április
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Benkő Orsolya (2022): Összecsiszolt tartalom – a „keresztény értékrend szerinti nevelés” értelmezési kerete. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 212 – 222.
Horváth Imre László (2021): Adatvédelem kontra információbiztonság, avagy összehasonlítás az adatvédelem egyik fejezetéből. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz. 3 – 7.
Szente Zoltán (2022): A populista alkotmányosság mítosza Magyarországon és Lengyelországban. Populista vagy tekintélyelvű alkotmányosság? Közjogi Szemle, 15. évf. 1. sz. 11-16. https://orac.hu/Szente_Zoltan_A_populista_alkotmanyossag_mitosza_Magyarorszagon_es_Lengyelorszagban
Varga Zs. András (2022): „A tisztességes eljáráshoz való jog bírósági aspektusból” Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 70. évf. 4. sz. 610 – 617 https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/kuriai_dontesek_-_birosagi_hatarozatok_-_2022_aprilis.pdf.pdf
BÜNTETŐJOG
Bartuszek Lilla Judit (2022): A kereset(t) megoldás? A nemzetközi, valamint a hazai klímatörekvések jogi kerete, a klímaperek gyakorlatának alakulása. Ügyészségi Szemle, 7. évf. 1. sz. 90 – 103. https://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202201/letoltes
Csapucha Bernadett (2022): A kiskorú veszélyeztetése bűntettének jogalkalmazási dilemmái. Ügyészségi Szemle, 7. évf. 1. sz. 26 – 33. https://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202201/letoltes
Csapucha Bernadett (2022): A kiskorú veszélyeztetésének bűntette a jogerős ítéletek tükrében – 1. rész: elkövetési magatartások, jogkövetkezmények. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 205 – 211.
Garai Renáta, Kiss Máté Jenő (2022): Burokba zárt erőszak: a szülőbántalmazás sajátosságai a büntetőjogi beavatkozás és a joggyakorlat tükrében. Ügyészségi Szemle, 7. évf. 1. sz. 6 – 24. https://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202201/letoltes
Görgényi Ilona (2022): Az egészséges környezethez való jog érvényesülésének büntetőjogi megoldásai. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 243 – 250.
Gubis Philip (2021): Az elkövetési tárgyban való tévedés a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények körében”. Ügyészek Lapja, 28. évf. 6. sz. 23 – 35.
Idzig Izabella (2022): A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés hatályos szabályozása az ítélkezési gyakorlat tükrében. Ügyészségi Szemle, 7. évf. 1. sz. 26 – 33. https://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202201/letoltes
Idzig Izabella (2021): A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés szabályozásának hazai alakulása. Történeti visszatekintés. Ügyészek Lapja, 28. évf. 6. sz. 57 – 74.
Lindt Roland (2022): Sed libera nos a malo A vallásgyakorlás és egyes vallási felekezetek a büntetőjog tükrében. Ügyészségi Szemle, 7. évf. 1. sz. 108 – 123 https://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202201/letoltes
Mezei Kitti (2022): Az információs rendszer vagy adat megsértése a bírói gyakorlat tükrében. Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 70. évf. 4. sz. 618 - 625 https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/kuriai_dontesek_-_birosagi_hatarozatok_-_2022_aprilis.pdf.pdf
Pápai-Tarr Ágnes (2022): A büntetőjogi elzárás büntetéskiszabási tapasztalatai. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 3. sz. 104-112.
Ritter Ildikó (2021): Öregember nem vénember?! – Az időskori kriminalitás jellemzői, II. rész. Ügyészek Lapja, 28. évf. 6. sz. 5 – 22.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Hegedüsné Virág Anikó (2022): A közvádlói tevékenység jogtörténeti gyökerei Magyarországon 1871 előtt, avagy tiszti ügyészek Somogy Vármegyében a kezdetektől 1849-ig. Ügyészségi Szemle, 7. évf. 1. sz. 60 – 77. https://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202201/letoltes
Hirtling Ibolya (2022): Gyermekkihallgatás a büntetőeljárásban, a „Barnahus-módszer” bevezetése. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 235 – 242.
Szabó Krisztián (2022): Egy évtized a letartóztatás történetéből. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 223 – 234.
Zsiros Bettina (2022): Túlbizonyítás mint az igazságkeresés egy anomáliája a büntetőeljárásban. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 669-687. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8425
BÜNTETÉS - VÉGREHAJTÁS
Havasi Sára (2022): Járványügyi szabályok a fiatalkorúak büntetés-végrehajtásában. Ügyészségi Szemle, 7. évf. 1. sz. 78 – 89. https://ugyeszsegiszemle.hu/hu/202201/letoltes
Pöstyéni Réka (2021): Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben elhelyezett betegek és beutaltak fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályrendszer bemutatása és reintegrációs eszközként történő értékelése. Ügyészek Lapja, 28. évf. 6. sz. 37 – 44.
Tóth Judit, Kirs Eszter, Haraszti Margit Katalin (2022): A kínzás és a rossz bánásmód fogalmi elemzéseinek meghatározása és elhatárolása. Közjogi Szemle, 15. évf. 1. sz. 73 - 81.
RENDÉSZET
Fibiné Babos Barbara (2022): A mentális egészség relevanciája a rendészeti felsőoktatásban. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 789-803. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8432
Lippai Zsolt (2022): A rendőrtiszthelyettes-képzés múltja és jelene. Belügyi szemle, 70.évf.4.sz.721-737. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8428
Merki Zoltán (2022): A rendészet szerepe és feladatai az állam „külső” védelmében. Belügyi szemle, 70.évf. 4.sz. 739-756. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8429
Szigeti Ákos (2022): Szövegbányászat a dark neten: rendészettudományi alkalmazások. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 757-767. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8430
Tihanyi Miklós, Papp Dávid (2022): A körzeti megbízotti szolgálat története 2. A kezdetek. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 689-703. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8426
POLGÁRI JOG
Mezei Kitti (2021): A digitális jegybankpénz bevezetésének kihívásai és jogi dilemmái. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz. 15-20.
Pesta János (2022): A tulajdonszerzés jogdogmatikai tételei mentén az angol és magyar jog közötti összehasonlítás tanulságai. Európai Jog, 22. évf. 1. sz. 49 – 55.
Rosta Márton: Az elővásárlási jog egyes kérdései a teremgarázs-ingatlanok esetében. Ingatlanjog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 8 – 15.
Szilágyi Gábor (2022): Adok is kizárólagosságot, meg nem is, avagy a pandémia kezelésének lehetőségei a szabadalmi jog rendszerében, különös tekintettel a közegészségügyi kényszerengedély, valamint a Bolar kivétel hazai implementációjára. Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 70. évf. 4. sz. 626 – 631. https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/kuriai_dontesek_-_birosagi_hatarozatok_-_2022_aprilis.pdf.pdf
Tóth András (2022): Az uniós jogba ütköző jogalkalmazással okozott kárért való felelősség joggyakorlatának alakulása a szerencsejáték – piac átszervezése miatt indult kártérítési perek tükrében. Európai Jog, 22. évf. 1. sz. 28 – 37.
Tóth András (2021): Fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, médiajogi és versenyjogi eszközök együttes alkalmazása az online figyelempiacok kudarcainak kiküszöbölésére. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz. 8-14. https://infojog.hu/wp-content/uploads/pdf/Infokomm_77_8-14o_TothAndras.pdf
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Dálnoki Réka (2022): A megújuló ingatlan-nyilvántartási rendszer szabályozási koncepciója és az ahhoz kapcsolódó jogalkotás – II. rész. Ingatlanjog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 2 – 7.
Muzsalyi Róbert: Adósvédelmi szabályok az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátása során. Fizetésképtelenségi Jog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 22-30.
Pribula László (2022): A csatlakozó fellebbezés korlátjai. Bírósági Döntések Tára, 23. évf. 4.sz. 65-68.
Sipos Marcell (2022): A zöld foglalkoztatás hasznosíthatóságának lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok tükrében. Közjogi Szemle, 15. évf. 1. sz. 50 - 59.
GAZDASÁGI JOG, CÉGJOG
Andódi László (2022): A vagyoni viszonyok lezárására irányuló eljárások, különös tekintettel a kényszertörlési eljárásra – tájékozódás a cégjegyzékből. Fizetésképtelenségi Jog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 2-21.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Pfeffer Zsolt (2022): Eladható-e a városháza? Az önkormányzati vagyonszabályozás anyagi és eljárásjogi alapkérdései. Közjogi Szemle, 15. évf. 1. sz. 27 - 45.
Tóth András (2022): Az aktív perbeli legitimáció kérdése zárt ügyfélkörű közigazgatási eljárásokban, illetve a közhatalmat gyakorló indítványozók alkotmányjogipanasz-benyújtási lehetőségének szűkítése az Alkotmánybíróság Gazdasági Versenyhivatal alkotmányjogi panasza tárgyában hozott döntése fényében. Közjogi Szemle, 15. évf. 1. sz. 66 - 72.
EURÓPAI JOG
Blutman László (2022): Az uniós jog elsőbbsége: alkotmánybíróságok lázadása. Közjogi Szemle, 15. évf. 1. sz. 1-10. https://orac.hu/Blutman_Laszlo_az_unios_jog_elsobbsege_alkotmanybirosagok_lazadasa
Ferge Zsigmond (2022): A szerzői jogok megsértéséről a fájlmegosztáson és a jogtulajdonos ezzel kapcsolatos jogi eljárásán keresztül az Európai Bíróság Mircom-ügyben hozott döntése kapcsán. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 17. évf. 2. sz. 109 – 131 https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2022-2/03-fergezsigmond.pdf
Frank Máté (2022): Termékfelelősség alkalmazásának dilemmái az Európai Unió jogában. Európai Jog, 22. évf. 1. sz. 21 – 27.
Mencser Zita (2022): A sampling megítélése az Európai Unióban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 17. évf. 2. sz. 7 – 43. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2022-2/01-mencserzita.pdf
Prieger Adrienn (2022): Az európai integrációs folyamat eredményei: a török igazságszolgáltatás digitalizációja. Európai Jog, 22. évf. 1. sz. 14 – 20.
Szabó Péter (2022): Nyelvi sokféleség és terminológiai kihívások az Európai Unió Bíróságán. Európai Jog, 22. évf. 1. sz. 1 – 13.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Csöndes Mónika (2022): Az okozati összefüggés megállapításának és gyógyulási/túlélési esély elvesztésének a gyakorlata az angol common law-ban I. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 193 – 204.
Forgács Imre (2022): Transzatlanti jogi védőháló. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 3. sz. 121 – 127.
Gönczi Lili Luca (2022): „A területfejlesztési támogatások esetén igénybe vehető jogvédelem sui generis jellege – nemzetközi kitekintés. Közjogi Szemle, 15. évf. 1. sz. 60 - 65.
Lippai Zsolt [et al.] (2022): Nemzetközi rendészeti figyelő 5. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 805-830. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8433
Mogyoródi Gergely (2022): Rendőrkiválasztás Bajorországban és a különböző német tartományokban. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 831-850. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8434
Pap Kristóf (2022): A tudomány beszennyez? Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 3. sz. 113-120.
Steiner Gábor (2022): Az angolszász típusú vádalku alapfogalmai, történelmi gyökerei és gyakorlata az Amerikai Egyesült Államokban. Európai Jog, 22. évf. 1. sz. 38 – 48.
Vájlok László (2022): A rendészet egyedi megjelenése különböző országokban. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 769-788. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8431
JOGESET
Juhász László (2022): A felszámolói díj megállapításának néhány kérdése a Kúria Gfv.VII.30.116/2020/4. határozata tükrében. Fizetésképtelenségi Jog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 31 - 35.
Kenessey Réka (2022): Az üzleti titok védelme és a hatékony jogorvoslathoz való jog közötti egyensúly megteremtésének alapelvei, illetve a közös ajánlattétel egyes aspektusai – Az Európai Unió Bírósága által a C-927/19. Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ügyben 2021. szeptember 7-én hozott ítélet. Közbeszerzési Jog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1.sz. 14 – 24.
Kiss Gábor (2022): A társasházi közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések és azoknak a tulajdonostársak közötti megállapodással való rendezésének a jogi lehetősége: a Kúria polgári tanácsa által 2020. szeptember 2-án hozott Pfv.I.20.019/2020/6. számú ítélet. Ingatlanjog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 17 – 25.
Tombor Csaba (2022): A helyi földbizottság állásfoglalása vitathatóságának kérdése a földforgalmi ügyekben: a Kúria K.II. tanácsa által 2021. június 23-án hozott Kfv.II.37.044/2021/6. számú végzés. Ingatlanjog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 16 – 20.
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET
Deák Dániel (2022): A kánonjog értelmezéséről világi jogi nézőpontból. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 3. sz. 93 – 103.
JOGÉLET
Boda József (2022): Prof. dr. Janza Frigyes rendőr tábornok köszöntése 75. születésnapja alkalmából. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 665-667. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8424
Dános Valér (2022): Út az állatorvosi műtőasztaltól a belügyi oktatási főszemlélőségig : interjú a 75 éves prof. dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy úrral. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 867-877. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8437
Dános Valér, Varga Anita, Szabó Csaba: Sallai János: A rendészettudomány etablációja és akkreditációja Magyarországon című könyvéről, kiemelten a rendészetelméleti szakmai folyóiratok hatása a rendészettudomány kialakulásával foglalkozó fejezetekre. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 851-866. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8436
Fórizs Sándor (2022): Egy PhD-dolgozat megvédése, és az esemény háttere. Belügyi szemle, 70. évf. 4. sz. 705-719. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8427
Németh Martin (2022): Rangsor és fiduciárius viszonyok értékelése a jog és államiság primordiális természete körében Tóth Máté Fordulat című könyvében. Magyar Jog, 69. évf. 4. sz. 251 – 255.
Rozsnyai Balázs (2022): Újrabootolni? Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 3. sz. 128-132.
Sorbán Kinga (2021): Könyvajánló: Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz. 41.
Varga Benedek (2022): A határtér feltérképezése. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 3. sz. 133-135.
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK IDEGEN NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
Viktor Bocsok, Levente Buttyán (2021): Automotive cybersecurity – Is the legal framework ready for the challenge? – part 1. International regulation. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz. 26 -032.
Mike Nimród (2021): Exploring the field of privacy-engineering. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz. 33 – 39.
Marta Paul (2022): Challenges of professionalization for the next generation in the spirit of future-oriented public procurement = A következő generációt érintő professzionalizációs kihívások a jövőorientált közbeszerzés jegyében. Közbeszerzési Jog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1.sz. 2 – 13.
Ibolya Stefán (2021): Internet of Things and the protection of biometric data. Infokommunikáció és jog, 2. (77.) sz. 21 – 25.
Ujhelyi Dávid (2022): The long road to parody exception in Hungarian copyright law – an explorer’s log. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 17. évf. 2. sz. 44 – 108 https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2022-2/02-ujhelyidavid.pdf
ÚJ KÖNYVEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
A munka törvénykönyve: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, kiegészítve a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) vonatkozó részeivel, illetve egyéb jogszabályokkal : 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról : 1989. évi VII. törvény a sztrájkról illetve egyéb jogszabályok : 2022. január 24. / [szerk. Szilner György]. - [Budapest]: HVG-ORAC: Novissima K., 2022.-lelőhelyinformáció
Nemzetközi magánjogi évkönyv / [szerk. Nemessányi Zoltán]. - Budapest: HVG-ORAC, 2022.-lelőhelyinformáció
A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai a munkajogviszonyban: a Magyar Munkjaogi Társaság 2021. június 23-i vitaülésén elhangzott előadások, hozzászólások / szerk. Pál Lajos. - Budapest: HVG-ORAC, 2022. - lelőhelyinformáció
Az Európai Unió Bíróságának jogértelemzési módszerei / Koen Lenaerts, José A. Gutiérrez-Fons ; [...fordítást készítette: Lukács adrienn et al.]. - Budapest: HVG-ORAC, 2022. – lelőhelyinformáció
Az Európai Unió versenyjogának alapjai / [szerzők: Dán Judit et al.];szerk. Gombos Katalin. - Budapest : Wolters Kluwer, 2022. – lelőhelyinformáció
KIADVÁNYAJÁNLÓ
GYERMEKI JOGOK, SZÜLŐI FELELŐSSÉG ÉS GYERMEKVÉDELEM
A GYERMEKKÖZPONTÚ GONDOSKODÁS ÉS VÉDELEM ELMÉLETE, GYAKORLATA
Második, aktualizált kiadás
Szerzők: Filó Erika; Katonáné Pehr Erika
ORAC, 2022.
„A gyermekvédelmi szakemberek számára nélkülözhetetlen kézikönyv címében jelzett hármas megközelítés a könyv stabil alappillére. Tartalma egyértelművé teszi, hogy a szerzők komplex módon közelítik meg a gyermekek védelmét, bemutatva a gyermeki jogok elméletét és érvényesülésének gyakorlatát, a szülői jogok és kötelességek tartalmát, valamint a gyermekvédelmi rendszerben végbement szakmai változásokat. A kötet a gyermekvédelmi rendszert alapvetően meghatározó és többször módosított gyermekvédelmi törvény mellett feldolgozza a Polgári Törvénykönyv megújult Családjogi Könyvét, valamint a Gyermek jogairól szóló Egyezményt. Ugyanakkor a hazai jogszabályokon kívül egyre jelentősebb a nemzetközi normák szerepe is, ezért az ENSZ, az Európa Tanács, valamint az EU jogforrásaira szintén kitérnek a szerzők. A szerzők a családjog és a gyermekvédelem kiváló elméleti és gyakorlati szakemberei, mindketten évtizedek óta e jogterületek egyetemi oktatói. A Gyermeki jogok, gyermekvédelem című könyvük három kiadást ért meg, és kiemelkedően keresett volt az olvasók körében. A kibővült címet viselő, 2015-ben megjelent, ugyancsak sikeres kiadás most hatályosított és bővített kötete a jogalkalmazóknak, valamint az egyetemi alapképzésben, továbbképzésben részt vevő hallgatóknak segít eligazodni ezen a nagy jelentőségű jogterületen.”
JOGI HUMORZSÁK
Szerző: Fenyvesi Csaba
Kódex Kiadó, 2022.
„A negyedik humorkiadást tartja kezében a tisztelt Olvasó. A 2003-as első, a 2010-es második és 2017-es harmadik kötet sikerén felbuzdulva bátorkodott a szerkesztő az elmúlt öt év humortermését, új karikatúráit, valamint rejtvény gyümölcseit is betenni ebbe az egyre terebélyesedő kosárba. Hathatós segítséget nyújtottak számára az aktív jogalkalmazó kollégák (bírák, ügyészek, ügyvédek, nyomozók, börtöntisztek), egyetemi oktatók, akik lelkesen felidézték a szakmai életük mosolyogtató mozzanatait, valós élettapasztalataikat.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/JOGI-HUMORZSAK
A VIZUÁLIS MŰVÉSZETEK ÉS A JOG – 2.
AZ ÉPÍTÉSZET, A FOTÓMŰVÉSZET ÉS AZ ALKALMAZOTT MŰVÉSZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSA
Szerző: Kiss Zoltán Károly
Médiatudományi Intézet 2021.
„Jelen tanulmánykötet a képzőművészetet, pontosabban a képzőművészeti alkotásokat, az alkotóikat és a művekkel kapcsolatos jogviszonyokat érintő normahalmaz átfogó elemzésére vállalkozott. Külön fejezetek foglalkoznak a művészet polgári jogi, szerzői jogi, örökségvédelmi, büntetőjogi, médiajogi és iparjogvédelmi vonatkozásaival, összhangban azzal, hogy ezek több jogág forrásvidékéről eredeztethetők. Másként fogalmazva, a vizuális művészetek – ellentétben az audiovizuális szektorral – nem rendelkeznek behatárolt szabályrendszerrel, következésképpen az azokat érintő jogszabályokból nem állt, nem állhatott össze egy önálló ágazati törvény. A vizuális művészetek alapműfajainak klasszikus hármasa, a képző-, a fotó- és az iparművészet mellett az építőművészet az a művészeti ág, amely piaci súlyánál fogva is kiemelt jelentőséggel bír. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az építőművészet az épített környezet alakítása révén nemcsak művészeti ág (alkalmazott művészet), hanem mérnöki tudomány is, amelynek kérdéseivel ez a mű nem foglalkozik. A festészetet, a szobrászatot vagy az építészetet szemügyre véve úgy tűnhet, mintha társadalmi, gazdasági, jogi és intellektuális presztízsük messze alulmúlná elért eredményeiket és hatásukat, ezért is tartja a szerző fontosnak a téma jogi szempontból történő vizsgálatát. A vizuális művészetek határtalansága komoly dilemmát jelentett a fejezeti tagolásnál, illetve a merítés mélységének kijelölésénél. A szerzői jogi szabályozás bizonyult a legbiztosabb fogódzónak, mivel a szerzői jog meglehetősen szeparáltan taglalja a további vizuális műtípusokat, amelyeknek viszonylag jól elhatárolt jogirodalma és jogi problémahalmaza alakult ki. Különösen fontos kérdés például a fotóművészet esetében a személyiségi jogok érvényesülésének vizsgálata, vagy az építészet esetében a tulajdonjog és a szerzői jog ütközésének kimenetele, de nem kerülhetők meg az iparművészeti és az ipari tervezőművészeti alkotások párhuzamos védelmének ellentmondásai sem.”
Letölthető: https://nmhh.hu/dokumentum/227454/mk42.pdf
A MŰVÉSZETI ÉLET ALKOTMÁNYJOGI KERETEI MAGYARORSZÁGON
Szerző: Cseporán Zsolt
L Harmattan, 2022.
„A könyv egy, a magyar alkotmányjogban eddig fájóan elhanyagolt téma tárgyalását kívánja megalapozni, úttörő szerepet vállal és érdemi vitára serkent. Hiszen jogász számára mi is lehetne vakmerőbb, akár a kudarc veszélyét is büszkén vállaló cselekedet, mint a szigorú szabályok, doktrínák, gúzsba kötő hagyományok által meghatározott jog világán belül a művészet definiálásáról, szabályozásáról, védelméről gondolkodni? Tudjuk, a jogállamban a jogi szabályozás nem teremti a művészi alkotások számára biztosított védelmet, de a művész szabadságának eleve elrendelt voltát tudomásul véve igyekezhet a szellem szárnyalása számára kedvező jogi környezet fenntartására. A művészet fogalmát a jog nem határozhatja meg, és mégis elismerheti a művész szabadságát. A jognak önmérsékletet kell tanúsítania, és mégis közbelépnie ott, ahol a művészet védelmében szabályozási szükséglet mutatkozik. A művész szabadságát széles körben el kell ismernie, de le kell fektetnie az egyéni szabadság alkotmányosan igazolható határait is. A kötet elsősorban ezekről a rendkívül nehéz elhatárolási kérdésekről, jog és nem-jog határterületeiről szól. Bízom benne, hogy egy termékeny és intellektuálisan izgalmas tudományos diskurzus kiindulópontja lehet. Ennek szellemében ajánlom a tisztelt Olvasó számára!”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/A-MUVESZETI-ELET-ALKOTMANYJOGI-KERETEI-MAGYARORSZA
NEMZETISÉGI (KÜLÖN)JOGOK KELET- ÉS KELET-KÖZÉP EURÓPÁBAN
KISEBBSÉGI JOGI INDEX, FÓKUSZBAN A PARLAMENTI KÉPVISELET
Szerző: Kállai Péter
ELTE Eötvös Kiadó, 2022.
„Van értelme a nemzeti és etnikai kisebbségek számára különleges parlamenti képviseletet biztosítani? Jobb a helyzete a nemzetiségek tagjainak ott, ahol országos szinten képviselve vannak? Vajon az általános szabályok keretében elért képviselet hatékony, miközben a kedvezményes keretek között megvalósuló képviselet nem éri el a célját? Egyáltalán, mi lehet a célja a képviseletnek? Együtt jár-e a képviselet megvalósulása más, a nemzetiségek számára előnyös jogosultságokkal? Szélesebb körű kulturális jogokat biztosítanak-e és eredményesebb antidiszkriminációs intézkedéseket valósítanak-e meg azok az államok, ahol a nemzetiségek bejutottak a parlamentbe? Ebben a kötetben 11 vizsgált kelet- és kelet-közép-európai ország (Bulgária,Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) választási rendszerének, nemzetiségi képviseleti rendszerének összehasonlításával és a Kisebbségi Jogi Index (KJI 2020) bevezetésével keresi a választ a fenti kérdésekre Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa.”
Letölthető: https://www.eltereader.hu/media/2022/04/Kallai-Peter-Nemzetisegi-kulonjogok-Kelet-Kozep-Europaban-web.pdf
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Gyergyák Éva (Veszprémi Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Pethes Gizella (OBH MIA)
dr. Sándor Viktória (Győri Törvényszék)
Tóthné Hamar Krisztina (Kúria)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)