Az Országos Bírói Tanács 2017. február 13-án Pécsett tartott kihelyezett ülést. A Tanács tagjait először Dr. Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke köszöntötte, aki röviden bemutatta a törvényszék és az illetékességébe tartozó járásbíróságok munkáját és eredményeit. Ezt követően Dr. Sipos Balázs, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke és a Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezető-helyettese tartott tájékoztatót a Regionális Kollégium munkájáról, majd Dr. Kovács Csaba, a Pécsi Törvényszék Büntető Kollégium vezetője ismertette a résztvevőknek a törvényszéken folyó tanúgondozást, az Alkotmánybíróság 21/2016.(XI.30.) számú határozatának a bírósági szervezetre gyakorolt hatását, valamint a Pécsi Járásbíróság Központi Szabálysértési Bíróságának munkáját.

Ezt követően Dr. Handó Tünde elnök asszony tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok 2016 első félévi munkájáról és eredményeiről. Kiemelte többek között, hogy az ítélkezés eredményességi mutatói tovább javultak, az első félévben érkezett peres ügyeknél 6 %-kal többet fejeztek be a bíróságok, vagyis tovább csökkent a hátralék. Az időszerűség is tovább javult: a bírósághoz érkezett ügyek 87,3 %-a egy éven belül befejeződött. Az OBH Elnöke által 2016-ban meghirdetett „Fenntartható Fejlődés Program” egyik kiemelkedő eredménye, hogy a két éven túl elhúzódó peres ügyek száma országosan több mint negyedével csökkent.

Az OBT ezután az OBH elnöke által a bírósági vezetői, valamint a bírói pályázatok elbírálása során 2016. évben folytatott gyakorlatot vitatta meg. Dr. Handó Tünde elnök asszony a vezetői pályázatok kapcsán hangsúlyozta, hogy a benyújtott pályaművek szakmai tartalma sok esetben elmaradt az elvárható színvonaltól, tartalmukban nem tükrözték a fejlődés elvét. Erre is figyelemmel a 2017 oktatási év egyik stratégiai célkitűzéseként a vezetőképzést jelölte meg, mely a Magyar Igazságügyi Akadémián az év során 2 X 3 napos szakmai gyakorlat formájában minden vezetői szinten folyamatosan valósul meg. Elmondta még, hogy 2016-ban az előző évhez képest több bírói pályázat került kiírásra, melyekre több pályamű érkezett. Az elbírált 122 pályázatból mindössze hat esetben kívánt eltérni a bírói tanács által felállított rangsortól; az OBT minden esetben támogatta az elképzelését. Ha a 28 eredménytelenné nyilvánított pályázatból figyelmen kívül hagyjuk a Ráckeve-Szigetszentmiklósi projektben érintetteket (itt áthelyezésekre került sor), akkor ezek aránya lényegében nem tért el a korábbi évek gyakorlatától.

Az OBT egyetértett az Országos Bírósági Hivatal elnökének az összbírói értekezlet részére a bíróság elnöke által készítendő tájékoztató szerkezetére és tartalmára vonatkozó OBH elnöki ajánlást módosító tervezettel, mely egyrészt tükrözi az ajánlás kiadása óta eltelt idő változásait, és egyszerűbb, átláthatóbb beszámoló összeállítását teszi lehetővé.

Az OBT egyik nagyléptékű, még 2016-ban elkezdett munkája fejeződött be, amikor a Tanács megszavazta a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló a 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet értelmezéséről és gyakorlatban történő alkalmazásáról szóló, az 50/2015. (VI. 9.) OBT határozattal módosított 1/2012. (X. 15.) OBT ajánlás újabb módosítását. A módosított ajánlás a Tanács reménye szerint segítséget nyújt majd a bírói tanácsok egységesebb és átláthatóbb munkájához a bírói álláspályázatok elbírálása során.

A továbbiakban az OBT új elismerések alapításával kapcsolatos kérdéseket vitatott meg, majd személyi kérdésekről határozott és újabb etikai állásfoglalásokat fogadott el.

A tanácskozás második napján az Országos Bírói Tanács bírói fórumot tartott a Pécsi Járásbíróságon, ahol az érdeklődőknek beszámolt a munkájáról, továbbá a Bírói Életpálya Szakértő Testületben, valamint a különböző nemzetközi szervezetekben folytatott tevékenységéről.