Detailed search

A vádlott és a sértett egy ideig együtt laktak a vádlott édesapjánál, azonban 2016 nyarán a sértett elköltözött. A vádlott rendszeresen fogyasztott alkoholt, amelynek hatására nála indulat kontroll zavarok jelentkeztek. A vádlott 2016. november 5-én miután görcs-gátló, nyugtató, altató hatású gyógyszert vett be, egy nyírádi vendéglőbe ment, ahol találkozott a sértettel, akivel együtt italoztak. A vádlott felajánlott egy téli bakancsot a sértettnek, ezért délben együtt a vádlott lakóhelyére mentek.

A felperes 1999 óta játékvezető a labdarúgó NB I-ben, 2003 óta a FIFA nemzetközi játékvezetői keretének tagja. 

A vádlott és F. A. sértett korábban munkatársak voltak, közöttük nem volt haragos viszony. A sértett rendszeresen, nagy mértékben fogyasztott alkoholt és rendszeresen vitte sétáltatni a kutyáját a bűncselekmény elkövetési helyére. A vádlott 2015. június 8-án este kilenc körül az útkereszteződésben található buszmegálló előtti aszfaltozott, járdaszegéllyel kiépített buszfordulónál találkozott össze a már jelentősen ittas sértettel, aki kutyát sétáltatott, és egymással beszédbe elegyedtek.

A Zalaegerszegi Törvényszék a következő tényállást állapította meg:

A Győri Ítélőtábla a mai napon nyilvános ülésen meghozott végzésével az emberölés bűntette miatt indult eljárás során meghozott elsőfokú ítéletet helybenhagyta. 

Négy év és 1 év 6 hónap közötti időtartamú szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla az adócsalás és más bűncselekmények miatt E. Z. és társai ellen indított büntetőügyben érintett 6 vádlottat. A legsúlyosabb büntetéseket (4-4 év börtön) az I. és a II. rendű vádlott kapta, emellett mindkettőjükkel szemben 87,9 millió forint összegre vagyonelkobzást rendelt el, illetve a IV. rendű vádlott esetében az 1 év 6 hónap szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette az ítélőtábla.
 

A vádlott és a nyomozás során felderítetlenül maradt négy társa 2017. március 27-én hajnali 2 óra körül a sértettek lakóingatlanához mentek, hogy a közismerten jómódú sértett házában fellelhető készpénzt, ékszereket megszerezzék. Az ingatlanba behatolást követően a sötét ruhát, símaszkot viselő elkövetők az alvó négytagú család tagjait, a két szülőt és a 8 és 11 éves gyerekeket megkötözték. Az élettársat ujjai levágásával, majd kisfia megcsonkításával, az apát pedig gyermeke megölésével fenyegették, ily módon kizsarolták egy bútorszéf kódját, de abban csak kevés pénzt találtak.

A IV. r. (1993) vádlott és a sértett a vádbeli időszakban, 2011-ben együtt jártak. A IV. r. vádlott kereste fel a III. r. (1987) vádlottat, hogy segítsen barátnőjének munkát szerezni, mivel megélhetésükhöz pénzre volt szükségük. A III. r. vádlott ismerte az I. r. (1985) vádlottat, akiről tudta, hogy prostitúciós tevékenységgel foglalkozik, lányokat visz ki Olaszországba. Megbeszélést és a sértett kihívó öltözékben történő bemutatását követően III. r.

A húszas éveiben járó vádlott és a 62 éves sértett együtt laktak a munkaközvetítő által bérelt lakásban, köztük gyakoriak voltak a konfliktusok, mert a vádlott sajátjaként használta a sértett holmijait. A vádlott 2021. február 4-én azzal vádolta meg a sértettet, hogy valamilyen szerrel elbódította, és az éjszaka szexuálisan zaklatta őt. A sértett a munkáltatójának jelezte a vádlott alaptalan vádaskodását. A vádlott február 5-én éjjel 3 óra körüli időben felébredt, ekkor ismét eszébe jutott a lakótársával szembeni alaptalan vádja.

A román állampolgárságú vádlottak és ismeretlenül maradt négy társuk 2020. november 4-én arcukat maszkkal és csuklyával eltakarva, kesztyűben, táskákkal és kalapácsokkal a kezükben befutottak az áruház főbejáratán. A bejárattól mintegy 30 méterre lévő ékszerüzletben az I. rendű vádlott az eladópult és az ékszertároló üvegfelületét a kalapáccsal összetörte, majd három ismeretlen társával a táskába pakolta az 11.683.990 forint értékű ékszereket. Ezt az üzletben dolgozó férfi próbálta megakadályozni, ezért II. rendű vádlott és két társa a kalapács felemelésével hátrálásra kényszerítette őt.

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt N. K. és társa ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét. A táblabíróság az I. rendű vádlott büntetését életfogytiglan, minimum 25 évről 21 év fegyházra, a II. rendű vádlottét 18 évről 15 év fegyházra enyhítette. 

A Fővárosi Ítélőtábla újraalakulásának 20. évfordulója alkalmából 2023. szeptember 28-án ünnepi megemlékezést tartottak a Markó utcai Igazságügyi Palotában.Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke kiemelte:„több, mint ötven évet kellett várni, hogy a rendszerváltás utáni igazságügyi reform keretében ismét létrejöjjön az ítélőtáblák rendszere.” 2003. július 1-én 75 bíró állt szolgálatba. Napjainkban a Fővárosi Ítélőtábla a bírósági szervezet megbecsült, elismert szereplője, kiváló megalapozottsági és időszerűségi mutatókkal rendelkezik.
 

Az eseményen részt vett Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Dr. Csontos Katalin, az Országos Bírói Tanács elnökhelyettese és Bernd Pickel, a Berlini Tartomány Legfelsőbb Bíróságának elnöke. Az ünnepi ülésen jelen voltak tábornokok, a társhivatásrendek és az egyetemek képviselői, az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei és bírái, valamint a Fővárosi Ítélőtábla nyugdíjas bírái. A nagy elődök előtti tisztelet jeléül egy könyv is megjelent „A történelem sodrában - a Budapesti Királyi Ítélőtábla bíráinak és elnökeinek arcképcsarnoka” címmel, amelyet az ünnepségen mutattak be. Ugyancsak a program résztvevői láthatták elsőként a 20. évfordulóra készített kisfilmet, amit időközben a Nemzeti Audiovizuális Archívum is közétett.

Elsőként Dr. Ribai Csilla köszönetet mondott azoknak a bírótársainak és nyugdíjas bírókollégáinak, akik Dr. Lukács Zsuzsanna elnökségével 2003-ban elindították a Fővárosi Ítélőtábla működését. Mint fogalmazott, a Fővárosi Ítélőtábla fél évszázados kényszerszünet után alakult újra, de a működése valójában több száz évre nyúlik vissza, egészen 1723-ig. A bírósági reformokat ismertetve kiemelte, hogy a XX. század, a háborúk, a trianoni békeszerződés, majd a kommunista hatalomátvétel feszültséggel teli korszakot hozott, 1950-ben megszűntek Magyarországon az ítélőtáblák, és ezzel a magyar bírósági rendszer három szintűvé vált. „Több, mint ötven évet kellett várni, hogy a rendszerváltás utáni igazságügyi reform keretében ismét létrejöjjön az ítélőtáblák rendszere”- emelte ki. 2003. július 1-től Budapest, Pécs és Szeged, 2004. július 1-től Debrecen, Győr székhellyel alakultak újra a felsőbíróságok. Jelenleg az elsőfokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el és harmadfokon ítélkeznek olyan büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszékek jártak el. A katonai tanácsok által elsőfokon elintézett ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla az egész országra kiterjedő, kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, mint ahogy az iparjogvédelmi és a közigazgatási ügyekben is. Mint fogalmazott: a Fővárosi Ítélőtábla bírói kara 75 bíró szolgálati viszonyával jött létre. A három ítélőtábla közül a fővárosi vette át a Legfelsőbb Bíróságtól az ügyek nagy részét, illetve az átadott több, mint 4300 ügy mellett 10 megyei bíróságtól felterjesztett ügyeket.

A második elnöki ciklusát töltő Dr. Ribai Csilla hozzáfűzte, hogy a vezetői teendők átvélekor elsődleges célja és feladata volt az ügyhátralék feldolgozásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Mára a Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatói kiválóak.

A Fekete Sas utcai bérlemény bővítésével 2020-ban a Fővárosi Ítélőtábla valamennyi szervezeti egysége egy épületben kapott elhelyezést. Ebben az időszakban jelentős szervezeti változások történtek, emellett a koronavírus-járvány miatt rövid időn belül meg kellett szervezni a védekezést, valamint a bírák és igazságügyi alkalmazottak bíróságon kívüli munkavégzését. A járványidőszak alatt, 2020. április 1-én megalakult a Munkaügyi Kollégium, 2022. március 1-én pedig a Közigazgatási Kollégium

„Az elmúlt két évtized eredményei, de mindenekelőtt a magas színvonalon ítélkező bíráink révén ma a Fővárosi Ítélőtábla a bírósági szervezetben megbecsült és méltó helyét tölti be”- húzta alá köszöntőjében.

Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével, ez azonban csak a bírói függetlenség biztosításával valósulhat meg. Az ítélőtáblák elősegítik a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését, hiszen fellebbviteli fórumként jöttek létre, korrekciós funkciójuk révén kiküszöbölik a felülbírált határozatok hibáit és emelik az ítélkezés színvonalát. A bíróságok egyszerre végeznek értékmegőrző és értékteremtő munkát, amellyel a rendet, az igazságot és a szabadságot szolgálják. Olyan tevékenység ez, amely állhatatos munkát igényel éppúgy, mint egy virágzó kert gondozása. Napról napra dolgoznunk kell azért, hogy kertünk rendezett legyen, a benne lévő növények pedig teljes pompájukban díszelegjenek.

Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke a beszédében felidézte az ítélőtáblák felállítása körüli bizonytalanságokat. A felsőbíróságok közös történelmi múltjára és különleges kapcsolatára példaként említette Juhász Andort, aki előbb az ítélőtábla, majd a Kúria elnöke lett. A Fővárosi Ítélőtábla elnökének Markó utcai dolgozószobája ma a Kúria Jogegységi Tanácsának terme, 1990-ben pedig ugyanitt alakult meg az Alkotmánybíróság. A gróf Apponyi György elnökletével működő Országbírói Értekezlet 1861-ben az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokkal lerakta a független magyar bíráskodás alapjait. Ekkor kezdte meg működését a Magyar Királyi Kúria és annak részeként a Királyi Ítélőtábla, amely a kiegyezéskor önállósult. Felidézte Günther Antal kúriai elnök 1911-es megállapítását: „Nagy Britanniát kivéve nincs más ország, melynek bírói testülete ily ősi eredetre volna visszavezethető.” A Fővárosi Ítélőtábla története a lehető legszorosabban összefonódik Magyarország történetével, ez pedig azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás alapjai, a bírói függetlenség ősi megfontolásai minden aktuális kordivatnál fontosabbak. A Kúria és az öt ítélőtábla bíráinak ma is ugyanannak az elvárásnak kell megfelelniük, amit Werbőczi Hármaskönyve rögzített: helyes és törvényes igazságot kell szolgáltatni mindenkinek.

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint az elődök kultúrája erős hatást gyakorol a jelen jogalkotására és jogalkalmazására. Kifejtette, hogy egyértelmű és könnyen alkalmazható jogszabályok megalkotására van szükség. Hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztérium a jogszabályok utólagos követésével, munkacsoportok létrehozásával is támogatja az egységes jogalkalmazás megvalósulását.

 

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke rövid történeti áttekintést követően kitért az ítélőtáblák újjászületését megelőző bírósági igazgatási helyzetre, az ítélőtáblák újjászületésének jogi hátterére, az ítélőtáblák és a Kúria azóta is tartó szoros kapcsolatára, közös gyökereire. Az ítélkezés aktualitása körében a helyes egyensúly megtalálásának fontosságát hangsúlyozta az automatikus ügyelosztás és a bírói szakosodás között. Nyomatékosította, hogy a bíróságok fontos szervezeti egységei az ítélőtáblák, a Kúria mellett a jogorvoslat zárókövei, a legmagasabb szintű szakmai és időszerű ítélkezés útján nyújtanak iránymutatást.

Dr. Stipta István jogtörténész professzor előadásában elmondta, hogy az ítélőtáblák felállítására az 1723-as bírósági reform keretében került sor, de az ítélőtábla elnevezéssel már Mátyás király 1486. évi dekrétumában is találkozunk.

Bódiné Dr. Beliznai Kinga, az ELTE ÁJK tanszékvezetője felhívta a figyelmet, hogy bár az ítélőtáblák felállítását az 1723-ban bevezetett bírósági reformhoz kötjük, azok csak a következő évben kezdték meg működésüket. Így a száz-, majd a kétszázéves évforduló megünneplése is az ítélkezési tevékenység kezdetéhez igazodott.

Budapest, 2023. szeptember 29.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

A bíróság által megállapított tényállás szerint a 28 éves büntetlen előélőéltű vádlottnak korábbi élettársi kapcsolatából két gyermeke, majd 2020-ban kötött házasságából egy további gyermeke született. A vádlott és a férje további gyermeket nem terveztek, ugyanakkor nem is védekeztek, így a vádlott 2022-ben teherbe esett, ennek tényét azonban a környezete előtt tagadta.

A tényállás szerint a vádlott (77 éves nő) és fia, a sértett egy baranyai faluban éltek egy rendkívül elhanyagolt, szinte romos házban. Mindketten rendszeresen fogyasztottak alkoholt, de kettőjük életvitelében a sértett alkoholfogyasztása volt meghatározó. A férfi szinte naponta küldte anyját alkoholért, ha nem hozott, akkor gyakran szidalmazta, néha meg is verte őt. A sértett egészségi állapota rendkívül rossz volt, de minden segítséget elutasított.

Megváltoztatta kábítószer birtoklásának bűntette miatt A. V. H. első rendű vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét a Szegedi Ítélőtábla.  Az II. rendű vádlott A. B. cselekményét felbujtóként elkövetettnek minősítette a táblabíróság, míg az I. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 8 évről 10 évre, a II. rendű vádlottét 7 évről 12 évre súlyosította az ítélőtábla. A Magyarországról történő kiutasítás tartama mindkét vádlott esetében 10 év lett. 

Az elsőrendű és a másodrendű vádlott hatósági állatorvosként dolgozott, feladataik közé tartozott többek között az áruk nemzetközi forgalmának jogszabályban írt ellenőrzése és a szükséges állategészségügyi bizonyítványok kiállítása. Az állatorvosoknak a kereskedelmi szállítmányok indítását megelőző 48 órán belül klinikai vizsgálatot kellett végezniük a szállítmányba tartozó minden egyed vonatkozásában és az ennek során elvégzett ellenőrzéseket követően állíthatták ki az ún. Traces bizonyítványokat.