Alapítvány

1. Nyilvántartásba vételi eljárás

Fogalma:

Az alapítvány az alapító(k) által elfogadott és megszövegezett létesítő okiraton (alapító okiraton) alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel kezdeményezésére a kérelmező jogosult.

Az eljáró bíróság: A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani. A szervezet székhelye, az az ingatlan, ami a szervezet központi ügyintézési helyéül szolgál, ahol az egyesület a részére küldött hivatalos küldeményeket átveszi. A bíróságok illetékesség keresője megtalálható az Elérhetőségek főmenü Bíróság kereső menüpontjára kattintva.

Kérelmező: Nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító (ha több alapító van, az alapítók együttesen) vagy amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el, az alapítók gyűlésének képviselője terjeszthet elő a bíróságon. Kérelmező lehet továbbá végintézkedéssel történő alapítvány létesítése esetén a kuratórium tagjának kijelölt személy és meghagyással történő alapítvány létesítés esetén a meghagyás kötelezettje, illetve az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy.

Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet az „Alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok:

Kötelezően csatolandó:

  • Az alapító okirat, (2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) III. könyv II. cím, és XXIV. cím. A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.357519),
  • Az ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, haszonélvező, stb.) által aláírt székhelyhasználat jogcímét (bérlet, szívességi használat, stb.) igazoló okirat másolata,
  • Az alapítvány kurátorának, ill. a kuratórium tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre, összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata, melynek a következőkre kell kiterjednie:
  • a Ptk.3:22.§-ában foglalt követelmények és kizáró okok, (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.357519),
    • az alapítóval/alapítókkal fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat,
    • kedvezményezett jelölése esetén, a kedvezményezettel fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat,
    • a kurátor nyilatkozata arra, hogy közügyektől eltiltás hatálya alatt áll-e.
  • Felügyelő bizottság létrehozása esetén a felügyelő bizottsági tag tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre, összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata, melynek a következőkre kell kiterjednie:
  • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok, (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.357519)
    • az alapítóval/alapítókkal fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat,
    • kedvezményezett esetén, a kedvezményezettel fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat,
    • nyilatkozat a szervezet vezető tisztségviselőihez fűződő hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolatról.
  • Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról, mely lehet a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása az adott összeg fizetési vagy pénzforgalmi számlán való elhelyezéséről, ügyvédi, ill. bíróság letétről szóló igazolás, vagy közjegyző által kiállított igazolás a vagyon bizalmi őrzésbe adásáról.
    Fontos, hogy az igazolásból ki kell tűnnie annak is, hogy az alapító a fizetési, vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett, a letétbe helyezett, illetve a bizalmi őrzésbe adott összeg felett a nyilvántartásba vételi eljárás befejezéséig nem rendelkezhet, és annak, hogy azt az alapítvány nyilvántartásba vétele esetén az alapítványnak kell átadni.

 

Szükség szerint csatolandó:

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
  • Ha a kérelmező nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, csatolnia kell az erről szóló meghatalmazást.
  • A jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
  • A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működését igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
  • Névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat.
  • Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, melyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
  • A Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélye.
  • Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
  • Névviseléshez adott - jogszabályban előírt – engedély.
  • Ha a szervezet neve vagy annak valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
  • A magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített idegen nyelvű fordítása.
  • Ha a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegen nyelvű elnevezést is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés – arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolni, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésnek megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétség merül fel, a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítását kérheti.
  • Szervezeti egység jogi személlyé nyilvánítása esetén igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyon rendelkezésre bocsátásáról.
  • Az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozata, mely kitér a kurátorokkal fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolatra is.
  • Külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.
  • Külön törvényben meghatározott iratok.

Az iratokat egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával (a tanúk lakcímének feltüntetése mellett) vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

2. Változásbejegyzési eljárás

Fogalma:

A már nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartási adatait érintő változás esetén induló eljárás, melynek célja, hogy a bíróság a változásokat a nyilvántartásán átvezesse. Kezdeményezésére a kérelmező jogosult. A változás bejegyzésére irányuló eljárást a változást (pl. létesítő okirat változása, képviselő személyében bekövetkező módosulás, stb) követő 60 napon belül kell elindítani. Ezen határidő elmulasztása esetén a törvényszék törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél.

Az eljáró bíróság: A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező: Változásbejegyzés iránti kérelmet az alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen) vagy amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője terjeszthet elő a bíróságon. Kérelmező lehet továbbá a kuratórium is abban az esetben, ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy az alapítói jogokat más okból véglegesen nem gyakorolja és az alapítói jogok gyakorlására más személyt vagy alapítványi szervet sem jelölt ki. A kérelem előterjesztése tekintetében alapítónak minősül az a személy vagy szerv akit/amelyet az alapító alapítói jogainak gyakorlására kijelölt, továbbá az alapítói jogok gyakorlására is jogosult csatlakozó, illetve az a személy, akire az alapító jogait és kötelezettségeit átruházta.

Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet az „Alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

Tájékoztatjuk, hogy változásbejegyzés iránti kérelmet abban az esetben kell előterjeszteni, ha a szervezet valamely, a törvényben meghatározott nyilvántartási adata módosult!

A kérelemhez csatolandó iratok:

A módosult adat(ok) figyelembevételével kötelezően csatolandó:

  • új székhely esetén, az ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, haszonélvező, stb.) által aláírt székhelyhasználat jogcímét (bérlet, szívességi használat, stb.) igazoló okirat másolata,
  • új kurátor jelölése esetében, az alapítvány új kurátorának a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre, összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata, melynek a következőkre kell kiterjednie:
  • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.357519),
    • az alapítóval/alapítókkal fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat,
    • kedvezményezett esetén, a kedvezményezettel fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat,
    • a kurátor nyilatkozata arra, hogy közügyektől eltiltás hatálya alatt áll-e (2012.évi C. törvény (Btk.) 61.§ (2) bek. i) pont), továbbá
  • közhasznú szervezet esetében a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1)-(2) és a 39. § (1) bekezdésében foglalt kizáró és összeférhetetlenségi körülmények. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139791.357423).
  • kurátor lemondása esetén a lemondó nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokirati formában,
  • új felügyelő bizottsági tag jelölése esetében az új felügyelő bizottsági tag tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre, összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata, melynek a következőkre kell kiterjednie:
    • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok, - az alapítóval/alapítókkal fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat, (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.357519),
    • kedvezményezett esetén, a kedvezményezettel fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolat,
    • nyilatkozat a szervezet vezető tisztségviselőihez fűződő hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolatról, továbbá
    • közhasznú szervezet esetében a 2011. évi CLXXV. törvény 38.§ (3) és 39. § (1) bekezdésében foglalt kizáró és összeférhetetlenségi körülmények. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139791.357423),
  • egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat, melyen a kérelmező - ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő - igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.

Tehát pl. dőlt, félkövér vagy aláhúzott betűvel kell megjelölni azon részeket az új alapító okirat szövegében, amelyek megváltoztak a jelenleg hatályos alapító okirathoz képest, majd az alapító okirat végén záradékban kell rögzíteni az igazolást, mely szerint a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

A módosult adat(ok) figyelembevételével szükség szerint kötelezően csatolandó:

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
  • Ha a kérelmező nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, csatolnia kell az erről szóló meghatalmazást.
  • Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról.
  • A jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
  • A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működését igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
  • Névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat.
  • Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, melyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
  • A Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélye.
  • Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
  • Névviseléshez adott - jogszabályban előírt – engedély.
  • Ha a szervezet neve vagy annak valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
  • A magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített idegen nyelvű fordítása.
  • Ha a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegen nyelvű elnevezést is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés – arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolni, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésnek megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétség merül fel, a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítását kérheti.
  • Szervezeti egység jogi személlyé nyilvánítása esetén igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyon rendelkezésre bocsátásáról.
  • Az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozata, mely kitér a kurátorokkal fennálló hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolatra is.
  • Állami alapító nyilatkozata arról, hogy a kezelő szervezet mely tagját jelölte.
  • Azok az iratok, amelyek valószínűsítik, hogy az alapítvány kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti az alapítvány célját, abban az esetben, ha a kuratórium valamely tagját az alapító visszahívta.
  • Jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségnek megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okirat,
  • Külön törvényben meghatározott iratok.

Az iratokat egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával (a tanúk lakcímének egyidejű feltüntetése mellett) vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

3. Alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárás

Fogalma:

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nem peres eljárás lefolytatása iránti kérelem az alábbi okokból terjeszthető elő a bíróságon:

a) az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],

b) az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],

c) az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],

d) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1)                            bekezdés b) pont],

e) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].

Az eljáró bíróság: A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező: Az alapítvány megszűnésének megállapítása iránti kérelmet az alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen) vagy más jogilag érdekelt terjesztheti elő a bíróságon.

Amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője kezdeményezheti az eljárást. A kérelem előterjesztése tekintetében alapítónak minősül az a személy vagy szerv akit/amelyet az alapító alapítói jogainak gyakorlására kijelölt, továbbá az alapítói jogok gyakorlására is jogosult csatlakozó, illetve az a személy, akire az alapító jogait és kötelezettségeit átruházta.

Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok: A kérelemhez a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok iránti kérelmet alátámasztó okiratokat, nyilatkozatokat kell csatolni. Ha a kérelmező képviselő útján jár el, csatolni kell a teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazást.

Az iratokat egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad és megállapítja az alapítvány megszűnését, kényszer-végelszámolásnak van helye. Ennek során a bíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást és kijelöli a végelszámolót. A bíróság végelszámolónak elsősorban a civil szervezet bejegyzett vezető tisztségviselőjét jelöli ki. Ha a bejegyzett vezető tisztségviselő nem jelölhető ki vagy kijelölésének mellőzését alapos okkal kéri, a bíróság a felszámolói névjegyzékből jelöl ki végelszámolót. A kényszer-végelszámolás befejezését követően a végelszámoló kérheti a szervezet nyilvántartásból való törlését.

4. Nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárás

Az eljáró bíróság: A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező: Az alapítvány törlése iránti kérelmet, ha az alapítvány jogutódlással (egyesülés, szétválás) szűnt meg alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen) vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője terjesztheti elő a bíróságon. A kérelem előterjesztése tekintetében alapítónak minősül az a személy vagy szerv is akit/amelyet az alapító alapítói jogainak gyakorlására kijelölt, továbbá az alapítói jogok gyakorlására is jogosult csatlakozó, illetve az a személy, akire az alapító jogait és kötelezettségeit átruházta. Amennyiben az alapítvány jogutód nélkül szűnt meg és kényszer-végelszámolás lefolytatására került sor a kérelmező a végelszámoló lehet.

Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet az „Alapítvány nyilvántartásból való törlése iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok: A kérelemhez az alapítvány nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztét igazoló okiratokat, nyilatkozatokat kell csatolni. Továbbá, amennyiben az alapítvány jogutód nélkül szűnt meg és kényszer-végelszámolás lefolytatására került sor az alábbi okiratokat is csatolni kell:

  • - A végelszámoló által a végelszámolás befejezésekor elkészített és - a civil szervezetnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a kuratórium által jóváhagyott
    • az adóbevallásokat,
    • a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolókat,
    • vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tett,
    • a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
    • a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslat során meghozott döntést.
  • A kuratórium fenti okiratok tárgyában meghozott jóváhagyó határozatát is tartalmazó jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a végelszámoló díjárra, költségeire, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viselésére, illetve a felosztott vagyon kiadásának időpontjára vonatkozó határozatot is.
  • A civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről, őrzéséről szóló nyilatkozatot,
  • A végelszámoló nyilatkozatát biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíj-biztosítási adatokról.

Szükség szerint kötelezően csatolandó irat:

- A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.

Fentiekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a civil szervezetnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot - amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz -, a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.

A kuratórium az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is. A döntéshozó szerv továbbá dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a civil szervezet törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

A végelszámoló köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civil szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (alapítók) valamelyike vállalja.

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíj-biztosítási adatokról.

A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a civil szervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Nem lehet befejezni a végelszámolást továbbá akkor sem, ha a civil szervezettel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.

Valamennyi iratot egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!