Fogalma:

Az egyesület (és különös formái: a párt, a szövetség és a szakszervezet) az alapító(k) által elfogadott és megszövegezett létesítő okiraton (pl. alapszabály) alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel kezdeményezésére a kérelmező jogosult.

Az eljáró bíróság:

A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A szervezet székhelye, az az ingatlan, ami a szervezet központi ügyintézési helyéül szolgál, ahol az egyesület a részére küldött hivatalos küldeményeket átveszi. A bíróságok illetékesség keresője megtalálható az Elérhetőségek főmenü Bíróság kereső menüpontjára kattintva.

Kérelmező:

Az egyesület nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő a bíróságon.

Kérelem-formanyomtatvány:

A kérelmet az "Egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem" űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy - elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében - elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok:

Kötelezően csatolandó:

• Az alapszabály,
• Az ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, haszonélvező, stb.) által aláírt székhelyhasználat jogcímét (bérlet, szívességi használat, stb.) igazoló okirat másolata.
• Alakuló ülés tartása esetén
  • az ülésről készült jegyzőkönyv,
  • az ülés jelenléti íve (a jelenlévő tagok neve, lakóhelye / székhelye, aláírása) és
  • az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék,

ha alakuló ülés tartására nem került sor

• a tagok alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat
• az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék,
• Az ügyintéző és képviseleti szerv (ügyvezetés) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, melynek az alábbiakra kell kiterjednie:
  • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok, (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298 ),
  • a képviselő nyilatkozata arra, hogy közügyektől eltiltás hatálya alatt áll-e,
• A felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, melynek az alábbiakra kell kiterjednie:
  • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298 ),
  • nyilatkozat a szervezet vezető tisztségviselőihez fűződő hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolatáról,
• Párt esetében továbbá kötelezően csatolandó a vagyonmérleg.

Szükség szerint kötelezően csatolandó iratok:

• A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
• A jogi személy alapító tag jogi személyiségét igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
• A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító tag jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működését igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
• Névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat.
• Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, melyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
• A Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélye.
• Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
• Névviseléshez adott - jogszabályban előírt - engedély.
• Ha a szervezet neve vagy annak valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
• A magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített, idegen nyelvű fordítása.
• Ha a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegen nyelvű elnevezést is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés - arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolni, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésnek megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétség merül fel, a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítását kérheti.
• Külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.

Tájékoztatjuk a kérelmezőt, hogy valamennyi okiratot, így a kérelem-formanyomtatványt is teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen az egyes aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

Fogalma:

A már nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartási adatait érintő változás esetén induló eljárás, melynek célja, hogy a bíróság a változásokat a nyilvántartásán átvezesse. Kezdeményezésére a kérelmező jogosult. A változás bejegyzésére irányuló eljárást a változást (pl. létesítő okirat változása, képviselő személyében bekövetkező módosulás, stb.) követő 60 napon belül kell elindítani. Ezen határidő elmulasztása esetén a törvényszék törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél.

Az eljáró bíróság:

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező:

Az egyesület változásbejegyzés iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő.

Kérelem-formanyomtatvány:

A kérelmet az "Egyesület változ ásbejegyzése iránti kérelem" űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy - elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében - elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy ide kattintva olvashat.

Tájékoztatjuk, hogy változásbejegyzés iránti kérelmet abban az esetben kell előterjeszteni, ha a szervezet valamely nyilvántartási adata módosult.

A kérelemhez csatolandó iratok:

A módosult adat(ok) figyelembevételével kötelezően csatolandó irat:

• Új székhely esetén, az ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, haszonélvező, stb.) által aláírt székhelyhasználat jogcímét (bérlet, szívességi használat, stb.) igazoló okirat másolata.
• Új képviselő esetén a képviselő tisztség elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, melynek a következőkre kell kiterjednie:
  • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298 ),
  • a képviselő nyilatkozata arra, hogy közügyektől eltiltás hatálya alatt áll-e, továbbá
  • közhasznú szervezet esetében a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1)-(2) és a 39. §. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139791.262822 ),
• Egységes szerkezetbe foglalt alapszabály, melyen a kérelmező - ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő - igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Tehát dőlt, félkövér vagy aláhúzott betűvel kell megjelölni azon részeket az új alapító okirat szövegében, amelyek megváltoztak a jelenleg hatályos alapító okirathoz képest, majd az alapító okirat végén záradékban kell rögzíteni az igazolást, mely szerint a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
• A döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyve és jelenléti íve (a jelen lévő tagok neve, lakóhelye / székhelye, aláírása).

A módosult adat(ok) figyelembevételével szükség szerint kötelezően csatolandó irat:

• A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
• A jogi személy alapító tag jogi személyiségét igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
• A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító tag jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működését igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat
• Névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat. Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, melyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
• A Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélye.
• Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
• Névviseléshez adott - jogszabályban előírt - engedély.
• Ha a szervezet neve vagy annak valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
• A magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jog osult által készített, idegen nyelvű fordítása,
• Ha a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegen nyelvű elnevezést is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés - arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolni, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésnek megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétség merül fel, a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítását kérheti.
• Jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségnek megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okirat

Tájékoztatjuk a kérelmezőt, hogy valamennyi okiratot, így a kérelem-formanyomtatványt is teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen az egyes aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

Fogalma:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelem az alábbi okokból terjeszthető elő a bíróságon:

Az egyesület

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],

c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],

d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.

Az eljáró bíróság:

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező:

A kérelmet az egyesület szervezeti képviselője vagy más jogilag érdekelt terjesztheti elő a bíróságon.

Kérelem-formanyomtatvány:

A kérelmet a "Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem" űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy - elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében - elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra.

A kérelemhez csatolandó iratok:

A kérelemhez a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok iránti kérelmet alátámasztó okiratokat, nyilatkozatokat kell csatolni.

Az iratokat egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi a "megszűnt" toldatot. Ezt követően a szervezet vonatkozásában kényszer-végelszámolásnak vagy egyszerűsített törlési eljárásnak van helye.

Fogalma:

Ha a bíróság a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét egyszerűsített törlési eljárásnak van helye feltéve, hogy nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van vagy a civil szervezet fennállása során adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik. Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye az egyesület kérelmére akkor is, ha az egyesület elhatározza megszűnését vagy megállapítja, hogy megszűnésének anyagi jogi f eltételei bekövetkeztek és fennállása alatt adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.

Eljáró bíróság:

Az eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.

Kérelmező:

A kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő a bíróságon.

Kérelem-formanyomtatvány:

A kérelmet az "Egyszerűsített törlés kezdeményezése" űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy - elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében - elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra.

Tájékoztatjuk, hogy az egyszerűsített törlési eljárás eredményként a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból.

Azonban, hogy ha az eljárás során a civil szervezet vagyonára vonatkozóan érdemi adat merül fel vagy a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére került sor, ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, a bíróság dönt a végelszámolás elrendeléséről, a végelszámoló kijelöléséről és a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról. Ha a végelszámolást egyszerűsített törlési eljárás előzte meg, a végelszámolás kényszer-végelszámolásként kerül lefolytatásra.

 

Fogalma:

Az egyesület jogutód nélkül t örténő megszűnése esetén - ha az egyesület nem fizetésképtelen, és a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolás lefolytatásának van helye.

Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

A végelszámolás tárgya a civil szervezetnek az a vagyona, amellyel a civil szervezet a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez, ide nem értve a Cstv. 4. § (3) bekezdésében meghatározott vagyont.

A végelszámolás kezdő időpontjában a civil szervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A civil szervezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

A végelszámoló a végelszámolás során a civil szervezet vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti.

Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a civil szervezet végelszámolás alatt áll. A végelszámoló továbbá évente tájékoztatót készít a döntéshozó szerv és a bíróság részére.

A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a civil szervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Nem lehet befejezni a végelszámolást továbbá akkor sem, ha a civil szervezettel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A civil szervezet a végelszámolási eljárás során bármikor - a civil szervezet törlésére irányuló kérelem benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a civil szervezet működésének továbbfolytatását.

Tájékoztatjuk, hogy ha bírósági határozat folytán kell a végelszámolást lefolytatni, továbbá ha a végelszámolást egyszerűsített törlési eljárás előzte meg, a végelszámolás kényszer-végelszámolásként kerül lefolytatásra.

Kényszer-végels zámolás esetén a bíróság a végelszámolás megindításáról szóló végzést hivatalból hozza meg, és - a vezető tisztségviselő nyilatkoztatása után - kijelöli a végelszámolót. A bíróság végelszámolónak elsősorban a civil szervezet bejegyzett vezető tisztségviselőjét jelöli ki. Ha a bejegyzett vezető tisztségviselő nem jelölhető ki vagy kijelölésének mellőzését alapos okkal kéri, a bíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a végelszámolót.

A kényszer-végelszámolásra a civil szervezet végelszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban a civil szervezet nem dönthet a továbbműködéséről, illetve a kényszer-végelszámolás megszüntetéséről.

Az eljáró bíróság:

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező:

A végelszámolás bejelentése a végelszámoló feladata.

Kérelem-formanyomtatvány:

A kérelmet a "Végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelem" űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy - elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében - elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra.

A kérelemhez csatolandó iratok:

Kötelezően csatolandó:

• A döntéshozó szerv megszűnést elhatározó, a végelszámolás megindítására, ill. a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát is tartalmazó jegyzőkönyve és jelenléti íve (név, lakóhely / székhely, aláírás),
• A végelszámoló megbízatás elfogadását tartalmazó, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okokra is kiterjedő nyilatkozata.
• Nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta,

Szükség szerint kötelezően csatolandó:

• A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.

Valamennyi iratot egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

Az eljáró bíróság:

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező:

Az egyesület nyilvántartásból való törlése iránti kérelmet, ha az egyesület jogutódlással (egyesülés, szétválás) szűnt meg az egyesület szervezeti képviselője terjeszthet elő. Amennyiben az egyesület jogutód nélkül szűnt meg és végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás lefolytatására került sor, a kérelmező a végelszámoló lehet.

Kérelem-formanyomtatvány:

A kérelmet az "Egyesület törlése iránti kérelem" űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy - elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében - elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra.

A kérelemhez csatolandó iratok:

A kérelemhez az egyesület nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztét igazoló okiratokat, nyilatkozatokat kell csatolni.

Továbbá, amennyiben az egyesület (kivéve párt) jogutód nélkül szűnt meg és végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás lefolytatására került sor az alábbi okiratokat is csatolni kell:

A végelszámoló által a végelszámolás befejezésekor elkészített és a döntéshozó szerv álta l jóváhagyott

• az adóbevallásokat,
• a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
• a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tett,
• a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
• a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslat során meghozott döntést,
• a döntéshozó szerv fenti okiratok tárgyában meghozott jóváhagyó határozatát is tartalmazó jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a végelszámoló díjárra, költségeire, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viselésére, illetve a felosztott vagyon kiadásának időpontjára vonatkozó határozatot is,
• felügyelőbizottság jelentése (ha a szervezetnél működik felügyelő bizottság),
• a könyvvizsgáló jelentése (ha a szervezetnek van könyvvizsgálója),
• a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről, őrzéséről szóló nyilatkozat,
• Nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolása a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról vagy a végelszámoló nyilatkozata arról, hogy a szervezetnek nincs biztosítottja,
• az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okirat,
• a végelszámoló nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette.

Szükség szerint kötelezően csatolandó:

• A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.

Fentiekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a civil szervezetnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz, a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.

A döntéshozó szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is. A döntéshozó szerv továbbá dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a civil szervezet törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

A végelszámoló köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civil szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (alapítók) valamelyike vállalja.

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíj-biztosítási adatokról.

Párt esetében végelszámolás, kényszer-végelszámolás és egyszerűsített törlési eljárás lefolytatására nem kerül sor, ezért a fenti okiratok helyett a párt törlése iránti kérelemhez a törlés törvényi feltételei bekövetkeztét igazoló egyéb okiratokon és nyilatkozatokon kívül az alábbi okiratokat kell csatolni:

• a párt gazdálkodására vonatkozó iratai,
• a hitelezők kielégítését igazoló irat,
• a fennmaradó vagyon körében tett intézkedés vagy annak igazolása, hogy vagyon nem maradt,
• igazolás az 1989. évi XXXIII. törvény 3.§ (5) bekezdése szerinti közlemény Magyar Közlönyben való közzétételéről.

Szükség szerint kötelezően csatolandó irat valamennyi szervezet esetében:

• A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.

Valamennyi iratot egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!