május
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Baracsi Katalin (2023): Digitális gyermekjogok: reklám(ozó) gyerekek. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 40-43.
Barcsi Tamás, Szekeres Diána (2023): A sportetika és a sportjog határán. Európai Jog, 22. évf., 3.sz., 10-16.
Hámori Antal (2023): Szempontok a még meg nem született emberi lény életének jogi védelméhez. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 5.sz., 235-240.
Lápossy Attila (2023): Az állam "szülői szerepben" - a gyámolt gyermekek alapjogi joggyakorlása és a (gyermekvédelmi) gyámok alapjogi jogállásának alapkérdései. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 26-33.
Pethő András (2023): A teljes és egészséges családban éléshez való jog. Med. Et Jur. 14. évf., június, 12 – 16.
BÜNTETŐJOG
Dános Valér (2023): A pénzmosás megjelenésének feltételei a hazai szervezett bűnözés elemei között az 1980-as évek elején. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 779 - 795. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11330/9402
Gál István László (2023): Dogmatikai problémák a pénzmosás hatályos magyar szabályozásával kapcsolatban. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 741 - 763. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11327/9400
Nagy Zoltán (2023): A nem pénzügyi szolgáltatók a pénzmosás elleni intézményrendszerben. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 867 - 883. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11334/9406
Polt Péter (2023): A saját pénzmosás dogmatikai kérdései. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 765-778. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11329/9401
Szabó Kinga (2023): A családon belüli erőszak szociológiai kutatása interjúelemzés tükrében. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 5.sz., 225-233.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Herke Csongor (2023): A letartóztatottakra vonatkozó büntetőjogi és idegenrendészeti szabályok, különös tekintettel a harmadik országbeli állampolgárságú terheltekre. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 797 - 826. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11331/9403
Pápai-Tarr Ágnes (2023): Adalékok az elkövető személyi körülményeihez kapcsolódó büntetéskiszabási tényezőkhöz. Magyar Jog, 71. évf., 5. sz., 303-310.
POLGÁRI JOG
Blutman László (2023): Tényközlések kontra vélemények: az elhatárolás problémái Magyar Jog, 71. évf., 5. sz., 283-293.
Boros Zsuzsa (2023): A cselekvőképesség korlátozásának hazai tendenciái a nemzetközi elvárások tükrében. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 19-25.
Meszlényi András (2023.): Gyakorlati problémák az örökség visszautasítása körében. Magyar Jog, 71. évf., 5. sz., 261-271.
Pap Márk (2023): A vadveszélyt jelző tábla jelentősége a gépjármű és vad ütközéséből eredő károkért való felelősség körében. Magyar Jog, 71. évf., 5. sz., 272-282.
Szmodis Jenő (2023): Globális mozaik a jog világáról. Magyar Jog, 71. évf., 5. sz., 319-322.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Hernádi László (2023): Az elbirtoklási perek egyes gyakorlati kérdései. Ingatlanjog, 3. évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300102.IJO/
Kanyó Mónika (2023): Az adós halála folytán bekövetkező jogutódlás a végrehajtási eljárásban. Bírósági Döntések Tára, 22. évf., 5-6. sz., 110-118.
Kovács Helga (2023): A tiltott keresethalmazat és a lex specialis értelmezési elv a sajtó-helyreigazítási perben. Magyar Jog, 71. évf., 5. sz., 294-302.
Lengyel Nóra (2023): Néhány gondolat a házassági vagyonjogi perek ítéletszerkesztéséről. Bírósági Döntések Tára, 22. évf., 5-6. sz.,105-110.
Antalóczy Adrienn (2023): A vezetők feletti munkáltatóijogkör-gyakorlás. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 39-48.
Fábián Aliz (2023): Hogyan oldjunk meg egy munkajogi jogvitát? Munkajog, 7. évf., 2. sz., 56-64.
Fodor T. Gábor, Szemenyei Barabás Máté (2023): A napi és heti pihenőidők kiadásának problémája. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 17-20.
Herdon István (2023): A kétnyelvű okiratok érvényességi problémái a munkajogban. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 1-9.
Kártyás Gábor (2023): Pihenés után is édes a pihenés? – Hozzászólás a napi és heti pihenőidő uniós jogi értelmezéséhez. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 21-24.
Németh Tamás (2023): Nincs új a nap alatt – A kollektív igényérvényesítés múltja, jelene és jövője. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 10-16.
Prugberger Tamás, Mészáros Melinda (2023): A Munka törvénykönyve 2023. január 1-jével hatályba lépett jogharmonizációs módosításának elemzése. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 49-55.
Szabó Imre Szilárd (2023): Még elégséges szolgáltatás a gyakorlatban – az elmúlt tizenhárom év „legnagyobb” személyszállítási sztrájkjának tanulságai. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 65-70.
CSALÁDJOG
Katonáné Pehr Erika (2023): Az örökbefogadás céljának történeti aspektusai az egyetemes és a magyar jogi kultúrában 2. rész. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 1-8.
Nagy Sándor (2023): Se veled, se nélküled - elektronikus anyakönyvezés, online házasságkötés? Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 34-39.
Szeibert Orsolya (2023): Az Európai Családjogi Bizottság de facto élettársakra vonatkozó Elvei. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 9-12.
Szeibert Orsolya (2023): Az Európai Családjogi Bizottság de facto élettársakra vonatkozó Elvei és a Ptk. élettársakra vonatkozó szabályainak összevetése. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 13-18.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Süvöltős András (2023: Új kihívások a közbeszerzésben – energiabeszerzések az elmúlt években és napjainkban. Közbeszerzési jog, 1. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300104.KOJ/
Paragh György (2023): A közigazgatási tevékenység és az azonnali jogvédelem dilemmái a közszolgálati jogvitában. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 5.sz., 241-247.
Varga Zoltán (2023): A vételár aránytalansága a földforgalmi eljárásokban. Ingatlanjog, 3. évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300101.IJO/
EURÓPAI JOG
Bucsi Ágnes (2023): Az EU öröklési rendelete a gyakorlatban. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 51-54.
Breszkovics Botond (2023): A nem helyettesíthető tokenek értékesítésének formálódó áfamegítélése az EU területén. Európai Jog, 22. évf., 2.sz., 7-16.
Diósi Szabolcs (2023): Tiltott gyakorlatok, „elfogadhatatlan kockázat” – az Európai Bizottság rendelettervezete a diszruptív Mesterséges Intelligencia-technológiák megfékezésére. Európai Jog, 22. évf., 3.sz., 17-24.
Jacsó Judit (2023): A pénzmosás elleni fellépés uniós dimenziói – a büntetőjogi szabályozás reformja Németországban. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 905 - 920. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11336/9408
Károlyi Balázs (2023): Az uniós jog elsődlegessége elvének és az EUB ítéletei joghatóságának korlátozása a nemzeti alkotmánybíróságok gyakorlatában. Európai Jog, 22. évf., 3.sz., 1-9.
Kovács István (2023): A nemzetközi szervezett bűnözés statisztika elemzése a SOCTA és Eurostat rendszerekben. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 749 - 866. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11333/9405
Köcse Ildikó, Zenisek Andrea (2023): A fogyasztóvédelmi hatóságok lehetőségei az uniós szintű és hatású jogérvényesítésre az online térben. Fogyasztóvédelem, évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/557/id/A2300102.FVO/
Zéman Zoltán, Hegedűs Mihály (2023): Pénzmosás mint negatív gazdasági tényező az Európai Unióban. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 885 – 904. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11335/9407
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Brehószki Márta (2023): A Meinhard v. Salmon ügy és annak hatása az amerikai társasági jogra. Európai Jog, 22. évf., 2.sz., 17-21.
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Blutman László (2023): Burkolt tényközlések és tényalapú értékítéletek. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 5.sz., 213-224.
Faludi Gábor (2023): Szellemi tulajdonjogok és egyéb kizárólagos jogok a Kúria precedensképes közbeszerzési tárgyú döntéseiben. Közbeszerzési jog, 1. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300101.KOJ/
Gergely Katalin (2023): A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási- és adóigazgatási kötelezettségek. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 71-80.
Kenessey Réka (2023): A bizalmas információk védelmének terjedelme (Az Európai Unió Bírósága által a C-54/21. Antea Polska és társai ügyében 2022. november 17-én hozott ítélet). Közbeszerzési jog, 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2300102.KOJ/
Kocsis Csilla (2023): Fogyasztói jogokat keletkeztető események a Légiutas Rendelet és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának tükrében. Fogyasztóvédelem, évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/557/id/A2300101.FVO/
Nemessányi Zoltán (2023): A C-477/21. számú MÁV-START-ítélet EU-jogi kérdései. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 25-30.
Sárady Eszter (2023): Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a hibás bejegyzés. Ingatlanjog, 3. évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300103.IJO/
Sárközi Blanka Veronika (2023): A haszonbérleti díj egyoldalú módosításának kezdeményezése a szerződésátruházás szabályainak érvényesüléséről szóló 7/2021. számú jogegységi határozat tükrében. Ingatlanjog, 3. évf., 1.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/564/id/A2300104.IJO/
Szilágyi Ferenc (2023): Ütközhet-e a német közrendbe a magyar szabályozás szerinti előírt „emelt pótdíj”? – a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2022. szeptember 29-én hozott ítélete. Európai Jog, 22. évf., 3.sz., 25-31.
Tancsik Annamária (2023): Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 44-50.
Zaccaria Márton Leó (2023): A napi és heti pihenőidő fogalmi dilemmái az Európai Unió Bíróságának esetjogában – időszerű kérdések a C-477/21. számú ítélet alapján. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 31-38.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Finszter Géza: Irk Ferenc kriminológiája. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 5.sz., 253-256.
A 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció Munkajogi Tagozatainak eredményei (2023). Munkajog, 7. évf., 2. sz., 81.
XVIII. Országos Munkajogi Jogesetmegoldó és Perbeszédverseny (2023). Munkajog, 7. évf., 2. sz., 82.
Kürti Tamás Dániel (2023): Recenzió Halmai Péter (szerk.) A Gazdasági és Monetáris Unió jövője- Európai perspektívák című kötetről. Európai Jog, 22. évf., 3.sz., 32-36.
Rácz Zoltán (2023): In memoriam Kenderes György. Munkajog, 7. évf., 2. sz., 83-84.
Révész T. Mihály (2023): Kötet az Aranybulla jogtörténeti kérdéseiről. Jogtudományi Közlöny, 78. évf., 5.sz., 249 - 252.
Szoboszlai-Kiss Katalin (2023): Oberlander Báruch: Zsidó jog és etika - Tanulmányok a modern társadalmi kérdésekben, I. és II. kötet. Magyar Jog, 71. évf., 5. sz., 311-318.
Váradi Szilvia (2023): A GDPR védelmi szintjének elemzése - recenzió Szabó Endre Győző A védelmi lépcső elmélete című könyvéről. Európai Jog, 22. évf., 2.sz., 29-31.
Zsák Zsófia (2023): Herke-Fábos Barbara Katalin - A megelőző pártfogás a jogágak metszéspontjában Könyvismertetés). Családi Jog, 21. évf., 2. sz., 55-56.
EGYÉB
Erdős Ákos (2023): A szintetikus katinon-származékok hatásai: irodalmi áttekintés. Belügyi Szemle, 71. évf., 5. sz., 827 – 848.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/11332/9404
Simon-Wagner István (2023): A vándorlás egyházi kihívásai. Európai Jog, 22. évf., 2.sz., 22-28.
KIADVÁNYAJÁNLÓ
SZERVEZETT BŰNÖZÉS ÉS A JOG
Szerző(k): Nagycenki Tamás
Wolters Kluwer, 2023.
Megjelenés várható ideje: 2023. május 31.
„A szervezett bűnözés olyan, mint a futball, valamilyen szinten mindenki ért hozzá. Mindannyiunknak van valamilyen elképzelése a szervezett bűnözésről, hiszen az a mindennapi élet része, egyesek csak a filmek révén kerülnek vele kapcsolatba, mások viszont testközelből ismerik a működését, struktúráját. A közvetlen kapcsolat fennállása – így a bűnözök, illetve az igazságszolgáltatásban részt vevő személyek részéről – különösebb magyarázatot nem igényel, azonban nem is gondolnánk, hogy közvetve is kapcsolatban állunk a bűnözés legveszélyesebb formájával. Gondoljunk csak azokra, akik zárjegy nélküli cigarettát szívnak, adózás alól elvont terméket vásárolnak, vagy azokra, akik a fokozott embercsempészés miatt szigorított határellenőrzés miatt a határon várakoznak. Az illegális kereskedelem, embercsempészés, kábítószer-kereskedelem mögött szinte minden esetben különböző struktúrájú szervezett bűnözői csoportok állnak. Hazánkban a szervezett bűnözéshez kapcsolódó erőszakos bűncselekmények az 1990-es évekhez képest csökkenő tendenciát mutatnak, azonban lehetséges, hogy ez az állapot átmeneti. Fennáll annak a veszélye, hogy az orosz–ukrán konfliktust követően Európába özönlik a kézifegyverek egy része.
A szervezett bűnözés – amely valójában egy koncentrált támadás a fennálló társadalmi, gazdasági rend, illetve a jogrend ellen – határokon átnyúló jellege, térnyerése leküzdendő kihívás elé állítja a szakembereket. A szervezett bűnözés megjelenése magával hozta az állami szervek reagálásának igényét, ami a jogi szabályozásban és szervezetrendszer létrehozásában manifesztálódott.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a szervezett bűnözés, mint bármely más társadalmi jelenség, változékony. Az adaptivitás azonban rendkívül gyors mértékű, a szervezett bűnözői csoportok szinte azonnal reagálnak az egyes, tevékenységüket befolyásoló hatásokra.
Érdekli a szervezett bűnözés? Meg szeretné érteni a működését, mozgatórugóit, struktúráját? Megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait? Tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát? Foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer? Elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban? Alámerülne a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteiben?
A Szervezett bűnözés és a jog című kötetből megtudhatja, hogy a szervezett bűnözésnek legalább kétszáz definíciója van, megismerheti a hazai szervezett bűnözői csoportok felépítését, tevékenységi körét, a bűnszervezetek felszámolása érdekében azok tagjaival történő együttműködés lehetőségeit, a büntetéskiszabási gyakorlatot, az egyes bűnszervezettípusokhoz kapcsolódó bizonyítékok gyakoriságát, illetve az ún. elkövetőalapú bűncselekmény-piramist.
A könyv négy fejezetből áll: a szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjairól szóló fejezetben szerepel a szervezett bűnözés fogalmi meghatározása, fogalomrendszere; a nemzetközi jogi eszközök, illetve a környező államok szervezett bűnözéssel kapcsolatos anyagi büntetőjogi válaszai; a szervezett bűnözői csoportok tipizálása, illetve struktúrája; a szervezett bűnözés felszámolására irányuló stratégiák, illetve nyomozati eszközök feldolgozása; valamint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos statisztika. A második fejezet a szervezett bűnözéssel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályozást, a harmadik fejezet pedig a szervezett bűnözés elleni fellépés szervezetrendszerét tartalmazza. A negyedik fejezetben a dogmatikai kérdéseket boncolgatom, továbbá a bűnszervezetben történő elkötés megállapításával kapcsolatos bírósági gyakorlatot mutatom be az egyes bűnszervezettípusokon, illetve jogeseteken keresztül.
Az Olvasóban kérdésként merülhet fel, min alapulnak a szervezett bűnözéssel kapcsolatos megállapítások. A könyv megírását több mint hat évi intenzív kutatás, több gyakornoki programban részvétel, illetve közel másfél évtizedes szakmai tapasztalat előzte meg. A kutatási módszertan az adott fejezettől, illetve alpontoktól függött, néhol a külföldi vagy magyar szakirodalom jelentette a kiindulási alapot, míg más esetekben a bírósági határozatok, jogszabályok, szervezetszabályozó eszközök. Nagy erőfeszítést igényelt azon, közel 15 év alatt keletkezett bírósági határozatok beszerzése, illetve az általam meghatározott szempontok szerinti elemzése, értékelése, amelyek esetében a bűnszervezetben történő elkövetés felmerült. Összegyűjtöttem, hogy a bíróságok milyen bizonyítékok alapján állapítják meg a bűnszervezetben történő elkövetést, megvizsgáltam a büntetéskiszabási gyakorlatot, áttekintettem a szervezett bűnözéssel fémjelzett kiemelt jogeseteket.
A jogszabályok szervezett bűnözéssel kapcsolatos rendelkezéseit jogtörténeti, illetve összehasonlító szempontból vizsgáltam, emellett elemeztem a bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények stádiumait, illetve az elkövetői alakzatokat.
A könyvet ajánlom
– a kriminológusoknak és a szervezett bűnözés fogalma iránt érdeklődő „laikusoknak”, akik a könyv szervezett bűnözés fogalmi meghatározására, fogalomrendszer tisztázására vonatkozó részét hasznosíthatják;
– a kodifikátoroknak, akik a kötet szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi jogi eszközökre, illetve Magyarország és a környező államok szervezett bűnözésre adott büntetőjogi válaszaira és anyagi büntetőjogi, illetve eljárásjogi eszköztár vizsgálatára vonatkozó részéből profitálhatnak;
– a felsőoktatásban részt vevőknek, akik a tudásukat a mű szervezett bűnözés elleni fellépés büntetőjogi evolúciójára, továbbá a kiemelt jogesetekre vonatkozó részeiből gyarapíthatják;
– a nyomozó hatóságok tagjainak, illetve a biztonságpolitikai szakembereknek, akik a kiadvány szervezett bűnözéssel kapcsolatos stratégiákra, nyomozati eszközökre, illetve a szervezeti keretekre vonatkozó egységét tudják felhasználni;
– a jogalkalmazóknak, akik a könyv bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos bírósági gyakorlatra vonatkozó részét hasznosíthatják a mindennapokban.”
Dr. Csák Zsolt
kollégiumvezető
Kúria Büntető Kollégium
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/SZERVEZETT-BUNOZES-ES-A-JOG
MAGYARÁZAT A FOGYASZTÓVÉDELMI JOGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSRŐL
Szerző (k): Balogh Virág, Bencsik András, Zavodnyik József
Wolters Kluwer, 2023.
„A fogyasztóvédelem jogterülete az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül mind (anyagi és eljárási) jogi szabályozás, mind pedig jogalkalmazás tekintetében. Az Európai Unió a New Deal for Consumers programján keresztül megújította a fogyasztóvédelem már meglévő anyagi jogi szabályait és elsősorban digitális területen alkalmazott előírásokat alkotott meg.
Az új szabályok tovább növelték a már meglévő fogyasztóvédelmi joganyag mennyiségét, az iparágakon átívelő, ún. horizontális szabályok, illetve a szektorspecifikus szabályok tekintetében is.
A komplex jogszabályi rendelkezések közötti tájékozódást, egyúttal az eredményes fogyasztói jogérvényesítésre történő sikeres felkészülést segíti a Wolters Kluwer új kiadványa, amely a hagyományos megközelítéssel szakítva az igényérvényesítés lehetséges útjainak szempontjából dolgozza fel a hatályos fogyasztóvédelmi jogi joganyagot. Az újszerű megközelítés célja, hogy a magyarázat eligazodást nyújtson egy-egy konkrét fogyasztóvédelmi jogi kérdés megoldásában mind a fogyasztóvédelemmel foglalkozó jogtanácsosok, mind az érdeklődő fogyasztók számára, de akár a fogyasztóvédelmi oktatás alapját is képezheti.
A fentieknek megfelelően a kiadvány bevezetése a fogyasztóvédelem közpolitikai alapjait taglalja, majd bemutatja az uniós fogyasztóvédelmi jog fejlődését és a fogyasztóvédelem alkotmányi (szintű) összefüggéseit. Ezt követően a magyarázat részletesen tárgyalja a fogyasztóvédelmi igényérvényesítés két pillérét képező magánjogi és közjogi igényérvényesítést, külön figyelmet szentelve az egyéni igényérvényesítésen túl a közérdeken alapuló igényérvényesítési formáknak is. A közjogi igényérvényesítés bemutatása körében egyaránt sor kerül az uniós és a magyar hatósági igényérvényesítési formák felvázolására, valamint a közigazgatási perrendtartás vonatkozó szabályainak az áttekintésére.
A kiadvány mindezeken túlmenően tárgyalja a magánjogi (bírósági) igényérvényesítés egyedi lehetőségeit, kitérve azon esetekre amikor az igényérvényesítésre magánjogi anyagi jogi jogszabályok alapján, illetve amikor közjogi jogi norma alapján kerül sor. Ezt követően mutatjuk be a magánjogi igényérvényesítés kollektív eszközeit, valamint az egyre nagyobb számú alternatív vitarendezési lehetőségeket, beleértve az online vitarendezési platformot és az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát, valamint a fogyasztóvédelem területén fellelhető önszabályozási törekvéseket. A „klasszikus” igényérvényesítés eszközeinek a bemutatásán túl a magyarázat kitér a panaszkezeléssel kapcsolatos szabályokra, valamint a fogyasztóvédelem és büntetőjog határterületeire (élelmiszerlánc-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabálysértésekre, a fogyasztói érdekeket sértő bűncselekményekre) is. A vállalkozások panaszkezelését illetően az általános előírások mellett ismertetjük a különböző ágazati szabályozásokat is azzal, hogy e körben is jelentőséggel bírnak az ügyfélszolgálatot érintő rendelkezések. Ugyanakkor külön fejezet foglalkozik a permegelőző közvetítői eljárással.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/MAGYARAZAT-A-FOGYASZTOVEDELMI-JOGI-IGENYERVENYESIT
AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS MAGYARÁZATA
A közigazgatási eljárás szabályai I.
Második, aktualizált, bővített kiadás (2023)
Szerkesztő: Orbán Szabolcs
Orac, 2023.
„2018. január 1-jétől kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, rövidítve az „Ákr.”-t. A Ket. helyébe lépő, annál közérthetőbb és tömörebb új kódex a valamennyi hatósági eljárásra vonatkozó, közös szabályokat fekteti le. Alkalmazása a korábbiaktól eltérő, új megközelítést követel meg a közszolgálat szakembereitől, az ügyfelektől és képviselőiktől. Mindehhez kíván segítséget nyújtani ez a kötet az Ákr. rendelkezéseinek gyakorlatorientált magyarázatával, valamint a koncepcionális és a részletszabályokban megjelenő újdonságok ismertetésével. A 2023. évi, második kiadás az Ákr. hatálybalépése óta bekövetkezett jogszabályi változásokat, illetve az azóta is folyamatosan fejlődő bírói joggyakorlatot is beépíti a magyarázatokba, és igyekszik átfogó képet nyújtani a hatósági jogalkalmazás kereteiről.
A kommentár szerzői csapatának gerincét a Kúria közigazgatási bírái alkotják, köztük a Közigazgatási Kollégium vezetője. A kötet első kiadásának szerkesztője, Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott legfelsőbb bírósági kollégiumvezető volt. A 2023. évi, második kiadás szerkesztője, Orbán Szabolcs, az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának vezetője, aki az Ákr. és a hozzá kapcsolódó jogrendszeri felülvizsgálatban is közvetlenül részt vett.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/AZ-ALTALANOS-KOZIGAZGATASI-RENDTARTAS-MAGYAR2023
AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS MAGYARÁZATA
A közigazgatási eljárás szabályai II.
Második, aktualizált, bővített kiadás (2023)
Szerkesztő: Szupera Péter
Orac, 2023.
„A közigazgatási per 2018-tól többé már nem egy különleges eljárás a polgári perek rendszerében, hanem egy önálló eljárási rezsim, amely külön kódexben kerül szabályozásra. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, rövidítve a „Kp.”, létrehozta a közigazgatási perjog önálló és egyedi szabályrendszerét, eközben új fogalmi rendszert és új jogintézményeket vezetett be. A Kp. ismeretét és alkalmazását kívánja segíteni ez a kötet, amely 2023. évi, második kiadás implementálja a törvény hatálybalépése óta bekövetkezett jogszabályi változásokat, valamint bemutatja a továbbra is alkalmazható korábbi és a Kp. szabályozása kapcsán kialakult újabb joggyakorlatot. A második kiadás erősebben koncentrál a Kp. hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalataira, amire az első kiadás idején még nem volt lehetőség, így a kötet már egy megszilárduló joggyakorlatot és értelmezést tud bemutatni.
A kommentár szerzői csapatának gerincét a Kúria közigazgatási bírái alkotják, köztük a Közigazgatási Kollégium vezetője. Az első kiadás szerkesztője, Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott legfelsőbb bírósági kollégiumvezető volt. A második kiadás szerkesztője, Szupera Péter, a Kp. kodifikációjáért felelős szakterület osztályvezetője az Igazságügyi Minisztériumban.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/A-KOZIGAZGATASI-PERRENDTARTAS-MAGYARAZATA-2023
A BRÜSSZEL IIB RENDELET KOMMENTÁRJA
A határon átnyúló házassági és szülői felelősséggel kapcsolatos eljárások, jogellenes gyermekelviteli ügyek
Szerkesztő: Wopera Zsuzsa
ORAC Kiadó, 2023.
A kézirat lezárva: 2023. május 1.
„Évente több ezer gyermeket, szülőt, nagyszülőt és házastársat érint közvetlenül vagy közvetve, hogy az Európai Unió milyen szabályozási környezetet teremt a családjogi ügyekben alkalmazandó eljárási szabályozás terén. A nemzetközi családok növekvő számával a határon átnyúló családjogi viták száma is folyamatosan emelkedik, amihez azt is hozzá kell tenni, hogy egy eredetileg semmilyen nemzetközi elemmel nem rendelkező családjogi helyzet utóbb bármikor azzá válhat, például ha a szülői felügyelet gyakorlásával felruházott szülő a gyermekkel külföldre költözik.
A családjogi jogviták terén az igazságügyi együttműködés alapköve a 2005-ben hatályba lépett Brüsszel IIa rendelet, amely a házassági és a szülői felelősségi ügyekben rendezi a joghatóság, az elismerés, a végrehajtás és a végrehajthatóvá nyilvánítás, valamint a gyermek jogellenes elvitele, visszatartása esetén alkalmazandó szabályokat a több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben. E rendelet átdolgozásaként, azt felváltva lépett hatályba 2022. augusztus 1-jén a Brüsszel IIb rendelet, amely rendkívül előremutató változásokat hoz a határon átnyúló házassági és szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban, ideértve a jogellenes gyermekelviteli ügyek szabályozását is.
A kötet a Brüsszel IIb rendelet első magyar nyelvű kommentárja, amely részletes, ugyanakkor kifejezetten gyakorlatorientált magyarázatokkal látja el a rendelet valamennyi cikkét, segítséget nyújtva ezzel a rendelet hazai alkalmazásakor felmerülő kérdések megválaszolásához. A kommentár a rendelet egyes cikkeinek magyarázata során feldolgozza a vonatkozó magyar jogi szabályozást és joggyakorlatot is, de az egyes cikkek értelmezésekor a szerzők támaszkodtak az Európai Unió Bíróságának a Brüsszel IIa rendelet talaján kialakult joggyakorlatára, amely irányadó a Brüsszel IIb rendelet esetében is.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/A-BRUSSZEL-IIB-RENDELET-KOMMENTARJA
A BIZALMI VAGYONKEZELÉS
Harmadik, bővített és aktualizált kiadás
Szerzők: B. Szabó Gábor, Illés István, Kolozs Borbála, Menyhei Ákos, Sándor István
ORAC Kiadó, 2023. 07. 03.
„A bizalmi vagyonkezelés jogi konstrukciója 2014-ben került bevezetésre Magyarországon, és azóta szerves része lett a joggyakorlatnak. A kézikönyv harmadik, bővített kiadása az elméleti és a gyakorlati tapasztalatok alapján teljes körű útmutatót ad a bizalmi vagyonkezelés magyarországi alkalmazására vonatkozóan. Részletesen bemutatja a vagyonkezelés magánjogi szabályait, továbbá az engedélyeztetéssel, az ellenőrzéssel és a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos közigazgatási előírásokat, valamint részletekbe menő áttekintést ad az egyes gazdasági mozzanatok adózási és illetékvonatkozásairól. A mű kitér a 2019-ben bevezetett vagyonkezelő alapítvány szabályozásának sajátosságaira, valamint külön tárgyalja a bizalmi vagyonkezelés határokon átnyúló aspektusait is.
A kézikönyv célja, hogy hozzájáruljon a bizalmi vagyonkezelés egyes jogértelmezési problémáinak kezeléséhez és elősegítse a gyakorlatban való alkalmazását.”
Forrás:https://ronniszakkonyv.hu/A-BIZALMI-VAGYONKEZELES-2023
ÖRÖKLÉSI JOG - HAGYATÉKI ELJÁRÁS
Harmadik, bővített és aktualizált kiadás
Szerző: Anka Tibor
ORAC Kiadó, 2023
A kézirat lezárva: 2023. március 31.
„Ez a könyv A megújult hagyatéki eljárás címmel 2011-ben megjelent, a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet helyébe lépő 2010. évi XXXVIII. törvény (a hagyatéki eljárási törvény) rendelkezéseit áttekintő, valamint a 2014-ben, az Új magánjog sorozat részeként megjelent, Öröklési jog – Hagyatéki eljárás című, a hagyatéki eljárást az új Ptk. hatálybalépésére tekintettel feldolgozó műveknek a 2023. március 31. napján hatályos joganyag szerint átdolgozott és kiegészített kiadása. A kommentár aktualizálását az anyagi jog és az eljárásjog változásai tették indokolttá. E bővített, harmadik kiadás kitér egyebek között az új Pp. 2018. évi hatálybalépésével összefüggő módosulásokra, valamint a hagyatéki eljárás szerkezetének a 2019. évi CXVII. törvénnyel történt átalakítására. A kötet áttekinti továbbá az európai öröklési rendelettel összefüggésben a hagyatéki eljárásban bekövetkezett változásokat, valamint azt is, hogy miként jelent meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye a hagyatéki eljárásban és hogyan változott meg a végrendeleti végrehajtó szerepe a 2017. évi CXXXVI. törvény nyomán. Az olvasó a legfrissebb fejleményekről is képet kaphat, hiszen a kötet arra is kitér, hogy a 2022. évi LV. törvény módosításai következtében miként alakult át az irodagondnok szerepe ügyvéd örökhagyó esetén.
A szerző négy évtizedes polgári bírói és közjegyzői gyakorlattal rendelkező nyugalmazott közjegyző, volt megyei bírósági kollégiumvezető, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöki tanácsadója, több öröklési jogi tárgyú szakkönyv és tanulmány szerzője vagy társszerzője.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/OROKLESI-JOG-HAGYATEKI-ELJARAS
ONLINE BÍRÓSÁGOK ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS JÖVŐJE
Szerző: Richard Susskind
ORAC,2023.
„Richard Susskind bevallottan provokál, szándékosan gondolkodásra késztet. Alapvető kérdéseket tesz fel, amelyekre csak elsőre tűnik egyszerűnek a válasz: mi a bíróságok feladata a modern társadalmakban, és vajon be tudják-e tölteni szerepüket a 21. század gyorsuló változásai közben? A digitális korban jól érzékelhetően módosulnak a kapcsolattartási, vásárlási, ügyintézési szokások. A bíróságoknak szükségszerűen követniük kell ezeket a folyamatokat, alkalmasnak kell lenniük a megváltozott elvárások és az újfajta jogviszonyok hatékony kezelésére.
Susskind figyelmeztet, hogy az erre a kihívásra adott helyes válaszok megtalálásához nem a jogászokat kell először megkérdezni, hanem az eljárások feleit, akik előtt le kell bontani a bírósági út igénybevételét korlátozó akadályokat. A bíróságok nem működhetnek elefántcsonttoronyban, hanem mindenki számára elérhető szolgáltatást kell nyújtaniuk. Ebben tud segíteni a modern technológia, amelynek fejlesztései már most lehetővé teszik a földrajzi távolságok és az időbeli korlátok legyőzését. Susskind szerint a jelenlegi igényeknek megfelelő, ügyfélbarát megoldás egy bírósági platform létrehozása lehetne, amivel már számos országban kísérleteznek. Ezek kedvező tapasztalatai is segíthetik a többi ország döntéshozóit a hasonló fejlesztések megvalósításában.
Ha van könyv, amelyet minden jogásznak el kell olvasnia, akkor ez az: a végére jutva egészen másként látja majd mindazt, amit eddig a bíróságok működéséről, lehetőségeiről gondolt. Stílusának, érveinek köszönhetően nagyon hamar a hatása alá kerül az olvasó. A szó legnemesebb értelmében vett kötelező olvasmány!”
Forrás:https://orac.hu/Susskind_online_birosagok
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)