július-augusztus
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Blutman László (2022): Az Alkotmánybíróság határozata arról, hogy egyes uniós jogi aktusok végrehajtása mellőzhető – e az Alaptörvényre tekintettel. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 1. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200101.JEM/
Boda Zoltán (2022): Az elhúzódó bírósági eljárások elleni hatékony jogorvoslati lehetőségek hézagai. Közjogi Szemle, 15. évf., 2. sz., 75 – 80.
Borbély Boglárka (2022): Alkotmánybíróságok és az alkotmányos identitás. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 61 – 83.
https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_borbely_boglarka.pdf
Csink Lóránt (2022): Az Alkotmánybíróság határozata az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásáról. Jogesetek Magyarázata, 13. évf., 1. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2200102.JEM/
Erdős Csaba (2022): Adalékok az alkotmányos identitás – kérdés eljárási oldalához – Az előzetes döntéshozatali eljárás az Alkotmánybíróság legújabb gyakorlatában. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 85 – 105.
https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_erdos_csaba.pdf
Ficsor Krisztina, Patyi András (2022): A jogegységi panasz eljárás mint a jogegység biztosításának eszköze a Kúria gyakorlatában. Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 70. évf., 8. sz., 1312 – 1320.
G. Karácsony Gergely (2022): A felsőoktatás, mint identitáserősítő tényező a felsőoktatási rendszer átalakításának függvényében. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 129 – 142.
https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_g_karacsony_gergely.pdf
Gadó Gábor (2022): Csend vagy kiáltás – szólásszabadság az országgyűlésben. Közjogi Szemle, 15. évf., 2. sz., 25 – 31.
Gellérné Lukács Éva, Mészáros Árpád (2022): A menekültek és a menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemei Magyarországon – Az ukrán válság fényében. Munkajog, 6. évf., 2. sz., 1 – 13.
Knapp László (2022): Az Európai Unió funkcionális alkotmányos identitásáról. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 21 – 35.
https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_knapp_laszlo.pdf
Koltay András, Szikora Tamás (2022): Véleménynyilvánítási szabadság a választási kampányban. Alkotmánybírósági Szemle, 13. évf., 1. sz., 2 – 14. https://abszemle.hu/wp – content/uploads/2022/07/ABSZ_202201_2 – 14o.pdf
Lux Ágnes (2022): A gyermekjogok alkotmányos helyzete és a gyermekvédelem kihívásai Magyarországon. Alkotmánybírósági Szemle, 13. évf., 1. sz., 15 – 23.
Mágó Barbara (2022): Szankciós elemek megjelenése a magyar állampolgársági jogban. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1395 – 1413.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8943/7293
Makkos Nándor (2022): Az Ebktv. 31. § – ának magyarázata. Jegyző és Közigazgatás, 14. évf., 3. sz., 40 – 44.
Makkos Nándor (2022): Az Ebktv. 31. § – és az esélyteremtési Útmutató interferenciája. Jegyző és Közigazgatás, 14. évf., 4. sz., 34 – 36.
Martonyi János (2022): Hatalommegosztás és szuverenitás, különös tekintettel a külső végrehajtó (federális) hatalomra. Alkotmánybírósági Szemle, 13. évf., 1. sz., 54 – 61.
Ősze Áron (2022): Az Országgyűlés szerepe az alkotmányos identitás védelmében. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 143 – 160. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_osze_aron.pdf
Pokrócos György (2022): Az emberi méltóság a rendőrséget is érintő válságkommunikációban. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1447 – 1467. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8946/7296
Smuk Péter (2022): Politikai közösség és alkotmányos identitás. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 107 – 128.
https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_smuk_peter.pdf
Stumpf István (2022): Identitás – forradalom, nemzeti, alkotmányos és európai identitás. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 5 – 20. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_stumpf_istvan.pdf
Sulyok Tamás (2022): 800 éves az Aranybulla. Alkotmánybírósági Szemle, 13. évf., 1. sz., 41 – 43.
Szajbély Katalin, Török Tamás (2022): A koronavírus – világjárvány hatása a sérülékeny csoportokra kiemelt figyelemmel a roma és az LMBT emberek helyzetére. Közjogi Szemle, 15. évf., 2. sz., 32 – 40.
Szentgáli – Tóth Boldizsár (2022): A robotok jogi személyiségének koncepciója és annak lehetséges hatásai a demokráciára – Miért ne adjunk szavazati jogot a mesterséges intelligenciáknak. Magyar Jog, 69. évf., 6. sz., 321 – 330.
Takács Izolda (2022): A kínzás tilalma, mint abszolút jog. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 6. sz., 234 – 242.
Váczi Péter (2022): A nemzeti identitás és az európai identitás csatája Magyarország Alkotmánybírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága között. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 37 – 59. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_vaczi_peter.pdf
Varga Zs. András (2022): Alkotmányosságunk élő jogforrása, az Aranybulla. Alkotmánybírósági Szemle, 13. évf., 1. sz., 44 – 47.https://abszemle.hu/wp – content/uploads/2022/07/ABSZ_202201_44 – 47o.pdf
BÜNTETŐJOG
Agócs Petra Márta (2022): Az önvezető járművek által felvetett problémákra adható lehetséges válaszok a magyar büntetőjog alapján. Magyar Jog, 69. évf., 6. sz., 361 – 366.
Bagossy Mária (2022): A feltételes szabadságra bocsátást kizáró okok az új Btk. – ban” Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 6. sz., 221 – 233.
Csalár Dorina (2022): A gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni fellépés lehetősége – egy internetes segélyszolgálat gyakorlata és tapasztalatai. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 15 – 21.
Hodula Máté (2022): Adalékok a büntetőjog és a digitalizáció kapcsolatához. Magyar Jog, 69. évf., 6. sz., 351 – 359.
Móczár Dóra (2022): Mesterséges intelligencia és a büntetőjogi felelősségi kérdések, különös tekintettel az önvezető autókra. Magyar Jog, 69. évf., 6. sz., 367 – 379.
Szabó Zsolt Tibor (2022): Hálapénz – A viszont nem látásra I. rész. Med. et Jur., 13. évf., 6. sz., 4 – 9.
Windt Szandra (2022): A gyerek: érték vagy értékes árucikk? Belügyi Szemle, 70. évf., 8. sz.,1687 – 1703.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9022/7349
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Fantoly Zsanett (2022): A különleges bánásmódról és a Barnahus – modellről. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 6. sz., 243 – 251.
Hegyi Viktória (2022): Néhány gondolat az ügyész szerepéről a kapcsolati erőszak és a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt folytatott nyomozásokban, különös tekintettel a gyermek jogainak biztosítására. Belügyi Szemle, 70. évf., 8. sz., 1613 – 1626.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9017/7344
Solt Ágnes (2022): Otthoni erőszakosságok. Belügyi Szemle, 70. évf., 8. sz., 1671 – 1686. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9021/7348
RENDÉSZET
Héra Gábor (2022): A kapcsolati erőszak eseteinek rendőri kezeléséről. Belügyi Szemle, 70. évf., 8. sz., 1627 – 1640.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9018/7345
Krémer András, Gyulai Edina (2022): Az iskolaőrségről és lehetséges alternatíváiról. 2. rész. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 7 – 14.
Nagy István Sándor, Petrus Mihály (2022): A keresztyén egyházak és a bűnüldöző szervek együttműködésének lehetőségei a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. Belügyi Szemle, 70. évf., 8. sz., 1641 – 1652.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9019/7346
Nagygyőr Csilla (2022): A gyermekek kihallgatása a nyomozások során. Belügyi Szemle, 70. évf., 8. sz., 1653 – 1670.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9020/7347
Nyeste Péter (2022): Pandémia, bűnözés, bűnügyi hírszerzés. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1429 – 1446.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8945/7295
Pék Richárd Tamás [et al.] (2022): Nemzetközi Rendészeti Figyelő VI. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1471 – 1489.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8947/7297
BÜNTETÉS – VÉGREHAJTÁS
Csáki Ildikó (2022): Az igazságügyi pártfogó felügyelői tevékenység bemutatása – Az alternatív szankcióktól a gyermekvédelemig. Börtönügyi Szemle, 41. évf., 2. sz., 55 – 70.
Juhász Ferenc, Puzsár Annamária (2022): A büntetés – végrehatási pártfogó felügyelői tevékenység helyzete és jelentősége a jelenlegi jogi szabályozás tükrében. Börtönügyi Szemle, 41. évf., 2. sz., 73 – 83
Kovács Mihály (2022): „Új esély” – A Félutas Ház típusú programok bemutatása. Börtönügyi Szemle, 41. évf., 2. sz., 35 – 53.
Papczun Petra Judit, Szilágyi Nándor Imre (2022): A reintegrációs őrizet szerepe az elítéltek társadalmi visszailleszkedésében. Börtönügyi Szemle, 41. évf., 2. sz., 15 – 32.
Turchányi Dóra (2022): Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek speciális részlegén elhelyezett elítéltek visszaesési rizikófaktorai – Miben mások, mint az átlag fogvatartotti populáció?. Börtönügyi Szemle, 41. évf., 2. sz., 85 – 104.
KRIMINALISZTIKA
Bánáti Tibor, Nagy Ivett, Németh Ágota (2022): Adat az adatról, azaz a metaadatok elemzésének lehetőségei, különös tekintettel a szervezett bűnözésre. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1415 – 1428.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8944/7294
POLGÁRI JOG
Bán Dániel (2022): A szállítmányozót terhelő igényérvényesítési kötelezettség és a biztosítót illető megtérítési igény összefüggéseiről. Kártérítési és Biztosítási Jog, 4. évf., 2. sz.
Csalár Dorina (2022): A gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni fellépés lehetősége – egy internetes segélyszolgálat gyakorlata és tapasztalatai. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 15 – 21.
Dányi Szilárd (2022): A játékosügynöki tevékenység új jogi szabályozása. Sportjog, 3. évf., 1. sz., 1 – 8.
Grád András (2022): Veled vagy nélküled. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 22 – 25.
Harsági Viktória (2022): Irányelv a képviseleti keresetekről – prima facie. Közjegyzők Közlönye, 26. évf., 2. sz., 22 – 29.
Juhász Ivett (2022): A közjegyző ténytanúsító tevékenységének sokszínűsége” Közjegyzők Közlönye, 26. évf., 2. sz., 92 – 118.
Kiss Tibor (2022): A termőföld öröklésének új szabályai. Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz., 39 – 43.
Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna, Tancsik Annamária (2022): A jogszabályváltozás mint körülményváltozás a szülői felügyelet gyakorlása megváltoztatásának feltételrendszerében. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 70. évf., 6. sz., 967 – 971.https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/kuriai_dontesek_-_birosagi_hatarozatok_-_2022_junius.pdf
Leszkoven László (2022): Mégis kötbér, ami annak látszik... avagy: kávé – e a fügekávé? Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz., 17 – 19.
Mezei Péter (2022): Kalózkodás és sport. A European Audiovisual Observatory jelentése a jogellenes online sportközvetítések elleni küzdelemről. Sportjog, 3. évf., 1. sz., 33 – 34.
Mezei Péter, Harkai István (2022): Önszabályozó platformok?: elemzés a végfelhasználói jogok érvényesüléséről a CDSM irányelv 17. cikkének átültetése fényében. In Medias Res, 11. évf., 1. sz., 5 – 17. https://media – tudomany.hu/2022/07/28/onszabalyozo – platformok/
Pomeisl András József (2022): Az önálló zálogjog átruházása esetén a zálogjogosultat a biztosított szerződéssel kapcsolatban megillető jogok. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 70. évf., 6. sz., 972 – 979. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/kuriai_dontesek_-_birosagi_hatarozatok_-_2022_junius.pdf
Rácz Andrea (2022): A jóléti pluralizmus és a szükségletek sokszínűsége a gyermekvédelemben. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 26 – 31.
Samkó Zoltán Ferenc (2022): Ép testben ép lélek? 3. rész A sport élet – és balesetbiztosítási szerződések jellemzői, a sport egészségbiztosítás szabályai. Sportjog, 3. évf., 1. sz., 16 – 26.
Sápi Edit (2022): A média hatása a szerzői személyhez fűződő jogokra. In Medias Res, 11. évf., 1. sz., 18 – 30. https://media – tudomany.hu/2022/07/28/a – media – hatasa – a – szerzoi – szemelyhez – fuzodo – jogokra/
Simon Károly László (2022): Versengő egyenesági rokoni kapcsolatok, avagy van – e helye az apaság bírósági megállapításának örökbefogadott gyermek esetén. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 37 – 42.
Szeibert Orsolya (2022): A váltott gondoskodás előnyei és akadályai, továbbá a gyermek vallásszabadsága és származás megismeréséhez fűződő joga nemzetközi összehasonlításban. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 32 – 36.
Szendrői Anna (2022): Meddig ér el a szülői kéz? A kiskorút megillető egészségügyi önrendelkezési jog problematikája I. rész. Med. et Jur., 13. évf., 6. sz.,16 – 22.
Sziebig Orsolya Johanna (2022): A nem vagyoni kártérítéstől a sérelemdíjig és azok környezeti tárgyú ügyekben való alkalmazhatósága. Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 70. évf., 8. sz., 1321 – 1329.
Szili Zoltán, Szili Emese (2022): Gondolatok az elő – és az utóörökös jogállásáról. Közjegyzők Közlönye, 26. évf., 2. sz., 37 – 61.
Szinay Attila (2022): Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének új szabályairól. Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz., 26 – 37.
Tancsik Annamária (2022): Családjog az idő sodrában. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 43 – 48.
Zsorkóczy Miklós (2022): Mesterséges intelligencia, mondd meg nékem, mi a te felelősséged?! III. rész. Med. et Jur., 13. évf., 6. sz., 23 – 30.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Bartha Bence (2022): Gondolatok az elsőfokú polgári peres tárgyalás fogalom – és szerkezetváltozásáról. Közjegyzők Közlönye, 26. évf., 2. sz., 75 – 91.
Molnár Tamás (2022): A bizonyítás foganatosításának egyes szabályai a közjegyzői eljárásokban. Közjegyzők Közlönye, 26. évf., 2. sz., 62 – 74.
Pribula László (2022): Az eltűnt hatályon kívül helyezési ok nyomán. Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz. 11 – 16.
Fejes Fruzsina (2022): A koronavírus – világjárvány miatt elmaradt munkabér kifizetése. Sportjog, 3. évf., 1. sz., 29 – 32.
Hungler Sára (2022): Az egészségügyi dolgozók munkavégzését meghatározó szabályok elemzése a koronavírus – járvány idején II. rész: Kötelező védőoltás. Med. et Jur., 13. évf., 6. sz., 10 – 15.
GAZDASÁGI JOG, CÉGJOG
Borsos Tibor (2022): A tőkeegyesítő társágok határokon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása az új törvényi szabályozás tükrében. Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz., 54 – 57.
Kasznár Attila (2022): A legális jövedelemszerzés szerepe és veszélye a terrorfinanszírozásban. Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz., 21 – 25.
Szabó Dániel (2022): A kockázati – és magántőkealapok versenyjogi nézőpontból, figyelemmel az amerikai fejleményekre, antitröszt vonatkozások. Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz., 44 – 50.
Tóth András (2022): Közbeszerzési kartellezők (jog)védelme Magyarországon. Gazdaság és Jog, 30. évf., 7 – 8. sz., 3 – 9.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Finta István (2022): Az Európai Unió átfogó fejlesztéspolitikai alapelveinek fejlődési trendjei és azok érvényesülése Magyarországon. Új Magyar Közigazgatás, 15. évf., 2. sz.
Krémer András, Gyulai Edina (2022): Az iskolaőrségről és lehetséges alternatíváiról. 2. rész. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 7 – 14.
Molnár Péter (2022): E – ügyintézés a pandémia idején a közigazgatás helyi szintjén. Jegyző és Közigazgatás, 14. évf., 3. sz., 7 – 9.
EURÓPAI JOG
Herczeg Mónika (2022): Az Európai Unió tagállamainak schengeni térséghez való viszonya – Sui generis szabályok a határforgalom – ellenőrzésben. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz.,1491 – 1506.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8948/7298
Kurucz Mária, Czellecz Botond (2022): A határon átnyúló szülői felelősségi és jogellenes gyermekelviteli ügyek új európai uniós szabályozása. 2. rész. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 1 – 6.
Zsákai Lénárd (2022): Schengen Stratégia – úton egy erősebb és ellenállóbb schengeni térség felé? Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1551 – 1565. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8951/7301
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Boczán József (2022): Szövetségi ügynökök Magyarországon – Az FBI–NNI Nemzetközi Egység tevékenységének bemutatása. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1567 – 1576. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8952/7302
JOGGYAKORLAT, JOGESET
Antalóczy Péter, Gonda Éva (2022): A családon belüli erőszak az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában. Belügyi Szemle, 70. évf., 8. sz., 1599 – 1611. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9016/7343
Fejes Fruzsina (2022): Edző által tizenkét éven aluli sértettek sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettének szigorú büntetése. Sportjog, 3. évf., 1. sz., 27 – 28.
Horváth E. Írisz (2022): Azonnali jogvédelem a Kúria gyakorlatában. Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 70. évf., 7. sz., 1143 – 1149.
Németh Ferenc (2022): Az általános forgalmi adónak mint kárelemnek a káronszerzés törvényi tilalmával való összefüggésének a történeti megítélése a bírói gyakorlatban. Kártérítési és Biztosítási Jog, 4. évf., 2. sz.
Papp Dorottya (2022): Az azonnali jogvédelem szabályainak alkalmazása a felülvizsgálati eljárásban. Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok, 70. évf., 7. sz., 1150 – 1155
Pribula László (2022): A sportolói karrier elvesztésének bírósági gyakorlata. Sportjog, 3. évf., 1. sz., 9 – 15.
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET
Balogh Elemér (2022): A kölni érseki szentszék hatásköre és szervezete a középkorban. Jogtörténeti Szemle, 20. évf., 1. sz., 1 – 16.
Bató Szilvia (2022): ... a’ ki – gyanús vidékekből bé – lopja magát...". A járványok elleni védekezés büntetőjogi eszközei a kodifikációs kísérletek előtti magyar jogban. Jogtörténeti Szemle, 20. évf., 1. sz., 17 – 24.
Biró Zsófia (2022): Az országbíró bíráskodása a királyi udvarban. Jogtörténeti Szemle, 20. évf., 1. sz., 33 – 38.
Boda Zoltán, Bagossy Mária (2022): A büntetőbíráskodás tekintélyének védelme és a társadalmi értékítélet összefüggései. Belügyi Szemle,70. évf., 7. sz., 1369 – 1394. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8942/7292
Hollósi Gábor (2022): A képviselőjelölési rendszer kritikája az 1938. évi választójogi törvény országgyűlési vitájában. Jogtörténeti Szemle, 20. évf., 1. sz., 25 – 92.
Szabó Mátyás (2022): A konzuli bíráskodás reformjával kapcsolatos tárgyalások módozatai és közjogi kérdései (1891–1898). Jogtörténeti Szemle, 20. évf., 1. sz., 39 – 44. https://majt.elte.hu/media/86/db/546600acb44f02a69f33bc7d8c59e756ae5d3d41c18452099532b595cda4/39 – 44.pdf
Széplaki Valéria, Vértesy László (2022): A biztosításfelügyelet története Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig. Jogtörténeti Szemle, 20. évf., 1. sz., 45 – 51.
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGOK
Kálmán Kinga (2022): Lázálom, vagy realitás? – A mesterséges intelligencia megjelenési lehetőségei az igazságszolgáltatásban. Magyar Jog, 69. évf., 6. sz., 339 – 350.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Grund Borbála (2022): Recenzió Mezei Kitti A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban című könyvéről. Családi Jog, 20. évf. 2. sz., 381 – 383.
Lévay Miklós (2022): Az Egyesült Nemzetek Szervezete Tizennegyedik Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Kongresszusa; a Kiotói Nyilatkozat. Belügyi Szemle, 70. évf., 7. sz., 1349 – 1367.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8941/7291
Szoboszlai – Kiss Katalin (2022): Koszorú Szent, Lánglélek és Mártír babérjaiból. Jog, Állam, Politika, 14. évf., 1. különszám, 161 – 172. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_szoboszli – kiss_katalin.pdf
Tancsik Annamária (2022): Családjog az idő sodrában. Családi Jog, 20. évf., 2. sz., 43 – 48.
EGYÉB
Mezei Kitti (2022): Diszkrimináció az algoritmusok korában. Magyar Jog, 69. évf., 6. sz., 331 – 338.
ÚJ KÖNYVEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve / írta ... Juhász László. – 8., hat. kiad.. – Budapest : Orac, 2022. – 2 db ; 24 cm. – A kézirat lezárva: 2022. jan. 2. – lelőhelyinformáció
Bevezetés a jogfogalmakba: előadások / Péteri Zoltán. – Budapest : Szt. István Társ., 2021. – 36 p. ; 24 cm. – Bibliogr. a lábjegyzetekben. – lelőhelyinformáció
Világűrjog / [Bartóki – Gönczy Balázs et al.] ; szerk. Bartóki – Gönczy Balázs, Sulyok Gábor ; [ill. Énekes János, Énekesné Maurer Ildikó]. – Budapest : Ludovika Egyetemi K., 2022. – 352 p. : ill. ; 25 cm. – Bibliogr.: p. [325] – 333. – lelőhelyinformáció
KIADVÁNYAJÁNLÓ
KUKORELLI – KOMMENTÁR
SHAPE \* MERGEFORMAT
Szerkesztette: Erdős Csaba, Lápossy Attila, Pozsár – Szentmiklósy Zoltán, Smuk Péter
Gondolat Kiadó, 2022
„A jogtudomány területén a kommentárok rendszerint alkotmányok, a különböző életviszonyokat átfogóan szabályozó, nagy terjedelmű kódexek, törvénykönyvek aprólékos magyarázataként készülnek. A kommentárok célja, hogy hosszú távon hatást gyakoroljanak a magyarázott normák értelmezésére és alkalmazásuk módjára. Sikeres és időtálló kommentárt jellemzően a saját szakterületéhez kiválóan értő és elkötelezett, széles szerzői körre támaszkodva, valóban meghatározó jelentőségű kódexekhez kapcsolódóan lehet írni. Könnyen belátható tehát, hogy egy életműhöz kapcsolódó kommentár írása rendhagyó vállalkozás – a meghatározó jelentőségű életművek esetében azonban ennek a műfajnak is van létjogosultsága. A Kukorelli – kommentár célja, hogy Kukorelli István iskolateremtő és mintaadó szakmai, közéleti és közösségépítő munkájának sokszínű elemeit és azok hatását mutassa be. A kötetbe olyan szövegeket vártunk, amelyek Kukorelli István valamely munkájához vagy tevékenységéhez kapcsolódnak. Azt kértük a szerzőktől, hogy a szövegeikez egy – egy hívószóra fűzzék fel, hogy ezekből a hívószavakból állhassanak össze a kommentár szócikkei. A kötet koncepciója szerint a változatos szócikkekből összeálló kötet a pályatársak, tanítványok és barátok megfogalmazásában egyszerre lehet hiteles és személyes lenyomata Kukorelli István szakmai, közéleti és közösségi munkásságának. Komoly szerkesztői fejtörést okozott, hogy előzetesen meghatározzuk – e a szócikkek listáját, ilyen módon biztosítva azt, hogy a kötet biztosan lefedje az életmű összes releváns aspektusát. Végül két okból vetettük el ezt a megoldást. Beláttuk, hogy Kukorelli István olyan sok területen aktív és nagy hatású, hogy a szócikklistát valójában nem tudnánk lezárni. Ennél fontosabb azonban, hogy Kukorelli István számára annyira fontos az egyéni autonómia tisztelete és az alulról jövő kezdeményezések támogatása, hogy minden bizonnyal pontosabb képet rajzolnak ki a szócikkek, ha azok tárgyát maguk a szerzők határozzák meg.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/KUKORELLI – KOMMENTAR
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
Szerk.: Zakariás Kinga
Pázmány Press, 2022.
„Az alkotmánybírósági törvény kommentárjának célja az Abtv. rendelkezéseinek a tudományos igénnyel megírt, ugyanakkor a joggyakorlatnak szóló magyarázata, és ezzel a kommentár műfaj megteremtése az alkotmányjogi eljárásjog területén. Kétségtelenül helytálló az a megállapítás, hogy más jogágakkal ellentétben, az alkotmányjognak nincs konceptualizált eljárásjoga, amíg a büntető, polgári vagy közigazgatási anyagi és eljárásjog dogmatikailag és pozitív jogilag egyértelműen elkülöníthető, addig az alkotmányjog esetében nem merült fel ilyen duális megközelítés. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne rá szükség. Ebből a felismerésből kiindulva a magyar szakirodalomban is felmerült az „alkotmányi eljárásjog," „alkotmány eljárásjog" vagy „alkotmányjogi eljárásjog" mibenlétének meghatározására irányuló igény. Az alkotmánybírósági törvény kommentárjának nem célja ennek a jogterületnek a pontos meghatározása, ugyanakkor az Abtv. rendelkezéseinek értelmezésével egy egységes fogalomrendszer kiépítésére törekszik, amely hozzájárulhat az alkotmányjogi eljárásjog vagy legalábbis az alkotmánybírósági eljárásjog határainak körvonalazásához.”
A kötet TELJES anyaga, egyben itt érhető el.
Forrás: https://jak.ppke.hu/kiadvanyaink/az – alkotmanybirosagi – torveny – kommentarja
SZELLEMI ALKOTÁSOK AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN – PROFESSZOR DR. TATTAY LEVENTE TISZTELETÉRE SZERVEZETT EMLÉKKONFERENCIA TANULMÁNYKÖTETE Szerk.: Pogácsás Anett
Pázmány Press, 2022.
„Előszó
Tattay Levente hitt a szellemi alkotások és az innováció erejében, mégpedig abban az értelmében, hogy az embereket és az emberiséget szolgálják. Hivatását annak szentelte, hogy ezek jogi védelmét vizsgálja, kutassa, folyton új és új kérdéseket tegyen fel lankadatlan érdeklődéssel. Irigylésre méltó, mondhatni ʻgyermeki lelkesedéssel beszélt arról, miről ír éppen, milyen konferencián adott elő, milyen érdekes fejleményekre lett figyelmes a jogterületen, de nem csak a szellemi alkotások jogvédelmével, hanem valóban a legkülönfélébb szellemi alkotásokkal magukkal is foglalkozott. Minden alkalommal beszámolt, milyen színdarabot nézett meg épp Feleségével, Ágikával, milyen könyvet olvasott, vagy épp melyik operát nézzem meg, ha tehetem. Őszintén vallotta és ennek megfelelően is élt, hogy az emberiség az alkotásai révén megy előre, az innováció az emberi társadalom motorja, és nem utolsó sorban a műalkotások készítése és élvezet révén kerülhet közelebb Istenhez. Tanítványai tömegét ösztönözte – köztük engem is – a szellemi alkotások jogával való elhivatott foglalkozásra és legfőképp igazi példát mutatott mint oktató, mint kutató, mint kolléga – és elsősorban mint ember. Hogy ez mennyire így van, az is mutatja, hogy a tiszteletére szervezett emlékkonferenciánkon sorra a hozzá köthető, emberiességét, becsületességét, kitartását, szeretetét, hitét példázó személyes történeteket szőttek a kollégák a szakmai előadásaik közé. A tudományos témák ráadásul kivétel nélkül kötődtek szakmai életútjához, kutatási területeihez. A jelen tanulmánykötet az emlékkonferencián elhangzott, előtte tisztelgő előadások egy részének írásos változatait tartalmazza – ezzel is maradandó emléket állítva Leventének.
Pogácsás Anett”
A kötet TELJES anyaga, egyben itt érhető el.
DEMOKRÁCIADILEMMÁK – ALKOTMÁNYJOGI ELEMZÉSEK A DEMOKRÁCIAELV ÉRTELMEZÉSÉRŐL AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
SHAPE \* MERGEFORMAT
Szerk.: Chronowski Nóra, Szentgáli – Tóth Boldizsár, Szilágyi Emese
ELTE Eötvös Kiadó, 2022.
„A demokráciaelv az alkotmányjogban központi kategória, jelentéstartalma ugyanolyan összetett, mint a jogállamiság – elv vagy az emberi jogok védelmének elve. Az alkotmányosság alapelvei az (európai) alkotmányos kultúra vívmányai, amelyek tartalmi mérceként funkcionálnak, így normatív követelmények: alapelvként kötelező érvényű előíró szabályok, nem puszta ajánlások (értékek), azaz ezekkel összhangban kell állnia az alkotmányszövegnek, a jogszabályok tartalmának, a jogalkotási folyamatnak, az alkotmány – és jogértelmezésnek, valamint a jogalkalmazásnak. Általános vagy kizárólagos érvényű jogi definíciójuk azonban nincs, tekintettel jog – és társadalomfilozófiai meghatározottságukra, eszmetörténeti fejlődésükre, politikatudományi megközelítéseik pluralitására. Ez a kötet kifejezetten a demokráciaelv szempontjából lényeges normatív aspektusokra koncentrál, reagálva az alkotmányos demokráciákat korszakunkban jellemző válságtünetekre is. A válogatott tanulmányok ezért az uniós demokrácia, a népszavazás, a választások, a parlamenti jog és a szólásszabadság egyes kérdéseit tárgyalják, olyan új kihívásokra is figyelemmel, amilyeneket a Covid–19 – világjárvány vagy a kibertámadások jelentenek. A kötettel és az annak hátterét jelentő kutatásokkal a szerzők ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy az uniós és tagállami alkotmányjog szempontjából központi jelentőségű demokráciaelv normatív tartalma megragadhatóbbá váljon az azt övező egyes jogi dilemmák körüljárása által.
A kötet az NKFI/OTKA által támogatott K – 128796. számú, „A demokráciaelv normatív tartalma uniós és alkotmányjogi szempontból” című kutatási projekt keretében készült, amely 2018 és 2022 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Karán valósult meg.”
A kötet TELJES anyaga, egyben itt érhető el.
A CSALÁDTÁMOGATÁSOK NEGYED SZÁZADA
SHAPE \* MERGEFORMAT
Szerző: Kristó Katalin
Gondolat Kiadó, 2022.
„[…] A családok támogatására és védelmére irányuló, azzal bármilyen összefüggésben álló közigazgatási tevékenység és az erre vonatkozó közigazgatási jogi szabályozás tehát közvetlen, tételesen megalapozott alkotmányos háttérrel rendelkezik, arra épül. Egy ezzel a témával foglalkozó közigazgatási jogi szakmunka közreadása … amely egyébként az elsők között vizsgálta átfogóan a családok állami támogatásának területét, kiemelkedő jelentőségű esemény. E kötet témájának indokoltsága és aktualitása az alkotmányossági összefüggések miatt nehezen kérdőjelezhető meg, de az, hogy a pénzbeli családtámogatások kérdése minden kormányciklus alatt kiemelt jelentőséggel bírt, ugyancsak tény; azonban e témakör tudományos vizsgálata kiváltképp aktuális Magyarország, és általában Európa demográfiai helyzetére való tekintettel. Hiánypótló és újszerű e munka abban, hogy a családtámogatás egy szegmensét, a pénzbeli ellátásokat a közigazgatás – tudomány oldaláról világítja meg, analizálja és értékeli, ugyanakkor több tudományterület eredményeit is felhasználja, a Szerzőt jellemző közérthető és olvasmányos stílusban, aprólékos tudományos igényességgel. A kötetet jó szívvel ajánlom a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek figyelmébe egyaránt, akik eligazodást keresnek a családtámogatási ellátások történeti hátterének, folyamatosan változó elemeinek és szabályozásának útvesztőiben.”
(Részlet Patyi András, tanszékvezető egyetemi tanár értékeléséből)
Dr. Kristó Katalin a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán működő Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi docense. A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás – tudományi Karán 2009 – ben okleveles közigazgatási szakértőként kiváló minősítéssel végzett, doktori fokozatát summa cum laude minősítéssel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2015 – ben nyerte el közigazgatás – tudományok tudományágban. Egyetemi oktatói pályáját 2009 – ben kezdte meg. Kiterjedt oktatói portfoliója mellett sokrétű igazgatási és vezetői tapasztalattal rendelkezik, képzésfejlesztési és kutatásszervezési területen egyaránt. Tudományos érdeklődésének középpontjában a közigazgatási jog különös része, elsősorban a humán közszolgáltatások igazgatása áll; számos publikáció: egyetemi tankönyvek, könyvfejezetek, szakmai folyóiratokban és konferenciakiadványokban megjelent magyar és angol nyelvű tanulmányok szerzője.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/A – CSALADTAMOGATASOK – NEGYED – SZAZADA
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Pethes Gizella (OBH MIA)
dr. Sándor Viktória (Győri Törvényszék)
Tóthné Hamar Krisztina (Kúria)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)