Egyesület és különös formái: párt, szövetség, szakszervezet

1. Nyilvántartásba vételi eljárás

Fogalma: 

Az egyesület (és különös formái: a párt, a szövetség és a szakszervezet) az alapító(k) által elfogadott és megszövegezett létesítő okiraton (pl. alapszabály) alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel kezdeményezésére a kérelmező jogosult.

Az eljáró bíróság: 

A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A szervezet székhelye, az az ingatlan, ami a szervezet központi ügyintézési helyéül szolgál, ahol az egyesület a részére küldött hivatalos küldeményeket átveszi. A bíróságok illetékesség keresője megtalálható az Elérhetőségek főmenü Bíróság kereső menüpontjára kattintva.

Kérelmező: 

Az egyesület nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő a bíróságon.

Kérelem-formanyomtatvány: 

A kérelmet az „Egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok:

Kötelezően csatolandó:

  • Az alapszabály,
  • Az ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, haszonélvező, stb.) által aláírt székhelyhasználat jogcímét (bérlet, szívességi használat, stb.) igazoló okirat másolata.
  • Alakuló ülés tartása esetén
    • az ülésről készült jegyzőkönyv,
    • az ülés jelenléti íve (a jelenlévő tagok neve, lakóhelye / székhelye, aláírása) és
    • az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék,

ha alakuló ülés tartására nem került sor

  • a tagok alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék,
  • Az ügyintéző és képviseleti szerv (ügyvezetés) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, melynek az alábbiakra kell kiterjednie:
    • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok, (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298 ),
    • a képviselő nyilatkozata arra, hogy közügyektől eltiltás hatálya alatt áll-e,
  • A felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, melynek az alábbiakra kell kiterjednie:
    • a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okok. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298 ),
    • nyilatkozat a szervezet vezető tisztségviselőihez fűződő hozzátartozói vagy egyéb érdekeltségi kapcsolatáról,
  • Párt esetében továbbá kötelezően csatolandó a vagyonmérleg.

Szükség szerint kötelezően csatolandó iratok:

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
  • A jogi személy alapító tag jogi személyiségét igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
  • A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító tag jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működését igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
  • Névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat.
  • Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, melyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
  • A Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélye.
  • Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
  • Névviseléshez adott - jogszabályban előírt – engedély.
  • Ha a szervezet neve vagy annak valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
  • A magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített, idegen nyelvű fordítása.
  • Ha a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegen nyelvű elnevezést is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés – arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolni, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésnek megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétség merül fel, a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítását kérheti.
  • Külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.

Tájékoztatjuk a kérelmezőt, hogy valamennyi okiratot, így a kérelem-formanyomtatványt is teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen az egyes aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

2. Változásbejegyzési eljárás

Fogalma:

A már nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartási adatait érintő változás esetén induló eljárás, melynek célja, hogy a bíróság a változásokat a nyilvántartásán átvezesse. Kezdeményezésére a kérelmező jogosult. A változás bejegyzésére irányuló eljárást a változást (pl. létesítő okirat változása, képviselő személyében bekövetkező módosulás, stb.) követő 60 napon belül kell elindítani. Ezen határidő elmulasztása esetén a törvényszék törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél.

Az eljáró bíróság: 

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező: 

Az egyesület változásbejegyzés iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő.

Kérelem-formanyomtatvány: 

A kérelmet az „Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra.A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

Tájékoztatjuk, hogy változásbejegyzés iránti kérelmet abban az esetben kell előterjeszteni, ha a szervezet valamely nyilvántartási adata módosult.

A kérelemhez csatolandó iratok:

A módosult adat(ok) figyelembevételével kötelezően csatolandó irat:

  • Új székhely esetén, az ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, haszonélvező, stb.) által aláírt székhelyhasználat jogcímét (bérlet, szívességi használat, stb.) igazoló okirat másolata.
  • Új képviselő esetén a képviselő tisztség elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, melynek a következőkre kell kiterjednie:
  • Egységes szerkezetbe foglalt alapszabály, melyen a kérelmező - ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő - igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Tehát dőlt, félkövér vagy aláhúzott betűvel kell megjelölni azon részeket az új alapító okirat szövegében, amelyek megváltoztak a jelenleg hatályos alapító okirathoz képest, majd az alapító okirat végén záradékban kell rögzíteni az igazolást, mely szerint a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
  • A döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyve és jelenléti íve (a jelen lévő tagok neve, lakóhelye / székhelye, aláírása).

A módosult adat(ok) figyelembevételével szükség szerint kötelezően csatolandó irat:

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
  • A jogi személy alapító tag jogi személyiségét igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat.
  • A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító tag jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működését igazoló okirat és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okirat
  • Névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat.
    Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, melyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
  • A Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélye.
  • Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
  • Névviseléshez adott - jogszabályban előírt – engedély.
  • Ha a szervezet neve vagy annak valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
  • A magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített, idegen nyelvű fordítása,
  • Ha a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegen nyelvű elnevezést is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés – arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolni, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésnek megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétség merül fel, a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítását kérheti.
  • Jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségnek megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okirat

Tájékoztatjuk a kérelmezőt, hogy valamennyi okiratot, így a kérelem-formanyomtatványt is teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen az egyes aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárás

Fogalma:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelem az alábbi okokból terjeszthető elő a bíróságon:

Az egyesület

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],

c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],

d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)–c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.

Az eljáró bíróság: 

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező: 

A kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő a bíróságon.

Kérelem-formanyomtatvány: 

A kérelmet a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok: 

A kérelemhez a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok iránti kérelmet alátámasztó okiratokat, nyilatkozatokat kell csatolni. Ha a kérelmező képviselő útján jár el, csatolni kell a teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazást.

Az iratokat egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad kényszer-végelszámolásnak van helye. Ennek során a bíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást és kijelöli a végelszámolót. A bíróság végelszámolónak elsősorban a civil szervezet bejegyzett vezető tisztségviselőjét jelöli ki. Ha a bejegyzett vezető tisztségviselő nem jelölhető ki vagy kijelölésének mellőzését alapos okkal kéri, a bíróság a felszámolói névjegyzékből jelöl ki végelszámolót. A kényszer-végelszámolás befejezését követően a végelszámoló kérheti a szervezet nyilvántartásból való törlését.

4. Végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti eljárás

Fogalma: 

Amennyiben az egyesület elhatározza a jogutód nélküli megszűnését - és a szervezet nem fizetésképtelen – végelszámolási eljárásnak van helye. Ekkor az egyesület döntéshozó szervének a jogutód nélküli megszűnés elhatározása mellett döntenie kell a végelszámolás elrendeléséről, meg kell állapítania a végelszámolás kezdő időpontját, meg kell választania a végelszámolót, illetve rendelkeznie kell a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

Az eljáró bíróság: 

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező: 

A végelszámolás megindítása iránti kérelmet a végelszámoló terjesztheti elő a bíróságon.

Kérelem-formanyomtatvány: 

A kérelmet a „Végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok:

Kötelezően csatolandó:

  • A döntéshozó szerv megszűnést elhatározó, a végelszámolás megindítására, ill. a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát is tartalmazó jegyzőkönyve és jelenléti íve (név, lakóhely / székhely, aláírás),
  • A végelszámoló megbízatás elfogadását tartalmazó, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. §-ában foglalt követelmények és kizáró okokra is kiterjedő nyilatkozata. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298 ),
  • Nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta,

Szükség szerint kötelezően csatolandó:

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.

Fentiekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

Az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha az egyesület nem fizetésképtelen - végelszámolás lefolytatásának van helye. Ekkor az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt, egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

A végelszámolás nem határozható el a civil szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.

A végelszámolás bejelentése a végelszámoló feladata, melyet - köteles bejelenteni a bíróságának.

Valamennyi iratot egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!

5. Nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárás

Az eljáró bíróság: 

A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette.

Kérelmező: 

Az egyesület nyilvántartásból való törlése iránti kérelmet, ha az egyesület jogutódlással (egyesülés, szétválás) szűnt meg az egyesület képviselője terjeszthet elő. Amennyiben az egyesület jogutód nélkül szűnt meg és kényszer-végelszámolás lefolytatására került sor, a kérelmező a végelszámoló lehet.

Kérelem-formanyomtatvány: 

A kérelmet az „Egyesület törlése iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást a címlapon a Civil szervezetek csempére kattintva, a Hasznos tudnivalók az egyes eljárások menüben a Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások alatt, vagy  ide kattintva olvashat.

A kérelemhez csatolandó iratok: 

A kérelemhez az egyesület nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztét igazoló okiratokat, nyilatkozatokat kell csatolni. Továbbá, amennyiben az egyesület (kivéve párt) jogutód nélkül szűnt meg és végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás lefolytatására került sor az alábbi okiratokat is csatolni kell:

  • A végelszámoló által a végelszámolás befejezésekor elkészített és a döntéshozó szerv által jóváhagyott
  • az adóbevallásokat,
  • a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
  • a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tett,
  • a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
  • a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslat során meghozott döntést,
  • A döntéshozó szerv fenti okiratok tárgyában meghozott jóváhagyó határozatát is tartalmazó jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a végelszámoló díjárra, költségeire, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viselésére, illetve a felosztott vagyon kiadásának időpontjára vonatkozó határozatot is,
  • Felügyelőbizottság jelentése (ha a szervezetnél működik felügyelő bizottság),
  • A könyvvizsgáló jelentése (ha a szervezetnek van könyvvizsgálója),
  • A civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről, őrzéséről szóló nyilatkozat,
  • Nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolása a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról vagy a végelszámoló nyilatkozata arról, hogy a szervezetnek nincs biztosítottja,
  • Az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okirat,
  • A végelszámoló nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette,

 

Szükség szerint kötelezően csatolandó:

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.

Fentiekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a civil szervezetnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz, a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.

A döntéshozó szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is. A döntéshozó szerv továbbá dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a civil szervezet törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

A végelszámoló köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civil szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (alapítók) valamelyike vállalja.

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíj-biztosítási adatokról.

A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a civil szervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Nem lehet befejezni a végelszámolást továbbá akkor sem, ha a civil szervezettel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.

Párt esetében végelszámolás, kényszer-végelszámolás és egyszerűsített törlési eljárás lefolytatására nem kerül sor, ezért a fenti okiratok helyett a párt törlése iránti kérelemhez a törlés törvényi feltételei bekövetkeztét igazoló egyéb okiratokon és nyilatkozatokon kívül az alábbi okiratokat kell csatolni:

  • a párt gazdálkodására vonatkozó iratai,
  • a hitelezők kielégítését igazoló irat,
  • a fennmaradó vagyon körében tett intézkedés vagy annak igazolása, hogy vagyon nem maradt,
  • igazolás az 1989. évi XXXIII. törvény 3.§ (5) bekezdése szerinti közlemény Magyar Közlönyben való közzétételéről.

Szükség szerint kötelezően csatolandó irat valamennyi szervezet esetében:

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.

Valamennyi iratot egy példányban kell benyújtani teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmen és az egyes okiratokon az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!