közös szülői felügyelet új perspektívái, váltott gondoskodás a gyakorlatban

7. Az élettársak jogai és kötelezettségei a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépését követően

8. A távoltartás mint „büntetés” polgári jogi szempontból

9. A szomszédjogi generálklauzula határai

10. A vadkár megtérítése iránti perek dilemmái, beleértve a szakértői bizonyítás kérdéseit

11. A gyógyulási esély elvesztésével kapcsolatos perek dilemmái

12. A kellékszavatossági szabályok 2022. január 1. napjától történő változása folytán kialakuló gyakorlat, külön tekintettel a webáruházakat érintő kereskedelemre

13. A lakásmaffia-jellegű bűncselekmények polgári jogi vonatkozásai

14. Az elektronikus úton tett jognyilatkozat írásbeliségének követelményei és jogalkalmazási problémái

15. A bíró szerepének változása az új Pp.-ben

16. A „fegyveregyenlőség elve” megjelenése a bírói gyakorlatban

17. Nyelvhasználat - írásban és szóban - a polgári eljárásban

18. Az anyagi pervezetés lehetőségei és korlátjai a helytelenül megjelölt jogcím tekintetében

19. Szakértői vélemény az új Pp. szemszögéből

20. Bizonyítási jogsegély az Európai Unió területén

21. Kiskorú gyermek meghallgatásának gyakorlati kérdései

22. A távmeghallgatásos eljárások tapasztalatai

23. Családtámogatási juttatások elszámolásának problémái házasság felbontása esetén

24. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel

25. A korlátozott precedensrendszer bevezetésének első tapasztalatai az alsóbb fokú bírósági határozatok tükrében

26. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának problematikája

27. Az új Pp. alkalmazási köre a végrehajtási eljárásban

28. Fizetésképtelenségi eljárások

29. Jogi személyek nyilvántartása

b) Büntetőjogi szekció

1. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében

2. A törvényi egység beálltának gyakorlati kérdései

3. A ne bis in idem elvének elmélete és gyakorlata

4. 12-14. év közötti bűnelkövetőkkel szembeni jogkövetkezmények bírói gyakorlata, a felelősségmegállapítás szempontjai

5. A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra, büntetőeljárásjogra

6. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban

7. A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései

8. A közúti veszélyeztetés bűncselekményének megjelenési formái és bizonyítási nehézségei

9. A korrupciós bűncselekmények elkövetői alakzatai

10. Az Európai Uniós pénzügyi érdekei védelmének büntetőjogi eszközrendszere

11. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata a bűnügyi együttműködés területén

12. Nemzetközi együttműködés a kiberbűnözés elleni küzdelem területén – a Budapest Egyezmény

13. 10 éves a szabálysértési törvény – Fejezetek a szabálysértési törvény bírósági gyakorlatából

14. A személyes adatok védelme, annak érvényesülése a büntetőeljárásban

15. A vád törvényességének vizsgálata

16. Eljárási feladatok megoszlása: a büntetőigény érvényesítése, a bizonyítási teher és a valósághű tényállás megállapítása az új büntetőeljárási törvényben

17. A tisztességes eljáráshoz való jog sarokpontjai az európai alapjogi ítélkezés tükrében

18. Bizonyítási tilalmak és bizonyítást nem igénylő tények a büntetőeljárásban

19. Az elektronikus bizonyítékok „térhódítása”, szerepük a klasszikus és a kiberbűncselekmények felderítésében

20. A más eljárásban beszerezett bizonyítékok felhasználásának megítélése

21. A különleges bánásmódhoz kapcsolódó jogintézmények, a Barnahus-módszer jelentősége

22. A polgári jogi igény elbírálásának kérdései

23. A megalapozatlanság kiküszöbölésének eltérő szabályai a másod- és harmadfokú eljárásban

24. A súlyosítási tilalom értelmezési kérdései

25. Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét, kézbesítés egyszerűsített elektronikus úton (figyelemmel a Be. 2022. március 1. napjától hatályos új szabályaira)

26. A magánvádas és pótmagánvádas eljárások reformja a legutóbbi jogszabálymódosítások tükrében

27. A büntetés-végrehajtási ügyek nemzetközi vonatkozásai

28. A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának lehetőségei a büntetőeljárásban, illetve büntetés-végrehajtásban

c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

1. Véleménynyilvánítás a munkajogban

2. A "jó erkölcs" fogalma a munkajogban és annak tartalma a Kúria eseti döntései alapján

3. A munkavállalók adatainak védelme és kezelése

4. A keresőképtelenség és az egészségügyi alkalmatlanság összefüggései a munkajogban

5. A munkahelyi balesetek esetében alkalmazott kármegosztás

6. A teljesítményértékelés és ez alapján alkalmazható jogkövetkezmények gyakorlati problémái

7. Az igazságügyi alkalmazottak felelőssége

8. Kötelező covid-oltással összefüggésben felmerült munkajogi kérdések és azok megoldása

9. Digitalizáció a munkajogban

10. A home office jogi szabályozása és gyakorlati problémái

11. A platformmunka jogi megítélése

12. A sportolói munkaszerződések sajátosságai

13. A munkaerő-kölcsönzés szabályai

14. A mediáció szerepe a munkaügyi konfliktusok megoldásában

15. Szociális biztonsági rendszerek – a szabad mozgás és tartózkodás jogának társadalombiztosítási vonatkozásai

16. A magyar közigazgatási bíráskodás szervezeti változásai 1991-től napjainkig (Kúria)

17. Kereshetőségi jog a környezetvédelmi tárgyú közigazgatási perekben

18. A perelőkészítés eszközei és hatékonyságuk a közigazgatási perekben

19. A megelőző eljárásban eljárt szakértő közigazgatási perbeli alkalmazásának tapasztalatai

20. A magánszakértői vélemény a közigazgatási perekben

21. A jogalkalmazói alapjogi mérlegelés a rendes bíróságok ítélkező tevékenységében

22. Az azonnali jogvédelem elméleti és gyakorlati kérdései

23. A levegő tisztaság védelmével összefüggő ítélkezési gyakorlat

24. Az építési tevékenységgel összefüggő közigazgatási jogviták

25. Határokon átnyúló jogviták az adóperekben

26. A gyermek külföldre költözésének kérdése a gyámhatósági eljárásokban

27. A közszolgálati perek és a közigazgatási perrendtartás viszonya

28. Az önkormányzati hatáskörök bírói vizsgálata

29. A Kúria önkormányzati normakontroll tevékenysége, különös tekintettel a helyi adóügyekre

30. A választási bíráskodás új tendenciái és új típusú jogvitái

d) Bírósági általános igazgatási szekció

1. A törvényes bíróhoz való jog, az egyenlő munkateher és az ügyelosztás

2. A bírói függetlenség, számonkérhetőség

3. Bírósági elnök = szakember? = manager? A bírósági igazgatási szervezet változási lehetőségei

4. A vezető kommunikációs eszköztárai

5. Az emberközpontú vezetési stratégiák módjai, eszközei

6. A veszélyhelyzet kihívásai a bírósági igazgatásban

7. A távmunkavégzés és az online eszközök hatékony alkalmazásának lehetőségei az igazgatásban

8. Adatvédelem a bíróságon

9. Az alaptalan bírói és bírósági titkári kizárási kérelmek (elfogultság) visszaszorításának lehetséges vezetői eszközei

10. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása

11. A bírósággal szembeni közérdekű adat kiadása iránti igények teljesítésének feltételei és problémái

12. A bíróság társadalmi megítélésének javításához kapcsolódó igazgatási feladatok

13. Az elhúzódó ügyek vizsgálatának módszerei

14. A bírói önkormányzatiság története Magyarországon (az OBT megalakulásának 10. évfordulója alkalmából)

15. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény lehetséges hatásai az ítélkezésre a meglévő és várható polgári eljárásjogi és igazgatási módszerek meghatározása

Részvételi feltételek:

A pályázat

• bírósági és

• joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére, korrekt hivatkozásra.

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

• A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).

• A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.

• A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.

• A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.

• Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

• a választott, maximum három szóból álló jeligét,

• szekciót,

• tagozatot,

• a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

• „Mailáth György Tudományos Pályázat 2022”,

• a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

• a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),

• kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),

• közepes méretű borítékot.

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

• a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),

• nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,

• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.

• nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,

• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bírákból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, nettó 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)

2. hely: emlékplakett és nettó 200.000,- Ft

3. hely: emlékplakett és nettó 150.000,- Ft

Különdíj: emlékplakett és nettó 150.000,- Ft

A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.