március
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Vadál Ildikó (2022): Gondolatok a különleges jogrend jogállami követelményeiről a 9. Alaptörvény-módosítás után. Új Magyar Közigazgatás. 15. évf. 1. sz. 25 – 33.
BÜNTETŐJOG
Kanyuk Petra Ágnes (2022): Egy be nem váltott remény margójára? – avagy a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés és a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok jelensége. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 559-587.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8309
Szabó Zsolt Tibor (2022): A vállalati compliance, a lobbi, a sikerdíj és a befolyás vásárlása. befolyással üzérkedés problematikája II. Magyar Jog, 69. évf. 3. sz. 139 – 146.
Zsiros Klaudia Viktória (2022): A sértett magatartásának relevanciája – megítélés vagy elítélés?. Magyar Jog, 69. évf. 3. sz. 168 – 172.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Gula Krisztina Petra (2022): Heurisztikák a büntető igazságszolgáltatásban, figyelemmel a kényszergyógykezelés szabályozására és gyakorlatára. Magyar Jog, 69. évf. 3. sz. 173 – 178.
Nogel Mónika (2022): Bűnös vagy ártatlan? Igazságügyi genetikus szakértői vélemények relevanciája a védelem számára. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8307
Tóth Mihály (2022): Az egyezség és a „mértékes ügyészi indítvány” kezdeti tapasztalatai. Magyar Jog, 69. évf. 3. sz. 129 – 137.
RENDÉSZET
Krémer András, Gyulai Edina (2022): Az iskolaőrségről és lehetséges alternatíváiról. 1. rész. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 21 – 28.
Piros Attila, Kovács István (2022): A laissez-faire megjelenése a mai kor rendészeti vezetőjének attitűdjében. Harmadik rész: kutatási eredmények. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 505-537.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8308
Rottler Violetta, Kovács Sándor (2022): A magánbiztonság kezdetei és a magyar magánbiztonsági szektor fejlődése az első törvényi szintű szabályozásig. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 539-558
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8310
Tihanyi Miklós, Papp Dávid (2022): A körzeti megbízotti szolgálat története 1. A kezdetek. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 589-605.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8311
Urbán Ferenc (2022): A COVID-19 globális humán pandémia és a schengeni határellenőrzés rendje. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 459-480.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8306
KRIMINOLÓGIA
Hurtony Alexandra Kitti (2022) A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények elleni büntetőjogi fellépés és az elkövetők kriminológiai vizsgálata. Magyar Jog, 69. évf. 3. sz. 179 – 187.
KRIMINALISZTIKA
Hertelendi Lajos: Egy dark weben elkövetett bűncselekmény felderítésének tanulságai, a nemzetközi összefogás jelentősége : valóban nincs reális esély a dark neten elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felderítésére? Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 607-618.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8312
POLGÁRI JOG
Bíró Helga (2022): A gyógyszerismertetési szabályok módosításának mérlege. Med. Et Jur., 13. évf. 1.sz. 20 – 25.
Boros Zsuzsa (2022): A gyermek jogai és legfőbb érdeke – az Európa Tanács szakbizottsága vizsgálatának tükrében. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 35 – 38.
Novák Rebeka (2022): Megkötözött lábakkal táncolunk – a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhely évenkénti változásairól szóló megállapodás lehetősége, okai és aggályai. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 29 – 34.
Pribula László (2022): A szakértői díj meghatározásának gyakorlati problémái a megújított polgári perrendi modellben. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 2. sz. 49 – 58.
Sándor István (2022): Észrevételek a szerződések rendszerezéséhez. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 2. sz. 80 – 86.
Szeibert Orsolya (2022): Új mérföldkő a hazai családjogi szabályozásban: a bíróság által elrendelhető közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 10 – 15.
Zorkóczy Miklós (2022): „Mesterséges intelligencia, mondd meg nékem …!” II. rész. Med. Et Jur., 13. évf. 1.sz. 26 – 30.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Gyurkó Szilvia (2022): A gyermek önálló jogi képviseletének kérdése a családjogi perekben – a gyermekrészvétel jogának érvényesülése. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 1 – 9.
Miczán Péter (2022): A polgári perbeli összefoglaló nyilatkozatról II. – a peranyag megállapítási teher ex lege telepítéséről, és a bíróság általi megoszthatóságáról. Magyar Jog, 69. évf. 3. sz. 147 – 161.
Pribula László (2022): Az elhunyt hozzátartozó közrehatásának értékelése az orvosi kártérítési perekben. Med. Et Jur., 13. évf. 1.sz. 11 – 18.
Szívós Kristóf (2022): A felek eljárástámogatási kötelezettségének dogmatikai értékelése. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 2. sz. 71 – 79.
Balogh Áron Péter (2022): A kollektív autonómia alapjogi összefüggései. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 1-12.
Gergely Katalin (2022): A nyugdíjasok foglalkoztatásának egyes munkajogi és társadalombiztosítási kérdései. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 43-48.
Horváth István, Petrovics Zoltán (2022): A jogvédelem irányában – Irányelvtervezet a platformmunka körülményeinek javításáról (1. rész). Munkajog, 6. évf. 1.sz. 34-42.
Hungler Sára (2022): Az egészségügyi dolgozók munkavégzését meghatározó szabályok elemzése a koronavírus-járvány idején I. rész: a felmondási tilalom. Med. Et Jur., 13. évf. 1.sz. 4 – 10.
Kártyás Gábor (2022): Három kúriai döntés az atipikus foglalkoztatás hatósági ellenőrzésével kapcsolatban. Bírósági Döntések Tára, 23. évf. 3. sz. 455 – 462.
Prugberger Tamás, Nádas György (2022): Az érvénytelenség szabályozásának és gyakorlati megállapításának munkajogi problémái. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 20-26.
Rátkai Ildikó (2022): Adatkezelési megfontolások a munkáltató által előírt Covid-védőoltással kapcsolatban. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 55-59.
Tóth Kristóf (2022): A munkavállaló javára való eltérés megítélésének egyes szempontjai. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 13-19.
Trenyisán Máté (2022): A kármegosztás esetei a munkáltatói kárfelelősség körében. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 27-33.
https://munkajogilap.hu/a-karmegosztas-esetei-a-munkaltatoi-karfelelosseg-koreben/
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Bordás Péter (2022): A települési adó kivetésének korlátai a Kúria joggyakorlatának fényében. Bírósági Döntések Tára, 23. évf. 3. sz. 448 – 454.
Csefkó Ferenc (2022): Az önkormányzatok és a civil szerveződések kapcsolatrendszerének keretei. Új Magyar Közigazgatás. 15. évf. 1. sz. 1 – 11.
Gáspár Mátyás, Tevanné Südi Annamária, Weinek Leonárd (2022): A helyi önkormányzatok értékalapú szervezeti fejlődése és modelljei - Az értékdeklarációk szerepe az önkormányzati szervezetfejlesztésben. Új Magyar Közigazgatás. 15. évf. 1. sz. 56 – 68.
Szakálné Szabó Zita (2022): Közös önkormányzati hivatal - a kényszerű partnerválasztás. Új Magyar Közigazgatás. 15. évf. 1. sz. 12 – 16.
EURÓPAI JOG
Kurucz Mária, Czellecz Botond (2022): A határon átnyúló szülői felelősségi és jogellenes gyermekelviteli ügyek új európai uniós szabályozása 1. rész. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 16 – 20.
Szegedi László (2022): Az atomenergetikai beruházások versenyjogi és környezetvédelmi megítélése az Európai Unió Bíróságának esetjogában (Hinkley Point C-ügy). EU Jog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 27 – 33.
Villányi József (2022): Kihívások és új megoldások az Európai Unió köztisztviselőinek felvételi rendszerében. EU Jog: online szakfolyóirat, 2. évf. 1. sz. 2 – 26.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Mogyoródi Gergely (2022): Rendőrkiválasztás Zürichben és az egyes svájci kantonokban Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 619-641.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8313
JOGESET
A Kúria joggyakorlatából. Munkajog, 6. évf., 1.sz. 49-54.
Lehóczki Balázs, Berkes Bálint Ottó, Balogh Zsolt, Darák Péter, Szabó Annamária Eszter (2022): Felsőbírósági jogesetek: az Európai Unió Bírósága, a Kúria és az Alkotmánybíróság közigazgatási tárgyú döntései. Új Magyar Közigazgatás. 15. évf., 1. sz. 87 – 98.
Tancsik Annamária (2022): Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 39 – 42.
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGOK, BÍRÓSÁGTÖRTÉNET
Angyal Zoltán (2022): A tagállami bírák kinevezése és az uniós jog. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 2. sz. 59 – 70.
JOGÉLET
Akinek szenvedélye volt a hivatása: Grád András interjúja Kristófné Kontra Erzsébettel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoportjának volt vezetőjével. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 43 – 46.
Barnucz Nóra (2022): Járványszótár: A világjárványhoz köthető szavak és kifejezések. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 643-648.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8314
Dános Valér, Szabó Csaba (2022): A hűség és a szabadság városának különös rendészeti aspektusai : Interjú dr. Herczeg Zoltán r. alezredes úrral, a Soproni Rendőrkapitányság vezetőjével. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 649-654.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8315
Dános Valér, Galambosi Barbara, Hertelendi Lajos, Hornyik Zsuzsanna, Varga Anita, Szabó Csaba (2022): Minősített folyóirat lett a Belügyi Szemle 2021-ben: Belügyi Szemle a fejlődés útján – határok nélkül. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 443-458.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8304
Finszter Géza, Korinek László (2022): Szikinger István 70 éves. Belügyi szemle, 70. évf. 3. sz. 435-442.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/8304
Gál Andor (2022): Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog. Magyar Jog, 69. évf., 3. sz. 189 – 192.
Gyulavári Tamás (2022): Létezik uniós kollektív munkajog? – Könyvismertetés – Beryl ter Haar – Attila Kun (editors) : EU Collective. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 68-69.
Havas Bence (2022): Vita a távmunka veszélyhelyzetet túlélő különös szabályairól. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 77.
Kardkovács Kolos (2022): A „Tízéves Munka Törvénykönyve” konferencia margójára. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 73-76.
Kun Attila (2022): Merre tovább?: alternatív vitarendezés a kollektív munkajogban – A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat MTVSZ) második (2019-2021) működési ciklusa és perspektívái. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 61-67.
Mezei Péter (2022): Modern gondolatok a modern szerzői jogról: recenzió Grand-Gyenge Anikó monográfiájáról. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 2. sz. 87 – 88.
Reflexiók Gáspár Mátyás, Tevanné Südi Annamária és Weinek Leonárd A helyi önkormányzatok értékalapú szervezeti fejlődése és modelljei c. tanulmányához. Új Magyar Közigazgatás. 15. évf. 1. sz. 69 – 73.
Szabó Judit (2022): A digitalizáció büntetőjogi vetülete: recenzió Ambrus István könyvéről. Jogtudományi Közlöny, 77. évf. 2. sz. 89 – 90.
Székely Botond (2022): Tízéves a Munka Törvénykönyve – konferenciabeszámoló. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 70-72.
Szemán Felicitász (2022): „Történelmi” idők a Fővárosi Törvényszék Családjogi Műhelyében. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 47 – 49.
Tancsik Annamária (2022): „Fókuszban a gyermeki”: beszámoló a Családi Jog folyóirat 2021. évi konferenciájáról. Családi Jog, 20. évf. 1. sz. 51 – 55.
Tóth Kristóf (2022): Beszámoló az Ipar 4.0 – Magyar és nemzetközi perspektívák című konferenciáról. Munkajog, 6. évf. 1.sz. 78-79.
EGYÉB
Futó Iván (2022): Bevezetés az etikus mesterséges intelligenciába és eszközeibe. Új Magyar Közigazgatás. 15. évf. 1. sz. 34 – 55.
Tóth Norbert (2022): Mesterséges intelligencia a nyelvi jogok szolgálatában – lehetőségek és kockázatok. Magyar Jog, 69. évf. 3. sz. 163 – 167.
ÚJ KÖNYVEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
Az alkotmánybírósági törvény kommentárja / szerk. Zakariás Kinga ; [kiad. a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara]. - Budapest : Pázmány Press, 2022. - 771 p. -lelőhelyinformáció
Általános közigazgatási rendtartás : közigazgatási perrendtartás : 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról : 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról : 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról : 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról : 2022. január 19. : egységes szerkezetben a lezáráskor ismert, 2022. március 1. napján hatályba lépő módosításokkal / [szerk. Szilner György]. - Budapest : HVG-ORAC : Novissima, 2022. - 101 p.-lelőhelyinformáció
Az igazságügyi hivatásrendek tevékenységét érintő jogi alapfogalmak magyarázata / szerk. Siket Judit. - Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2022. - 424 p. (Igazságügyi hivatásrendek jogi képzései, ISSN 2631-0309 ; 18.).-lelőhelyinformáció
Nemzetközi magánjogi évkönyv / [szerk. Nemessányi Zoltán]. - Budapest : HVG-ORAC, 2022.-lelőhelyinformáció
A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai a munkajogviszonyban: a Magyar Munkjaogi Társaság 2021. június 23-i vitaülésén elhangzott előadások, hozzászólások / szerk. Pál Lajos. - Budapest HVG-ORAC, 2022. – lelőhelyinformáció
Az Európai Unió Bíróságának jogértelemzési módszerei / Koen Lenaerts, José A. Gutiérrez-Fons ; [...fordítást készítette: Lukács adrienn et al.]. - Budapest : HVG-ORAC, 2022. - 209 p.-lelőhelyinformáció
Az Európai Unió versenyjogának alapjai / [szerzők: Dán Judit et al.];szerk. Gombos Katalin. - Budapest: Wolters Kluwer, 2022. - lelőhelyinformáció
KIADVÁNYAJÁNLÓ
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK JOGÉRTELMEZÉSI MÓDSZEREI
Szerzők: Koen Lenaerts; José A. Gutiérrez-Fons
ORAC, 2022.
„Az Európai Unió (EU) olyan jogi unió, amelyben mind az uniós intézményeknek, mind a tagállamoknak, mind az egyéneknek tiszteletben kell tartaniuk a „játékszabályokat”, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés, az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta), valamint a másodlagos jog határoz meg. Ez azt is jelenti, hogy az európai integráció azon az EUSZ 19. cikkében megfogalmazott alapgondolaton alapul, hogy az Európai Unió Bírósága (Bíróság) biztosítja az EU jogrendjének részét képező különböző szabályok egységes értelmezését.
Mivel a Bíróság az uniós jog „legmagasabb szintű értelmezője”, fontos kérdés, miként gyakorolja igazságszolgáltatási hatáskörét. Milyen értelmezési módszereket alkalmaz? Eltérnek-e ezek a módszerek a nemzeti bíróságok által követett módszerektől? Nem könnyű választ adni ezekre a kérdésekre, mivel a Szerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely felsorolná és hierarchikusan rendezné azokat az értelmezési módszereket, amelyeket a Bíróság követhet vagy követnie kell. A kérdésekre a válasz tehát szükségszerűen a Bíróság ítélkezési gyakorlatában található meg, amely e könyv vizsgálatának tárgya.
A rövid bevezetőn kívül a könyv három részből áll. Mindenekelőtt az úgynevezett klasszikus értelmezési módszereket (1. fejezet), nevezetesen a szó szerinti, a kontextuális és a teleologikus értelmezést vizsgálja, majd azon módszerek tanulmányozásával foglalkozik, amelyek célja annak biztosítása, hogy az uniós jog értelmezése összhangban álljon az EU-t kötelező nemzetközi joggal, valamint a tagállamok közös alkotmányos hagyományaival (2. fejezet). Ezenkívül a könyv tárgyalja a Chartát, amely a szerződésekkel ellentétben egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely kifejezetten a benne foglalt jogok és elvek értelmezésére vonatkozik (3. fejezet). Végezetül a könyv bemutatja a különböző értelmezési módszerek közötti kapcsolatokat, kiemelve, hogy egyik módszer sem élvez elsőbbséget a többivel szemben, hanem mindegyik együttesen érvényesül, így erősítve meg a Bíróság jogi érvelését.
Jelen mű a vonatkozó ítélkezési gyakorlat és elmélet mélyreható és összefoglaló elemzését tűzte ki célul, és nemcsak az uniós jog iránt érdeklődő hallgatóknak kínál elméleti útmutatót, amely lehetővé teszi számukra a Bíróság ítéleteinek könnyebb megértését, hanem az értelmezési problémákkal szembesülő uniós jog szakértője számára is gyakorlati segítséget nyújt.”
Forrás:https://hvgorac.hu/konyvek_csoport/ujdonsagok_csoport/Az_EUB_jogertelmezesi_modszerei
A SZEMÉLYISÉGI JOGOK VAGYONI ÉRTÉKE ÉS TÁRGYIASULÁSA
Szerző: Schultz Márton
ORAC, 2022.
„Marlene Dietrich valószínűleg sosem gondolt volna rá, hogy halála után a fényképe felhasználásának jogértelmezésével a német alkotmánybírák eljutnak a személyiségi jogok örökölhetőségének jogi elismeréséhez. A kötet a személyiségi jogok ezen vagyoni értékének előfeltételeit és kérdéseit vizsgálja a német és a magyar jogban. A szerző a tárgyiasulás fogalmához köti ennek a vagyoni értéknek a megszerzését, amely egyes személyiségi jegyek személyiségtől való elválásának, másodlagos felhasználásának leírására szolgál. A könyv központi szerepet tulajdonít a személy nevének, amely szóbeli megjelölési jellege folytán a személyiségi jogok körében a legtöbb irányban tárgyiasulhat: cégnév, domainnév részét képezheti, be nem jegyzett kereskedelmi névként funkcionálhat, bejegyeztethető védjegyként, de reklámcélú használata sem kizárt.
Ez alapján a kötet nem csupán térképet nyújt a személyiségi jegyek kereskedelmi felhasználásának módjaihoz, hanem lefekteti a tárgyiasulásalapú személyiségvédelem elvi alapjait. A királyi Kúria gyakorlatának vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a személyiségi jogok vagyoni értékminősége nem a modern kor szüleménye, hanem a vagyoni érdekek védelme váltotta ki a személyiségi jogok elismerését. Az emberi méltósághoz való jog fogalmának eltérő német és magyar értelmezésével is foglalkozik, ahogyan azzal is, miért nem kellett volna az alkotmányjogi méltóság fogalmát meghonosítani a polgári jogban.
A szerző üdvözli a német joggyakorlat egyes eredményeinek magyar átültetését, és egyben rámutat, hogy a részleges átvétel több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolni volt hivatott. A szerző a jogosult halálát követő tízéves időtartam alatt javasolja védeni a vagyoni jogokat, és felvázolja az elmaradt hasznosítási díjjal, a kártérítéssel és a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos dilemmákat is. A kutatás a német szerzői jogi analógia mellett bemutatja a vagyoni értékű személyiségi jegyek védjegyjoggal fennálló kapcsolódási pontjait is.”
FIATALKORÚ TERHELTEK A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
Szerző Bertaldó András
Wolters Kluwer, 2022
Megjelenés várható ideje: 2022.05.02.
„Dr. Bertaldó András bíró, PhD tudományos fokozattal rendelkező európai jogi szaktanácsadó, munka- és Európa-jogi szakjogász, jogi egyetemi óraadó, a Pécsi Akadémiai Bizottság tagja. A 18 éven aluli korosztállyal kapcsolatos jogi ismereteit nemcsak az iskolapadból, hanem kutatásaiból, nemzetközi tanulmányutakból meríti. A korosztály viselkedési jellemzőit általános és középiskolákban tartott 141 interaktív jogi előadásából ismeri, emellett előszeretettel tanulmányozza deviáns jellegű megnyilvánulásaikat különböző sportesemények törzsszurkolójaként személyesen a lelátókon. A Fiatalkorú terheltek a büntetőeljárásban című monográfiájában a tudományos fokozattal rendelkező gyakorló jogalkalmazó szemszögéből vázolja a „fiatalkorú elleni büntetőeljárás” rendszerét. Távolról közelít a részletszabályokra. Az utazás kiindulópontjaként Hannibálhoz hasonlóan ante portas rátekint a témára, de a hadvezérrel ellentétben belép a kapun és részletes elemzést nyújt a nyomozástól a kényszerintézkedéseken és az egyéni értékelési eszközökön keresztül egészen a bíróságig. Ennek során nem marad a szűken vett jog területén, hanem kitekint a pszichológia, a pedagógia és a kommunikáció terrénumára. Szóba kerül a „csengőfrász”, Kosztolányi Dezső, a szülők és a pedagógusok nehézségei mellett a siker mércéje is. Célja nemcsak a hatályos szabályozás bemutatása, hanem olyan javaslatok megfogalmazása, amelyeket – optimális esetben – a jogalkotó mellett a jogalkalmazó és a jogtudomány is hasznosíthat, vagy legalábbis konstruktív vitákat eredményezhet a jogfejlesztés érdekében.
A könyv elemzi a fiatalkorú elleni büntetőeljárás jellemzőit a kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalom alapján. Felhasznált úgy könyvtári forrásokat – monográfiákat, tankönyveket, szaktanulmányokat –, mint a jogtörténeti jellegű és hatályos jogszabályi előírásokat, a külföldi tanulmányutak és a saját ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait, továbbá a nemzetközi egyezményeket. Az összehasonlító fejezet megírásakor Németországra fókuszált. A számhasonlítás módszerével mutat rá a téma fontosságára. Kérdőíves módszerrel vonta be a Szekszárdi Törvényszék fiatalkorúak bíráinak véleményét, hogy mind a jogalkotás érvei, mind pedig a jogtudomány és a jogalkalmazás nézetei helyet kapjanak. Mint a fiatalkorúaknak rendszeresen jogi tárgyú előadásokat tartó, illetve a fiatalkorúak büntetőeljárásában gyakorlattal rendelkező személy, a szerző rögzíti a saját elméleti és gyakorlati meglátásait.
Miután a könyv elején indokát adja a témaválasztásnak és elhelyezi a fiatalkorú elleni büntetőeljárást a jogrendszerben, bemutatja annak XX. századi magyarországi történetét. Nem úgy teszi ezt, mint egy muzeológus, aki rámutat az üvegvitrin mögött található, érinthetetlen ereklyékre, hanem az vezérli, hogy ismertessen olyan megoldásokat, amelyek a múlt elemeiként a jövő építőkockáivá is válhatnak.
Ezt követik a gyakorlati szempontból kiemelten fontos fejezetek, melyek közül kiemelést érdemel a kihallgatási technikákat és taktikákat elemző rész a nyomozásról, valamint a letartóztatás szigorú feltételeit bemutató rész. Az igazságszolgáltatásért felelős bíróság szerepe több fejezetben is előkerül.
A monográfia célja nemcsak a status quo leírása, hanem újító, a fiatalkorú elleni büntetőeljárást tovább egyszerűsítő, könnyítő, gyorsító, hatékonyabbá tevő javaslatok megfogalmazása. A javaslatok számos esetben személyi kérdésekkel is összefüggésben állnak. Ki lehet fiatalkorúak bírója, ügyésze? Kell-e speciális szaktudás az ügyvédeknek mint védőknek? Melyik eljárásjogi szereplő a legalkalmasabb az ügygondnok szerepének betöltésére? A jogalkotónak, a jogalkalmazónak és a jogtudománynak címzett javaslatok azt célozzák, hogy a fiatalkorú helyes irányba történő nevelését biztosító, valamennyi eljárásjogi garanciát szavatoló, a lehetőségekhez képest gyors, mindenre kiterjedő, személyre szabott büntetőeljáráshoz nyújtsanak támpontokat. A könyv több helyen is hangsúlyozza, hogy a fiatalkorúak újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása és nevelése nem kizárólag a büntetőeljárás eredményességétől függ: az egész társadalom felelős azért. Ennek érdekében javasolt az oktatási intézmény pedagógiai jellemzésére való fokozott támaszkodás, a bűnüldöző szervek és az iskola közötti kölcsönös információcsere. Mindez nemcsak a társadalom védelmét, hanem a terhelt nevelését is szolgálja.
A keretes szerkezetet mutatja, hogy az érdemi tárgyalás a múltba révedve kezdődik, hasznosítható jogtörténeti emlékek között kutatva, zárásként – nyitott szemmel járva a világban – kitekintés található a német szabályozásra, összevetve hazai jogunkkal. A szerző nem riad vissza sem attól, hogy adott esetben a többségitől eltérő álláspontját juttassa kifejezésre, sem pedig attól, hogy elsőre meglehetősen újszerűnek ható eljárásjogi megoldásokat javasoljon.”
A 800 ÉVES ARANYBULLA
Szerző: Zsoldos Attila
Országgyűlési Hivatal, 2022.
„A II. András király által 800 éve kiadott Aranybulla a magyar középkor sokat emlegetett, ám talán leginkább félreértett dokumentuma. A kötet részletesen bemutatja az Aranybulla hátteréül szolgáló reformpolitika főbb elemeit, a törvény megszületéséhez vezető politikai küzdelmeket, valamint az 1231. évi megújítást kikényszerítő eseményeket és a megújulás következményeit. A politika-, társadalom-, és gazdaságtörténeti elemzések fő eredménye az a megállapodás, mely szerint az Aranybulla mindkét változata – ellentétben a korábbi vélekedésekkel – valójában II. András politikai törekvéseit összegezte. A kötet végezetül felvázolja az Aranybulla középkori utóéletének jelentősebb állomásait és az „ellenállási záradék” értelmezésében a késő középkorra bekövetkezett változásokat.”
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Gyergyák Éva (Veszprémi Törvényszék)
Harangi Márta(Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Pethes Gizella (OBH MIA)
dr. Sándor Viktória (Győri Törvényszék)
Tóthné Hamar Krisztina (Kúria)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)