Július-augusztus
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
JOG ÁLTALÁBAN
Blutman László (2024): Jogszabályi felsorolások értelmezése. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2.sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400209.JEM/
Varga Csaba (2024): Tudomány és jogtudomány. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz., 329-333.
ALKOTMÁNYJOG
Balogh Lídia (2024): Az abortusz elérhetősége és a nők helyzete a társadalomban: viták az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz. 335-345.
Csehes András (2024): „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”: a terhesség önkéntes megszakításának alkotmányos joggá válása Franciaországban. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz., 351-358.
Hamza Gábor (2024): Az Amerikai Egyesült Államok (USA) alkotmányának sajátoságai. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1335-1354.
https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1335-1354
Hamza, Gábor (2024): Characteristic Features of the Constitution of the United States of America. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1495-1512. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1495-1512
Jakkel Barbara (2024): Egy irány a globális környezeti válság megoldására: a környezeti alkotmányosság elmélete. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz., 373-381.
Téglási András, Badó Katalin (2023): A szociális biztonsághoz való jog– alkotmányossági megközelítésben. Glossa Iuridica, 10. évf., 7. sz. 25-54. https://doi.org/10.55194/GI.2023.7.2 -
Zakariás Kinga (2023): Az egészséghez való alapjog és az egészségügyi ellátáshoz való jog. Glossa Iuridica, 10. évf., 7. sz. 9-23. https://doi.org/10.55194/GI.2023.7.1
BÜNTETŐJOG
Erdélyi Ákos (2024): A szexuális bűncselekmények nemzetközi és hazai bűnügyi statisztikai mutatói. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1225-1239. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1225-1239
Erdélyi Ákos (2024): International and domestic crime statistics indicators of sexual crimes. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1275-1288. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1275-1288
Molnár Erzsébet (2024): A különös segítségnyújtásra kötelezett által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása és a mulasztással elkövetett emberölés elhatárolási problémái. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 447-456.
Nógrádi Krisztián (2024): A megtévesztő sebesség megállapításának feltételei a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége esetén. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 468-480.
Tóth Mihály (2024): Bukkanók és kitérők a pénzmosás szabályozásának hazai útján. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1143-1165. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1143-1165
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Bérces Viktor (2024): A perújítási eljárások és okok megítélése a Kúria gyakorlatában, különös tekintettel a nóvumra. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 7. sz., 1289-1297.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_julius_0716.pdf
Czédli-Deák Andrea (2024): A vád törvényességének vizsgálati szempontjai. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 457-467.
Czebe András (2024): A mesterséges büntetőbíróság: Valóság vagy vízió? Kúriai Döntések: bírósági Határozatok, 72. évf., 7. sz.,1298-1304.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_julius_0716.pdf
Fenyvesi Csaba (2024): Egy justizmord veszélyű büntetőügy kriminalisztikai és eljárásjogi tanulságai. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 402-410.
Fodor Balázs Gábor (2024): Konszenzus és szankciók a költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásokban. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 411-422.
RENDÉSZET
András Hunor Lehel (2024): A helyi közbiztonság megteremtésének részesei, a vagyonvédelmi alapítványok. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1427-1445. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1427-1445
Hutzinger Zoltán (2024): Preambulum az idegenjogi szakigazgatás rendszerében. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1167-1185. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1167-1185
Kardos Pál, Füle Ferenc, Lippai Zsolt (2024): A hatékony fellépést nehezítő jogi akadályok a hulladékká vált járművek közterületről történő eltávolításával összefüggésben. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1207-1224. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1207-1224
Lontai Márton, Pamzsav Horolma, Petrétei Dávid (2024): Mesterséges intelligencia a törvényszéki tudományokban : revolúció vagy invázió? 2. rész. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz. 1355-1369. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1187-1205
Lontai, Márton, Pamzsav, Horolma, Petrétei, Dávid (2024): Artificial Intelligence in Forensic Sciences Revolution or Invasion? Part II. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz.1513-1525. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1513-1525
Máté Szilveszter (2024): Mesterséges intelligencia és a rendészetelmélet: az emlékezés jelentősége az igazságszolgáltatással összefüggésben. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz. 1387-1403. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1387-1403
KRIMINALISZTIKA
Fliegauf Gergely, Várnai Eszter Dóra (2024): Kriminogén rizikófaktorok az önmérgező serdülők szuicid szándékának alakulásában – Hipotézisek felvetése pszichiátriai konzíliumi munka alapján. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1471-1493. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1471-1493
Vigh Katinka Rozanna (2024): Nem az a kérdés, hogy az emlék téves-e, hanem hogy mennyire: Az emlékezés jelentősége az igazságszolgáltatással összefüggésben. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1371-1386.
https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1371-1386
POLGÁRI JOG
Boros György (2024): A kötvényfeltételek létrejötte és módosítása. Polgári jog, 9. évf., 7-8. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400401.POJ/
Halász Csenge (2024): A magánélethez való jog a hazai esetjogban, kiemelt figyelemmel a Kúria joggyakorlatára. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 8. sz., 1466-1472.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_augusztus_0816_1.pdf
Kovács Ildikó (2024): Kötelező perben állás ingatlan tulajdonjogát érintő perekben. Bírósági Döntések Tára. 25. évf. 7-8. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/A2400002.FOR/
Matovics Rúben (2024): A többszörös biztosítás szabályai a Ptk.-ban. Kártérítési és Biztosítási jog, 6. évf. 2. sz. https://kbj.hu/a-tobbszoros-biztositas-szabalyai-a-ptk-ban/
Vékás Lajos (2024): Eltérő ideológiai-jogpolitikai koncepciók a kellékszavatossági jogok változó szabályozása mögött. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 385-391.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Bodnár Szilárd (2024): Hatályos időszerűség versus bírósági meghagyás. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 444-446.
Szabó Attila (2024): Az EJEB sztenderdeknek megfelelő újságírás viszonyának vizsgálata a polgári peres eljárásokhoz az Index.hu Magyarország elleni ügye kapcsán. Polgári Jog, 9. évf., 7-8. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400402.POJ/
Szabó Klára (2024): Szemelvények a Kúria új Ptk. biztosítási szerződési jogi gyakorlatából – anyagi jogi és eljárásjogi összefüggések. Kártérítési és Biztosítási jog, 6. évf. 2. sz.
https://kbj.hu/szemelvenyek-a-kuria-uj-ptk-biztositasi-szerzodesi-jogi-gyakorlatabol/
SPORTJOG
Szabó Annamária Eszter (2023): A sportjog alapjogi vetületei. Glossa Iuridica, 10. évf., 7. sz. 149–161. https://doi.org/10.55194/GI.2023.7.7
Hadady-Lukács Adrienn (2024): „Mutasd a táskád, megmondom ki vagy!” A munkavállaló csomagjának munkáltató általi ellenőrzése. Kúriai Döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 8. sz., 1459-1465.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_augusztus_0816_1.pdf
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Fazekas Marianna (2023): Az egészségügyi közigazgatás szervezetrendszerének változásai és az egészségügyi ellátórendszer átalakítása. Glossa Iuridica, 10. évf., 7. sz. 69-97. https://doi.org/10.55194/GI.2023.7.4
Hegyesi Zoltán (2024): A közigazgatás szervezési elvei a területi közigazgatás vizsgálatának szemszögéből. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1447-1470. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1447-1470
EURÓPAI JOG
Grimm Krisztina (2024): Zöld állítások a pénzügyi szektorban – zöldhatáron. Fogyasztóvédelmi Jog, 4. évf., 1-2. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/557/id/A2400101.FVO/
Kovács György (2023): Az európai unió hatáskörei az egészséghez való jog, egészségügyi ellátások területén: Úton az európai egészségügyi unió felé? Glossa Iuridica, 10. évf., 7. sz. 55–68. https://doi.org/10.55194/GI.2023.7.3
Kóródi Balázs (2024): A Légiutas Rendelet szerinti kártalanítás hatósági jogérvényesítése. Fogyasztóvédelmi Jog, 4. évf. 1-2. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/557/id/A2400101.FVO/
Tahyné Kovács Ágnes (2023): A jelen és jövő generációk egészségének védelme és a génmódosítás szabályozása: deregularizáció előtt áll-e az Európai Unió biotechnológiára vonatkozó szabályozása? Glossa Iuridica, 10. évf. 7. sz. 117-148. https://doi.org/10.55194/GI.2023.7.6
NEMZETKÖZI JOG, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Fórizs Sándor (2024): A német rendőrségek irányítási rendszere. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1241-1256. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1241-1256
Drusza Tamás, András Hunor Lehel, Mészáros Andrea, Pressburger Tamás (2024): Nemzetközi Rendészeti Figyelő XIV. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1293-1312. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1293-1312
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER
Fázsi László (2024): Az Országos Bírói Tanács 12 évi működése a határozatainak tükrében. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 423-443.
Kovács András György, Dudás Gábor (2024): A muszáj Herkules, avagy a bíró véleménynyilvánítási és tájékoztatási kötelezettsége. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz., 359-368. https://doi.org/10.59851/jk.79.07-08.5
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Baranyi Bertold (2024): A Fővárosi Törvényszék határozata az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges közbizalomra való érdemtelenségről. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400203.JEM/
Bodzási Balázs (2024): Fogyasztói szerződés érvényessé nyilvánításának feltételei. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 481-485. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2954066
Czédli-Deák Andrea (2024): A Kúria ítélete emberkereskedelem bűntette miatti büntetőügyben. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400202.JEM/
Ferge Zsigmond (2024): Újabb kérdések a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásról szóló 89/665/EGK irányelvvel összefüggésben: az Európai Unió Bírósága által a C-303/22. CROSS Zlín ügyben 2024. január 18-án hozott ítélet. Közbeszerzési Jog, 6. évf., 2. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400202.KOJ/
Hámori Antal (2024): Következtetések a szabályozásra: a még meg nem született emberi lény életének magyarországi jogi védelméhez. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz., 346-350.
Juhász Dorina (2024): A ne bis in idem elv és a csoportszintű bírságmaximum alkalmazhatósága fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló ügyekben. Fogyasztóvédelmi Jog, 4. évf., 1-2. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/557/id/A2400103.FVO/
Kárász Marcell (2024): Az Európai Unió Bíróságának ítélete az egyedi körülmények idegenrendészeti eljárásokban való vizsgálatának szükségességéről. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 485-488.
Kiss Balázs (2024): Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a Kovačević kontra Bosznia-Hercegovina ügyben. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400208.JEM/
Miczán Péter (2024): A Kúria határozata biztosítási ügyben. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2.sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400205.JEM/
Németh Tamás, Zaccaria Márton Leó (2024): Az Alkotmánybíróság határozata a kollektív tárgyalásokban való részvételről. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400201.JEM/
Sveda Tamás György (2024): Az Európai Unió Bíróságának London P&I Club-ügyben hozott ítélete: az Európai Unió területén zajló választottbíráskodás újabb mérföldköve. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400207.JEM/
Szabó Annamária Eszter (2024): A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelme és az észszerű határidőn belüli ügyintézés követelménye. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 489-491.
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból: folyamatban lévő ügyek az Európai Unió Bírósága előtt. Kártérítési és Biztosítási jog, 6. évf. 2. sz.
https://kbj.hu/folyamatban-levo-ugyek-az-europai-unio-birosaga-elott-2024-2/
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból: máshol nem publikált határozatok. Kártérítési és Biztosítási jog, 6. évf. 2. sz. https://kbj.hu/mashol-nem-publikalt-hatarozatok-2024-2/
Szemelvények az ítélkezési gyakorlatból: publikált határozatok Kártérítési és Biztosítási jog, 6. évf. 2. sz. https://kbj.hu/publikalt-hatarozatok-2024-2/
Szomora Zsolt (2024): A lőfegyver utánzatának („fegyvernek látszó tárgy”) értelmezése a rablás tényállása körében. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 492-493.
Tucsek Máté, Szivós Kristóf (2024): A Fővárosi Ítélőtábla döntése az anyagi pervezetés felülbírálata tárgyában. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400206.JEM/
Varga Zsófia (2024): Az irányelvek és hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog horizontális közvetlen hatálya. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 494-496.
Zavodnyik József (2024): A Kúria ítélete a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköréről. Jogesetek Magyarázata, 15. évf., 1-2. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/194/id/A2400204.JEM/
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET
Czine Ágnes (2024): „Csemegi csak egy volt”. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 392-401.
Fazekas-Pátyodi Szandra (2024): „Történelmi időszak részese lehettem” Interjú Túrós András ny. rendőr altábornaggyal. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1535-1542. ttps://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1535-1542
Veszprémy László Bernát (2024): Lángok a sötétben. Elhibázott népbírósági eljárások az 1943. április 29-i dorosicsi kórháztűz kapcsán. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz., 1405-1425. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1405-1425
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Bodzási Balázs (2024): Könyvismertetés - Liber Amicorum - Ünnepi tanulmányok Kisfaludi András 65. születésnapjára. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 497-504.
Dános Valér, Fazekas-Pátyodi Szandra (2024): „A bűntelen falu.”: Interjú Bechtold Tamással, Vál község polgármesterével és Kovács Zsolttal, a Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjével. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz., 1319-1325. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1319-1325
Izsó Krisztina (2024): A kínzás és a rossz bánásmód: Haraszti Margit Katalin kötetéről. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz., 382-384.
Kopácsi István (2024): A versenyjog helyzete hazánkban: Tóth András könyvéről. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 7-8. sz., 369-371.
Korpics Márta, Paksi-Petró Csilla (2024): A Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz című szakkönyv könyvismertetője. Belügyi Szemle, 72. évf., 8. sz. 1527-1533. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1527-1533
Leszkoven László (2024): Hogy a kötelmek megvalósuljanak … Egy magánjogász életművének aktualitásai. Ötven éve hunyt el Beck Salamon. Polgári jog, 9. évf., 7-8. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400403.POJ/
Reines János (2024): Beszámoló a Honnan indultunk és hol tartunk ma? Elemzések és gondolatok a 10 éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről című konferenciáról. Magyar Jog, 71. évf., 7-8. sz., 505-508.
Tegyey Andrea Cecília (2024): Egy hivatás ABC-je: (Recenzió Horváth József, Kovács Gábor és Kovács István azonos című könyvéről). Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz., 1313-1318. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1313-1318
Török Soma (2024): Ten years before – Honnan indultunk és hol tartunk ma? Mérlegen a Ptk. első tíz éve. Polgári jog, 9. évf., 7-8. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400404.POJ/
VEZETÉSTUDOMÁNY, VEZETÉSELMÉLET
Szamosi Éva, Csillag Sára (2024): „Vékony jég van az etikus szabályok és a segíteni akarás között”: Magyar vezetők véleménye az etikus vezetésről. Új Munkaügyi Szemle, 5. évf. 3. sz. 11 – 20. https://doi.org/10.58269/umsz.2024.3.2
EMBERI ERŐFORRÁS, MUNKAÜGY
Borbély-Pecze Tibor Bors (2024): Életpályaépítés interdiszciplináris megközelítésben. Új Munkaügyi Szemle, 5. évf. 3. sz. 2 – 10. https://doi.org/10.58269/umsz.2024.3.1
Kucsera Tamás (2024): Pályakezdők és a munkaerőpiac – az életkor és az iskolai végzettség mint befolyásoló tényező. Új Munkaügyi Szemle, 5. évf. 3. sz. 72- 80.
https://www.metropolitan.hu/upload/3412a62c10ac9ef3ce7e941e04aa886666324e14.pdf
Markó Tamás, Otti Csaba (2024): RPA a HR-ben – mire használjuk és mire figyeljünk. Új Munkaügyi Szemle, 5. évf. 3. sz. 56-66.
https://doi.org/10.58269/umsz.2024.3.6
Pózner Beáta Melinda, Kozák Anita (2024): Aktualitás HR-problémák a hazai vállalkozások körében: túlzó fizetési elvárások, fluktuáció, home office és társai. Új Munkaügyi Szemle, 5. évf. 3. sz. 21 – 31. https://doi.org/10.58269/umsz.2024.3.3
EGYÉB
Ferencz Barnabás (2024): Az Enron-botrány tanulságai 23 év távlatából az ESG-működés szemszögéből. ESG, 2. évf., 2.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400203.ESG/
Homicskó Árpád Olivér (2023): Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának társadalombiztosítási és egészségbiztosítási alapjai. Glossa Iuridica, 10. évf. 7. sz. 99–116. https://doi.org/10.55194/GI.2023.7.5
Klotz Péter (2024): Antikorrupciós záradék alkalmazása a közbeszerzési szerződésekben. Közbeszerzési Jog, 6. évf., 2. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400201.KOJ/
Kurucz Regina (2024): Hitelesebb ESG jelentés WELL at Scale audit és benchmarking programmal. ESG, 2. évf., 2.sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400202.ESG/
Markó Ervin István, Kozák Anita (2024): De tényleg rendesen dolgozik? – A home office munkavégzés és a szervezeti polgárság összefüggéseinek vizsgálata. Új Munkaügyi Szemle, 5. évf. 3. sz. 43 – 55. https://doi.org/10.58269/umsz.2024.3.5
Soós Gábor (2024): A szabálytalanságok okai az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekben. Közbeszerzési Jog, 6. évf., 2. sz.
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2400201.KOJ/
Szécsi Katalin, Vajda Péter, Wieder Gergő (2024): Energiapiaci összefoglaló és kitekintés. ESG, 2. évf., 2.sz. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/545/id/A2400201.ESG/
Tóth Levente (2024): Az intelligens fenyegetés: Hogyan veszélyeztetheti a mesterséges intelligencia a biztonságunkat? Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1187-1205. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1187-1205
Tóth Levente (2024): The Intelligent Threat: How Artificial Intelligence Can Compromise Our Security. Belügyi Szemle, 72. évf., 7. sz. 1257-1273. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1257-1273
Velky Siomara Baez Salazar, Vámosi Tamás (2024): A foglalkoztathatóság fejlesztése komplex szolgáltatási gyakorlattal Kolumbiában. Új Munkaügyi Szemle, 5. évf. 3. sz. 32 - 42. https://doi.org/10.58269/umsz.2024.3.4
KIADVÁNYAJÁNLÓ
SZABÁLYSÉRTÉSI JOG
Szerző(k): Ambrus István
ELTE Eötvös, 2024.
„Jelen kötet a szabálysértési jog történeti és szakirodalmi előkérdéseinek áttekintését követően körüljárja mindenekelőtt a szabálysértési felelősség és a szabálysértési szankciók témaköreit. Ezt a szabálysértési jog különös része fontosabb tényállásainak bemutatása követi. A kérdéskör aktualitására figyelemmel külön fejezetben került feldolgozásra a Covid19-világjárvány idején végbement szabálysértési jogalkotás, továbbá alapjogi és nemzetközi jogi megfontolások alapján az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának szabálysértésekkel kapcsolatos joggyakorlata.
A könyv vázlatosan megjeleníti a tágabb értelemben vett szabálysértési jog anyagát, tehát a szabálysértési eljárásjogot és végrehajtási jogot, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszerre vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
A jegyzet célja mindenekelőtt bevezetni a joghallgatókat a szabálysértési jog anyagába. Emellett ugyanakkor remélhető, hogy az írás a büntetőjoggal és közigazgatási joggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára is hasznosnak bizonyulhat.”
Forrás:https://eltebook.hu/szabalysertesi-jog-ambrus-3470
A MAGYAR JOGBÖLCSELETI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE
Szerző(k): Szabadfalvi József
Gondolat, 2024
„A kötet átfogóan mutatja be a magyar jogbölcseleti gondolkodás egyes nagy korszakait a „kezdetektől” egészen az 1989/90-es rendszerváltozásig. Elméleti jogi gondolkodásunk legjelentősebb korszakai szervesen illeszkednek az európai juriszprudencia fejlődéstörténetéhez. Ugyanakkor tényként lehet megállapítani, hogy a 20. század elejéig, a neokantiánus jogfilozófia megjelenéséig, az aktuális mainstream irányzatok elterjedésében időbeli megkésettség tapasztalható. Az elmúlt századfordulón bekövetkezett változások eredményezték, hogy a hazai jogbölcseleti gondolkodás szinkronba került az európai és nemzetközi áramlatokkal. A korábbi, kizárólagosnak tekinthető osztrák és német hatással szemben szélesebbre nyílott a magyar jogbölcselet orientációs horizontja, így a diszciplína legjelentősebb művelői közül egyre többen támaszkodtak az angol szakirodalmon túl a kortárs olasz, francia, vagy éppen amerikai szerzőkre. Ennek következtében a 20. század első felében jó néhány hazai jogbölcselőnk a tudományterület nemzetközileg számontartott képviselőjévé vált. A második világháború után, a „fordulat évét” követően a magát marxistá(-leninistá)nak nevező (állam- és) jogelméleti szemléletmód uralkodóvá válásával az organikusnak mondható fejődés törést szenvedett, és négy évtizeden keresztül hegemón módon meghatározta az elméleti jogi gondolkodásunkat. Az 1970-es évektől lehetünk tanúi annak, hogy a korabeli magyar jogelméleti gondolkodók közép- és fiatalabb nemzedéke felismerve a modern jogfilozófia nyújtotta lehetőségeket, a szocialista normativizmus helyett fokozatosan új tájékozódási irányokat keresett.”
Forrás: https://gondolatkiado.hu/webshop/jog/a-magyar-jogbolcseleti-gondolkodas-tortenete/
BÜNTETÉSKISZABÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Szerző(k): Pápai Tarr Ágnes
Novissima, 2024
„A büntetéskiszabás a tágabb értelemben vett büntetőjog manapság keveset tárgyalt területe. A büntetéskiszabási gyakorlatot érő folyamatos kritikák dacára, és annak ellenére, hogy a helyes büntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata, napjainkban csak nagyon kevés tudományos írás foglalkozik a büntetéskiszabás elveivel és annak gyakorlatával.
A könyv szerzője a büntetéskiszabás elméleti kérdéseinek ismertetése után elemzi a büntetést befolyásoló körülményeket, különös tekintettel az alanyi büntetéskiszabási tényezőkre. Majd a magyarországi büntetéskiszabási gyakorlat bemutatását követően a Debreceni Törvényszék illetékességi területén a lopás, valamint a járművezetés ittas állapotban bűncselekmények konkrét bírósági ítéletein keresztül vizsgálja, hogyan alakul a csekély tárgyi súlyú, tömegesen előforduló bűncselekmények esetén a büntetéskiszabási gyakorlat, mennyiben valósulnak meg az ítélkezésben a jogtudomány által kidolgozott és az 56. BKv által lefektetett elvek.
A könyv nem csak a bíróknak, hanem az ügyvédeknek és az ügyészeknek is nagy segítségére lehet. A büntető anyagi és eljárásjog szintézise miatt a mindkét jogterülettel tudományosan foglalkozó szakemberek számára is tartogat újdonságokat.”
Forrás: https://ronniszakkonyv.hu/A-BUNTETESKISZABAS-AKTUALIS-KERDESEI
ÁTADÁS
Hogyan engedtük át az irányítást államoknak, vállalatoknak és a mesterséges intelligenciának
Szerző(k): David Runciman
Corvina, 2024
„Ez a könyv radikálisan új nézőpontból értelmezi az elmúlt mintegy fél évezred globális történelmét, világossá teszi, hogy az MI megjelenésével tovább bővült azoknak a mesterségesen létrehozott, létfontosságú és személytelen hatalmaknak - vagyis az államoknak és nagyvállalatoknak - a köre, amelyekre az emberiség eddig is átruházta élete irányításának és felelősségének jogát.
Nem a csodavárásunkat és nem a rettegésünket szólítja meg, hanem az értelmünket, a racionális gondolkodásunkat. Páratlan tisztánlátással megérteti velünk, hogy az emberiség olyan kihívások előtt áll a 21. században, amilyenekkel történelme során még soha nem kellett szembenéznie. Jövőnket, gyermekeink és unokáink sorsát az államok, a nagyvállalatok és a gondolkodó gépek egymás közötti hatalmi harca, háborúja vagy békés kiegyezése dönti el.”
Forrás: https://moly.hu/konyvek/david-runciman-atadas
A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG JOGGAZDASÁGTANA
Szerző(k): Szalai Ákos
Orac, 2024
„Másképpen viselkednek-e az emberek, ha a másoknak okozott károk esetén a felelősségüket másképp ítélik meg? Megváltoznak-e a döntéseik, ha a joggyakorlat más elvek szerint ítéli meg azt, hogy a döntéseik és a másik ember kára között mikor áll fenn oksági kapcsolat? Hat-e a magatartásukra, ha a bíróságok magasabb vagy alacsonyabb kártérítéseket ítélnek meg? Gondosabbak, elővigyázatosabbak lesznek-e, ha nem felróhatósági, hanem veszélyes üzemi felelősség szerint dől el az, hogy felelősek-e egy-egy károkozásért? Kinek és milyen döntése változik, ha egy tevékenységet a másért viselt felelősség valamelyik formája alapján ítél meg a joggyakorlat? A joggazdaságtani elemzés szerint az emberi döntésekre ezek a változások igenis hatnak – de a hatás nem mindig az, amit elsőre várnánk. A kötet a joggazdaságtani modellek segítségével a joggyakorlat ezen kérdésekre adott válaszainak hatásait elemzi.
A Szerző azt ígéri, hogy a kártérítési felelősség jogát egy közgazdász szemével mutatja be, a joggazdaságtan tudományosan megalapozott módszerével. Ennél ugyanakkor jóval többet tesz, mert az elemzés eredményeként megjelenő gondolatok a kártérítési felelősség mélyebb megértéséhez és egyes kérdésekben a gyakorlatban felmerülő problémák megoldásához is támpontot jelentenek. Ritkán születik a hazai jogirodalomban olyan mű, amely a kártérítési felelősségnek a gyakorlat bemutatását meghaladó elemzését tudja nyújtani. Ez a könyv ezt magas színvonalon teszi meg, és így komoly tudományos értéket hordoz.
(Menyhárd Attila egyetemi tanár)”
Forrás: https://orac.hu/A_deliktualis_felelosseg_joggazdasagtana
ÉLŐ JOGSZOKÁSOK
Jogi néprajzi, jogtörténeti és jogi kultúrtörténeti tanulmányok
Szerkesztő(k): Nagy Janka Teodóra, Bognár Szabina, Szabó Ernő
Pécsi Tudományegyetem KPVK, 2023
„Az Élő jogszokások: jogi néprajzi és jogi kultúrtörténeti tanulmányok – a Tárkány Szűcs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport Jogi KuItúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 11. kötete – a kutatási irány elődei (közöttük Eugen Ehrlich, Tagányi Károly, Tárkány Szűcs Ernő, Gernot Kocher) szellemi hagyatéka előtt tiszteleg a magyar jogi néprajz, jogi kultúrtörténet legújabb kutatási eredményei hazai és nemzetközi megismertetésének szándékával.
Az „élő jogszokások”, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták a magyarság életét és ma is nemzeti identitásunk elidegeníthetetlen részei, a magyar nemzeti emlékezet különleges értékei. A „fent” írott, törvények alkotta joga mellett a „lent”, azaz a magyar nép legszélesebb rétegei mindennapjaiban a jogszokások évszázadokon át változó, de ma is eleven világa jelentette és jelenti a nemzeti összetartozás, a nemzeti integritás és a közösségi kohézió alapját.”
Forrás:https://www.pennakonyvesbolt.hu/elo-jogszokasok-46521
Letölthető: https://jogineprajz.abtk.hu/wp-content/uploads/2024/02/JKJNK11.pdf
SZOCIÁLIS TÖRVÉNY 30
Szerkesztők: Nagy Janka Teodóra, Nyitrai Imre, Serafin József, Varga István
PTE KPVK - SE-SZVK – BTA, 2024
„A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. Megszületésének 25. évfordulóján szakpolitikusok és szociális szakemberek több fórumon is emlékeztek megalkotására, kiemelték jelentőségét. A 30. évfordulón ezt a sort folytatva kívántunk visszatekinteni és szólni a jelenről is. A három évtized lehetővé tette, hogy jogalkotók/döntéshozók és jogalkalmazók két generációja oszthassa meg emlékeit, tapasztalatait: egyrészt azok, akik a törvény előkészítésében, illetve a szociális intézményrendszer kialakításában, életre hívásában vettek részt, másrészt azok a „fiatal” szociális szakemberek, akik évtizedek óta a mindennapokban e törvény szellemében végzik szakmai munkájukat. A szervező intézmények nemcsak a jogszabály előkészítésére és megszületésére kívántak emlékezni, de az elmúlt évtizedek szakmai professzióformáló szerepére, társadalmi hatására is. A 2023. december nyolcadikén megrendezett konferencia időutazás volt: bemutatta a kezdeti, hősi és viszontagságos kezdeteket, az alkalmazói és felhasználói kihívásokat az eltelt három évtizedből, és kitekintett a jogszabály jövőjére, lehetséges utóéletére is. A szerkesztők szándéka szerint a „Szociális törvény 30” konferenciakötet az előadások sokszínűségét, gyakran szubjektív, izgalmas közelítési szempontjait tükröző írásai és a törvény a magyar szociálpolitikába való történeti és jelenidejű beágyazottságát elemző tanulmányai (Bállá Péter: Az etika újragondolása a szociális munka kontextusában; Lakner Zoltán Lehel: Shakespeare-től a Szociális törvényig; Koncz József: így írtuk mi!; Lakatos Hedvig: A Szociális törvény szolgálatában; Nagy Janka Teodóra: A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai: kontinuitás és diszkontinuitás Csizmadia Andor életművében; Nyitrai Imre: A megújulás záloga) a jogalkotói szándék megismeréséhez és a jogszabály értelmezéséhez kívánnak járulni. A két kerekasztal beszélgetés (A törvény alkotói; A törvény alkalmazói) szerkesztett anyagának közreadása pedig a részt vevők visszaemlékezései, gyakorlati tapasztalatai, véleményei megfogalmazásával a szociális jogalkotás és joggyakorlat mindennapi kihívásainak fontos dokumentuma.”
Letölthető: https://digitalia.lib.pte.hu/hu/nagy-nyitrai-serafin-szocialis-torveny-30-pte-kpvk-bp-sz-2024-5825#mode/1up
MAGYAR JOGTÖRTÉNET
4. átdolgozott kiadás
Szerző(k): Mezey Barna
Osiris, 2024
„A magyar jog története messze a magyar keresztény államalapítást megelőző időkre visszanyúlik. Azokba az időkbe, amikor a magyar nép az Uralon túlról megkezdte vándorlásait. Az ősi jognak kevés tanúságtevője van. A magyar írásbeliség közel egyidős Szent István királyságával, így csak a legújabb fejleményekről adhat hírt. De a magyarok történetéről beszámoló egykori írások, feljegyzések egyaránt dokumentálják, hogy a magyarság jogrendben élt. Ez az ősi jog maradt fenn a consuetudo, a szokásjog keretein belül, s számos vonatkozásban megalapozta és meghatározta a magyar jogfejlődést. A kötet e fejlődés tendenciáit, a magyar jog forrásainak történelmi alakulását követi figyelemmel.”
NYÍLT HOZZÁFÉRÉSŰ FORRÁSOK
DE GRUYTER ADATBÁZIS
szabad elérésű könyvek:
szabadon elérhető szakcikkek:
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
CAMBRIDGE CORE ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
OXFORD ACADEMIC ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
TAYLOR AND FRANCIS EBOOK COLLECTIONS
Szabadon elérhető könyvek:
ÚJ KÖNYVEK A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
60 : studia in honorem Andrea Domokos / [szerk. Czine Ágnes] ; [kiad. a] Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara. - Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2024. –lelőhelyinformáció
Tudománystratégia : gyakorlati útmutató kutatóknak / szerk. Gulyás Adrienn és Demeter Márton ; [szerzők Bazsó-Vígh Vivien et al.]. - Budapest : Ludovika Egy. K., 2023. - lelőhelyinformáció
Gazdasági társaságok átalakulása : Jogi háttér- Számvitel- Adózás / szerzők Egri-Retezi Katalin, Egri István Iván. - Budapest : Vezinfó, 2024. – lelőhelyinformáció
A büntetéskiszabás aktuális kérdései / Pápai-Tarr Ágnes. - [Budapest] : Novissima, 2024. - 415 p. : ill. ; 24 cm (Novissima monográfiák, ISSN 2939-7529 ; 2.) Bibliográfia: p. 368-411. és a lábjegyzetekben. - Lezárva: 2024.máj.2. – lelőhelyinformáció
Láthatatlan hatalommegosztás politikai hatalmat formáló népszavazások és alkotmámybíróságok által felülvizsgált alkotmánymódosítások Közép-Kelet Európában / Pozsár-Szentmiklósy Zoltán. - Budapest : Orac, 2024. - 217 p. ; 24 cm (ELTE Jogi Kari Tudomány, ISSN 2060-9361 ; 68.) – lelőhelyinformáció
Nonprofit kézikönyv : működés, számvitel, adózás : civil törvény a gyakorlatban / [szerzők Gottgeisl Rita, Láng Noémi]. - Budapest : Vezinfó, 2024. - 309 p. : ill. ; 24 cm. (Vezinfó-tudástár, ISSN 2061-4780) – lelőhelyinformáció
Nagykommentár a DSA rendelethez : nagykommentár a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 rendelethez (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) / szerk. Koltay András [et al.] ; [szerzők Démy-Gerő Brigitta et al.]. - Budapest : Wolters Kluwer Hungary, 2024. - 273 p. ; 25 cm (WKJ - nagykommentár) Lezárva: 2024.febr.17.- lelőhelyinformáció
A válogatást készítette:
Balog Eszter (Zalaegerszegi Törvényszék)
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harmados Mária (Szegedi Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Kopecskó-Koronczi Krisztina (Zalaegerszegi Törvényszék)
Mátés Beatrix (Kaposvári Törvényszék)
dr. Sándor Viktória (Győri Törvényszék)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)