február
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
BÜNTETŐJOG
Ambrus István (2023): A bűncselekményi egység új törvényi szabályozása. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz.,108-113.
Costopulos Orestis (2022): A közbeszerzés büntetőjogi kapcsolata. Ügyészek Lapja, 29. évf., 5 – 6. sz., 5 – 26.
Dornfeld László (2022): Az online gyermekpornográfiával kapcsolatos büntetőjogi szabályozás a nemzetközi dokumentumokban. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 141 – 152.
Hajdu Eszter (2022): Pszichológiai hibaforrások a nyomozás során a téves ítéletekhez vezető döntéshozatali folyamatokban. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 77 – 84.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
Irk Ferenc (2023): Az ökológiai kockázatok hálózatának felelősségi kérdéseiről. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 94-101.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Csontos Laura (2022): Egyezség és előkészítő ülés a módosító novella tükrében. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 11 – 20.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
Dobrocsi Szilvia (2023): A büntetőeljárás egyszerűsítésének határai. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 79-82.
Mohácsi Barbara (2023): A relatív eljárási hibák "korrekciója" a büntetőeljárásban. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 90-93.
Róth Erika (2023): Van-e reális alternatívája a letartóztatásnak? Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 83-89.
Szabó András (2022): A resztoratív igazságszolgáltatáselterjedése Kelet-Európában. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 115 – 125.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
Balogh Karolina (2022): „Hiszen ez egy gyermekvédelmi intézkedés” A megelőző pártfogás működésének értékelése a végrehajtásáért felelős szakemberek véleményének tükrében. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 99 – 113.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
Hezam Leila Melinda (2022): A büntetés-végrehajtási intézetek bűnmegelőzési szerepvállalása. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 35 – 50.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
Payrich András (2022): A büntetés-végrehajtási jog jogorvoslati rendszere a védelem szemszögéből. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 21 – 34.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
RENDÉSZET
Fórizs Sándor (2022): Öngyilkossági esetek a határőrségnél az 1980-as években. Ügyészek Lapja, 29. évf., 5 – 6. sz., 39 – 52.
KRIMINOLÓGIA
Bezsenyi Tamás (2022): Az olajszőkítés kriminológiai vizsgálata (avagy parafenomén nyomozások természete). Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 51 – 63. https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
Dési Ádám (2022): Az ajándékozás szerepe és funkciója a kábítószer színtéren. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 65 – 76.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
Parti Katalin, Thomas Dearden, James Hawdon (2022): Az amerikai lakosság cyberviktimizációja, különös tekintettel a COVID-19 hatására. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 129 – 140.https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Kovács Ildikó (2023): Jogállításhoz, kérelemhez, ellenkérelemhez kötöttség egyes kérdései, téves jogalap megjelölése esetén követendő eljárás. Bírósági Döntések Tára, 24. évf., 1 – 2. sz., 80 – 88.
Varga Dóra (2023): A munkáltatói jogkör gyakorlása veszélyhelyzet idején. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 1. sz., 40-48.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Bordás Péter (2023): Kié a köztér? Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 1. sz., 33-39.
EURÓPAI JOG
Jagusztin Tamás (2022): A fogyasztókkal szembeni határokon átnyúló jogsértések az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban. Ügyészek Lapja, 29. évf., 5 – 6. sz., 91 – 101.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Farkas Krisztina (2022): Kulturális javak védelmének reformja az olasz büntetőjogban – 1. rész. Ügyészek Lapja, 29. évf., 5 – 6. sz., 27 – 38.
Török Tamás (2023): A gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés nemzetközi tendenciái. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 1. sz., 12-22.
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Pomeisl András József (2023): A Legfelsőbb Bíróság/Kúria államosítással kapcsolatos gyakorlata, különös tekintettel az 1945 és 1957 közötti időszakra. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 71. évf., 2. sz., 337 – 346.
Szeiber Orsolya Johanna (2023): Illegális jövedelem, legális járadék? A jövedelempótló járadékhoz kötődő bírósági gyakorlat elemzése a nem adózott jövedelem figyelembe vehetősége tekintetében. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 71. évf., 2. sz., 347 – 352.
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET, JOGFILOZÓFIA
Földi András (2023): Az ógörög és római jog Grosschmid Béni életművében. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 1. sz., 1-11.
Pétervári Máté (2023): Reformtörekvések az 1881. évi csődtörvény megújítására. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 1. sz., 23-32.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Angyal Pál (2023): Emlékeimből - 2. rész. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz.,127-131.
Bányai Krisztina (2022): Beszámoló Az állatok jogi védelmének kérdései (kihívások és tendenciák, kitekintéssel egyes országok szabályozására) című nemzetközi online konferenciáról. Ügyészek Lapja, 29. évf., 5 – 6. sz., 55 – 68.
Erdei Árpád (2023): Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában (Részlet). Magyar Jog, 70. évf., 2. sz.,114-122.
Kadlót Erzsébet (2023): Búcsúbeszéd. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 124-125.
Kiss Anna (2022): Biblioterápia a büntetés-végrehajtási intézményekben. Ügyészek Lapja, 29. évf., 5 – 6. sz., 103 – 117.
Lévay Miklós (2023): Schäfer Istvánról, egy Magyarországon - majdnem - elfelejtett kriminológusról. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 102-107.
Rozsnyai Krisztina (2023): Búcsúbeszéd. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz.,123.
Schmidt Gábor (2022): Kommunikációs hálózat a csalás ellen. Ügyészek Lapja, 29. évf., 5 – 6. sz., 69 – 74.
Szentes Ágota (2023): Hogyan nem jöttünk ki ebből? Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 1. sz., 49-53.
Szomora Zsolt (2023): Előszó a Magyar Jog Erdei Árpád professzor emlékére szentelt lapszámához. Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 69-70.
Tóth Mihály (2023): Aki a büntető eljárásjog dogmatikájának tiszteletére tanított... (Elmélkedések a közös múltról és az ügyész változó eljárási szerepéről - Erdei Árpád emlékére). Magyar Jog, 70. évf., 2. sz., 71-78.
EGYÉB
Bálint Réka (2022): Médiakutatás: az emberkereskedelem magyar vonatkozásai. Kriminológiai Közlemények, 82. sz., 85 – 98.
https://www.kriminologia.hu/files/publication/2022/07/Kriminologiai_Kozlemenyek_82.j.pdf
ÚJ KÖNYVEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban / Szabó Imre Szilárd. - [Pécs] : Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar ; Budapest : Novissima, 2022. - 262 p. : ill. ; 21 cm (Doktori értekezések a jog- és államtudományok köréből / Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, ISSN 2939-5968 ; 4.) Bibliográfia: p. 242-262. és a lábjegyzetekben.- lelőhelyinformáció
Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében / Hohmann Balázs. - Budapest : Novissima ; [Pécs] : PTE ÁJK, 2022. - 328 p. : ill. ; 21 cm (Doktori értekezések a jog- és államtudományok köréből / Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, ISSN 2939-5968 ; 3.) Bibliogr.: p. 278-320. és a lábjegyzetekben.- lelőhelyinformáció
Az örökbefogadás a modern magyar családjogban 1861-től napjainkig / Rékasiné Adamkó Adrienn. - [Pécs] : Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar ; Budapest : Novissima, 2022. - 300 p. : ill. ; 21 cm (Doktori értekezések a jog- és államtudományok köréből / Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, ISSN 2939-5968 ; 2.) Bibliográfia: p. 292-300. és a lábjegyzetekben.- lelőhelyinformáció
Magyarságunk Decretuma : 800 éves az Aranybulla 1222-2022 = Decretum of our Hungarianness : 800 years of the Golden Bull 1222-2022 / [kiadja a / published by] Magyarország Barátai Alapítvány / Friends of Hungary Foundation ; [szerző, szerkesztő, képszerkesztő / editor Merkler-Szántó Judit] ; [angol nyelvi fordító / translation Sullivan Ferenc]. - [Budapest] : Magyarország Barátai Alapítvány, 2022. - 295 p. : ill. ; 25 cm.-Bibliográfia: p. 294-295.-lelőhelyinformáció
KIADVÁNYAJÁNLÓ
KOMPAKT KOMMENTÁR A VERSENYTÖRVÉNYHEZ
Szerző(k): Zavodnyik József
Wolters Kluwer, 2023.
Kézirat lezárásának dátuma: 2022. szeptember 1.
„A versenyjog nemcsak az Európai Unió egyik legmarkánsabb, dinamikusan fejlődő területe, hanem a magyar jognak is az egyik legizgalmasabb, folyamatosan új (egyebek között az adatvédelemhez és a fogyasztóvédelemhez is kapcsolódó) kérdéseket felvető szelete. A versenyjogi előírások értelmezése és alkalmazása ugyanakkor jelentős kihívások elé állítja úgy a vállalkozásokat és a fogyasztókat, mint a versenyjoggal mélyebben nem foglalkozó jogászokat.
A Kompakt kommentár a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényhez című mű elsődleges célja a magyar versenytörvény rendelkezései legfontosabb értelmezési kérdéseinek és az ezekre adott válaszolnak a bemutatása, mindenekelőtt a törvényhez közvetlenül kapcsolódó joggyakorlatra fókuszálva. A kompakt kommentár rövid és lényegre törő műfaj, ennek megfelelően részletes dogmatikai fejtegetések és a történeti háttér bemutatása nélkül kíván segítséget nyújtani a versenytörvény egyes előírásainak értelmezéséhez és alkalmazásához, nem tematikusan, hanem a törvény szerkezetéhez igazodóan áttekintést adva az egyes rendelkezésekről, bemutatva az értelmezéssel összefüggésben felmerülő jogi problémákat és a kapcsolódó joggyakorlatot, valamint a kapcsolódó (hazai és uniós) jogi szabályozást. Az uniós versenyjogi előírások és joggyakorlat csak a szükséges mértékben kerülnek tárgyalásra (ezek megismerését a kiadó más kiadványai teszik lehetővé), a versenytörvény áttekintése elsődlegesen a hazai joggyakorlatra, a versenyhatóság és a bíróságok döntéseire támaszkodva valósul meg. Megjelennek a Gazdasági Versenyhivatal releváns közleményei és utasításai is, amelyek ismerete megkerülhetetlen a jogszabály értelmezéséhez, alkalmazásához.
A kompakt kommentár a versenytörvény előírásainak értelmezésével, ezek gyakorlatban való alkalmazásának bemutatásával kívánja megkönnyíteni a jogszabály kapcsán felmerülő jogi problémák megoldását. Segítséget nyújthat a törvény belső összefüggéseinek feltáráshoz, hasznos információkkal szolgálva nemcsak a jogászok, hanem a versenyjog iránt érdeklődők számára is.”
SZEMÉRMES ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS
A nemzetiségek védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában
Szerző: Nagy Noémi
L’Harmattan Kiadó, 2023.
„Működésének három évtizede alatt Magyarország Alkotmánybírósága számos, a hazai nemzetiségeket érintő ügyet tárgyalt. Foglalkozott a kisebbségek fogalmával (milyen feltételek mellett lehet bizonyos társadalmi csoportokat kisebbségnek tekinteni), a kisebbségi hovatartozással (ki gyakorolhatja a kisebbségi jogokat), egyes konkrét kisebbségi jogokkal (parlamenti és önkormányzati képviselet, a kisebbségi önkormányzatok jogállása, nyelvhasználat), valamint a szűk értelemben nem kisebbségi jognak tekinthető, de a gyakorlatban elsősorban a kisebbségeket sújtó, szociális problémákat is felvető diszkriminációtilalmi kérdésekkel. A szerző a kapcsolódó ügyek mélyreható elemzése alapján úgy látja, az Alkotmánybíróság nem védi hatékonyan a mindenkori alkotmányban szavatolt kisebbségi jogokat: általános kisebbségvédelmi attitűdjét túlzott bírói önmegtartóztatás jellemzi, a konkrét ügyekben pedig legtöbbször elkerüli az érdemi vizsgálatot. Továbbra is megoldandó feladat a kisebbségekre és a kisebbségi hovatartozásra vonatkozó konceptuális kérdések tisztázása, a kisebbségi jogok alkotmányos minimumstandardjainak kidolgozása, az egyenlőség elvének a nemzeti és etnikai hovatartozás lencséjén keresztül történő értelmezése, valamint a nemzetközi kisebbségvédelem tapasztalatainak hathatósabb beépítése.”
Forrás :https://harmattan.hu/szemermes-alkotmanybiraskodas-2905
ÚTMUTATÓ AZ ALAPTÖRVÉNYHEZ
Szerző: Kiss Barnabás
ORAC, 2023.
„Bibó István Az európai társadalomfejlődés értelme című 1972-es esszéjében a jövőre készülést javasolta, amelyben az autonómia és a tudás kiemelt szerepet kap: „a leendő társadalom valamennyire is biztató víziójának az első eleme a klasszikus szabadságintézmények fokozott működése, tehát népképviseleten, országos és népi önkormányzaton, valamilyen formában ellenőrzött végrehajtó hatalmon, bírói függetlenségen, a közigazgatás bírói ellenőrzésén, sajtó-, gondolati és gyülekezésszabadságon alapuló társadalom a leendő szabad társadalomnak alapvető és legelső szükséges eleme. Egy ilyen társadalomnak a termékeny továbbfejlesztése elsősorban a központi jelentőségű gondolatnak, a hatalmak elválasztásának a továbbfejlesztésében áll […] A hatalmak elválasztása a maga klasszikus, francia forradalom előtti fogalmazásában […] ma már így nem elegendő, de nem félretolni kell, hanem kiegészíteni. A bírói függetlenséghez hasonlóan, fel kell vázolni a nevelői, tudományos és tömegkulturáló funkció függetlenségét; egy sokkal erőteljesebb nevelői, tudományos és tudósi önkormányzatot kell létrehozni, amely tulajdonképpen egyedül lesz képes […] a jelenlegi társadalomfejlődésben világosan kirajzolódó tudománycentrikus társadalomnak tárgyszerű és szakszerű irányítására.” Ilyen indíttatásból készült az Útmutató az Alaptörvényhez is: hogy hozzájáruljon az állampolgári részvétel, a jogtudat és a demokratikus döntéshozatal erősödéséhez. Haszonnal forgathatják azok is, akik már ismerik a közhatalmi berendezkedést, a legfontosabb alapjogokat és alkotmányos elveket, de kíváncsiak az összefüggésekre. A kötet e kettős célhoz kíván hozzájárulni a 2011-ben született, majd tizenegy módosítást megélt Alaptörvény egyes cikkeinek, intézményeinek magyarázatával, története és ellentmondásai bemutatásával együtt. Az első rész a központi és helyi közhatalmi intézmények, elvek és ezek együttműködése rendjét, a jogalkotást, valamint a közpénzügyeket foglalja össze. A második rész miniesszéket tartalmaz az egyes alapjogokról és államcélokról, összevetve azokat a legfontosabb emberi jogi követelményekkel. Így képet kaphat az olvasó az alkotmányossági elvárásokról, ami talán inspirációt jelent az aktív állampolgárrá válásához.
A szerző több évtizedes egyetemi oktatói tapasztalatával igazít el az alkotmányjogi szabályok sűrűjében, előrevetítve a leendő társadalom biztató vízióját is.”
Forrás:https://orac.hu/ujdonsagok/Utmutato_az_Alaptorvenyhez
PARADOXONOK A KRIMINOLÓGIÁBAN
Szerző: Korinek László
ORAC, 2023.
„Korinek László (1946) professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja gazdag kutatói életpályáján most jut ott el odáig, hogy a bűn és a bűnüldözés számtalan belső ellentmondását vizsgálva fordítva tegye fel a szokványos kérdéseket. Például hogy mikor és hol érdemes bűnözni, van-e ideális rendőrség, miért váltunk megfigyelt társadalommá, meddig csökkenthető a bűnözés, mik a büntetőjog mellékhatásai, vagy hogy mi a haszna a bűnözésnek. A kérdések nem maradnak nyitva, a kötetben választ találunk minden felvetett kérdésre, igaz, a válasz egyoldalú: Csak a demokratikus jogállam szabályait kell(ene) betartani!”
Forrás:https://orac.hu/ujdonsagok/Paradoxonok_a_kriminologiaban
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)