Gyakran ismételt kérdések a Közérdekű bejelentés és panasz benyújtásáról

1. Mi szabályozza a panaszok és a közérdekű bejelentések intézésének eljárását?

A panaszok intézésének általános eljárási rendjét a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, míg a bíróságok, valamint az Országos Bírósági Hivatal tevékenységét érintő panaszok, közérdekű bejelentések vonatkozásában az ügyintézés menetét a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárás rendjéről szóló 7/2018. (VII.11.) OBH utasítás szabályozza.

2. Ki nyújthat be panaszt, közérdekű bejelentést?

A bírósági eljárás bármely résztvevője vagy a bírósági eljárásban nem szereplő személy vagy szervezet (például: civil szervezet) is előterjeszthet panaszt vagy közérdekű bejelentést egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányulóan.

3. Meddig lehet panaszt benyújtani?

A sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított 6 hónap eltelte után előterjesztett panasz vizsgálata mellőzhető, míg a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 1 éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

4. Mennyi idő alatt bírálják el a panaszt, közérdekű bejelentést?

A panaszt, közérdekű bejelentést beérkezéstől számított 30, de legfeljebb 60 napon belül kell elbírálni.

5. Mi lehet a panasz, közérdekű bejelentés eredménye?

Ha a panasz, közérdekű bejelentés alaptalan, az eljárásra jogosult az intézkedés megtételét mellőzi, erről a bejelentőt értesíti.

 

Ha alapos, a bírói függetlenség elvével összhangban gondoskodni kell:

  • a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
  • a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
  • az okozott sérelem orvoslásáról,
  • indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

6. Mikor mellőzhető a panasz, közérdekű bejelentés vizsgálata?

korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen közérdekű bejelentés, panasz vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető.

A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a kérelmező a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette azt elő.

Ha a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl terjesztik elő a panaszt, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

7. Kapok tájékoztatást a panaszom, közérdekű bejelentésem kivizsgálásának eredményéről?

Igen. A vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az eljárásra jogosult a bejelentőt – a névtelen panasz, illetve közérdekű bejelentés kivételével – 3 munkanapon belül értesíti.

8. Ha magasabb szintre írok, úgy hatásosabb a panaszom?

Nem. Ha nem az elbírálásra jogosult bírósághoz küldi el a panaszt, közérdekű bejelentést, azt érdemi vizsgálat nélkül továbbítani kell az elbírálásra jogosult bírósági vezetőhöz, ez pedig a panasz, bejelentés érdemi kivizsgálását késlelteti.

9. Érhet-e hátrány közérdekű bejelentés, panasz benyújtása miatt?

Nem. A panaszost és a közérdekű bejelentőt panasza, illetve bejelentése miatt hátrány nem érheti.

10. Névtelenül is benyújtható a panasz vagy a közérdekű bejelentés?

Igen. Tudni kell azonban, hogy a névtelenül benyújtott panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető, továbbá és értelemszerűen a benyújtója nem kap értesítést a panasz vagy közérdekű bejelentés elbírálásának eredményéről.

11. A panasz alapján megváltoztathatják a bíróság döntését?

Nem. A bírósági döntések felülbírálatára a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárások keretein belül kerülhet sor; panasz vagy közérdekű bejelentés alapján az elbírálásra jogosult bírósági vezető nem jogosult egy bírósági döntést felülbírálni, megváltoztatni.

12. Mit tehetek, ha nem értek egyet a bíróság döntésével?

Ebben az esetben a rendes és a rendkívüli jogorvoslatok lehetőségét kell igénybe venni a vonatkozó eljárási törvény szabta keretek között. Panasz benyújtásával nem lehet a bírósági döntés megváltoztatását elérni.

13. Mikor fordulhatok az OBH elnökéhez a panaszommal?

Az OBH elnöke kizárólag a törvényszék és az ítélőtábla elnöke elleni, illetve az OBH tevékenységére (mulasztására) vonatkozó panaszt jogosult érdemben megvizsgálni és elintézni.

14. Nem vizsgálták ki a panaszomat, nem kaptam értesítést a panaszom kivizsgálásáról, hova fordulhatok?

Járásbíróságot, illetőleg közigazgatási és munkaügyi bíróságot érintően benyújtott panasz esetében a törvényszék elnökéhez; míg ítélőtáblát vagy törvényszéket érintően benyújtott panasz esetében az Országos Bírósági Hivatalhoz lehet fordulni.

15. Panasz vagy közérdekű bejelentés esetén kell-e fizetnem illetéket, eljárási díjat?

Nem.

16. Hova fordulhatok, ha jogi segítségre van szükségem?

Amennyiben ügyével kapcsolatban további jogi segítségre van szüksége, ügyvédhez, vagy ha jövedelmi, vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé jogi képviselő meghatalmazását, úgy a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához fordulhat.

17. Hova fordulhatok, ha bűncselekmény sértettje vagyok?

A fővárosi és a megyei kormányhivatalok Áldozatsegítő Szolgálatai a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése érdekében az áldozatok részére tájékoztatást, tanácsadást nyújtanak, elősegítik az érdekérvényesítésüket, továbbá különböző támogatási formákon keresztül ellátják az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat.

18. Hova fordulhatok, ha munkajoggal, munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésem van?

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkajogi Ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségei a következők:

Telefon: +36-1-795-7977

A telefonos ügyfélszolgálat az alábbi időszakokban érhető el:

  • Hétfő – csütörtök: 9-15 óra
  • Péntek: 9-13 óra

Az ügyfélszolgálatról további részletek itt.