A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény, továbbá a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárás rendjéről, valamint a belső visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 7/2023. (XII. 7.) OBH utasítás szabályozza.

A bírósági eljárás bármely résztvevője vagy a bírósági eljárásban nem szereplő személy vagy szervezet (például: civil szervezet) is előterjeszthet panaszt vagy közérdekű bejelentést egyéni jog-, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányulóan.

A sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított 6 hónap eltelte után előterjesztett panasz vizsgálata mellőzhető, míg a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 1 éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A panaszt, közérdekű bejelentést beérkezéstől számított 30, de legfeljebb 6 hónapon belül kell elbírálni.

Ha a panasz, közérdekű bejelentés alaptalan, az eljárásra jogosult az intézkedés megtételét mellőzi, erről a bejelentőt értesíti.

Ha alapos, a bírói függetlenség elvével összhangban gondoskodni kell:

• a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
• a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
• az okozott sérelem orvoslásáról,
• indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a névtelen közérdekű bejelentés, panasz vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető. Ha a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, az eljárásra jogosult a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézését megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.

A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a kérelmező a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette azt elő.
Ha a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl terjesztik elő a panaszt, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

Egyéb beadvány esetén – annak tartalmától függően – a címzett a beadvány vizsgálatát és a bejelentő részére történő válaszadást szintén mellőzheti.

Igen. A vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az eljárásra jogosult a bejelentőt – a névtelen panasz, illetve közérdekű bejelentés kivételével – haladéktalanul írásban értesíti.

Nem. Ha nem az elbírálásra jogosult bírósághoz küldi el a panaszt, közérdekű bejelentést, azt érdemi vizsgálat nélkül továbbítani kell az elbírálásra jogosult bírósági vezetőhöz, ez pedig a panasz, bejelentés érdemi kivizsgálását késlelteti.

Nem. A panaszost és a közérdekű bejelentőt panasza, illetve bejelentése miatt hátrány nem érheti.

Igen. Tudni kell azonban, hogy a névtelenül benyújtott panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető, továbbá és értelemszerűen a benyújtója nem kap értesítést a panasz vagy közérdekű bejelentés elbírálásának eredményéről, kivéve, ha a panasz alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

Nem. A bírósági döntések felülbírálatára a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárások keretein belül kerülhet sor; panasz vagy közérdekű bejelentés alapján az elbírálásra jogosult bírósági vezető nem jogosult egy bírósági döntést felülbírálni, megváltoztatni.

Ebben az esetben a rendes és a rendkívüli jogorvoslatok lehetőségét kell igénybe venni a vonatkozó eljárási törvény szabta keretek között. Panasz benyújtásával nem lehet a bírósági döntés megváltoztatását elérni.

Az OBH elnöke kizárólag a törvényszék és az ítélőtábla elnöke elleni, illetve az OBH tevékenységére (mulasztására) vonatkozó panaszt jogosult érdemben megvizsgálni és elintézni.

Járásbíróságot, illetőleg kerületi bíróságot érintően benyújtott panasz esetében a törvényszék elnökéhez; míg ítélőtáblát vagy törvényszéket érintően benyújtott panasz esetében az Országos Bírósági Hivatalhoz lehet fordulni.

Nem.

Amennyiben ügyével kapcsolatban további jogi segítségre van szüksége, ügyvédhez, vagy ha jövedelmi, vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé jogi képviselő meghatalmazását, úgy a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához fordulhat.

A fővárosi és a megyei kormányhivatalok Áldozatsegítő Szolgálatai a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése érdekében az áldozatok részére tájékoztatást, tanácsadást nyújtanak, elősegítik az érdekérvényesítésüket, továbbá különböző támogatási formákon keresztül ellátják az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkajogi Információs Szolgálatot működtet, melynek elérhetőségei a következők:

https://kormany.hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/elerhetosegek

Telefon: +36-1-795-7977 (minden héten szerdán 9-16 óra között).

E-mail: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu