Tudomány&Kultúra

Hírek

Tudta-e? 1938-ban nyilvánította nemzeti ünneppé augusztus 20-át az országgyűlés

Augusztus 20-a hivatalos állami ünnep, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A magyar királyok évszázadokon át a szentkirály ünnepének is nevezték, munkaszüneti nappá Ferenc József nyilvánította 1891-ben. 1950-től a rendszerváltásig az alkotmány és a népköztársaság ünnepe volt.

Tudta-e? A beismerő vallomást a bizonyítékok királynőjének is nevezték

Nagyjából a 13. század végétől kezdődően, Magyarországon is egyre gyakrabban használták a kínvallatást (tortura), hogy így csikarják ki a vádlott beismerő vallomását. A tortúrát a bíró rendelte el, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a vádlott bűnösségét megállapítsák.

Számomra egyértelmű, hogy bíró leszek… – Beszélgetés dr. Pálfi Dórával, a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság fogalmazójával

Páratlan lehetőség áll nyitva a bíróságokra készülő ifjú jogászok számára. A fővárosban és 11 megyében, összesen 21 bírósági fogalmazói álláshely vár betöltésre, az ehhez szükséges felvételi vizsgára pedig augusztus 23-ig lehet jelentkezni. Erről, valamint a fogalmazói lét szépségeiről és kihívásairól beszélgettünk dr. Pálfi Dórával, a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság fogalmazójával.

Tudta-e? Kiket illettek a régi Magyarországon „közönséges gonosztevők” elnevezéssel?

A régi Magyarországon közönséges gonosztevőnek hívták azt, aki folytatólagosan, vagy visszaesőként valósított meg súlyos, halállal büntetendő közbűncselekményeket, ún. „cégéres gaztetteket”. Halállal büntetendő cselekménynek számított a lopás, a rablás, az útonállás, a gyilkosság, az erőszakos közösülés és a szándékos gyújtogatás is.

Tudta-e? Mit takar a visszaűzés, mint perorvoslat?

A visszaűzés (repulsio) a bírói ítélet végrehajtásának megakadályozására szolgált és a rendi korban általánosan elfogadott perorvoslatnak minősült. Ha a pervesztes alperes nem vette tudomásul az ítélet tartalmát, akkor az ítélet felolvasását követően kard kivonásával tiltakozott.

Tudta-e? 1869. július 15-én lépett hatályba a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk

1869. július 15-én lépett hatályba az 1869. évi IV. törvénycikk a bírói hatalomról, amely újraértelmezte a bíró fogalmát Magyarországon. A törvény hatására új bírói modell született, hatása pedig napjainkban is él, ez a modernkori bíráskodás alapja.

Így hódították meg a THEMIS zsűrijét - az OBH-ban meséltek élményeikről a magyar csapattagok

Tapasztalatcserére gyűltek össze az Országos Bírósági Hivatalban a THEMIS versenyen résztvevő csapatok és tutoraik. Őket dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke köszöntötte, aki a fiatal magyar bírójelöltek magas szintű szakmai tudását emelte ki, amelyről már számos nemzetközi visszajelzés érkezett hozzá.

"Bírák vagyunk..." ünnepi kiadvány a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kihirdetése 150. évfordulója tiszteletére - Degré Miklós gondolataival

150 éve annak, hogy 1869. július 15-én a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvényczikk kihirdetésre került. Az Országos Bírósági Hivatal a jelentős évforduló alkalmából egyedülálló ünnepi kiadványt jelentet meg. A kötetben helyet kap az 1869. évi IV. törvénycikket méltató tanulmány, a bírák egykori és jelenlegi eskü szövege, valamint idézetek egykori bíráktól.

"Bírák vagyunk..." ünnepi kiadvány a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kihirdetése 150. évfordulója tiszteletére - Juhász Andor gondolataival

150 éve annak, hogy 1869. július 15-én a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvényczikk kihirdetésre került. Az Országos Bírósági Hivatal a jelentős évforduló alkalmából egyedülálló ünnepi kiadványt jelentet meg. A kötetben helyet kap az 1869. évi IV. törvénycikket méltató tanulmány, a bírák egykori és jelenlegi eskü szövege, valamint idézetek egykori bíráktól.

„Emlékezés erejével…” - M1 interjú Révész T. Mihály jogtörténésszel

2019. július 8-án záró eseményéhez érkezett az „Emlékezés erejével…” című bíróságtörténeti konferencia és kiállítás: Szeged, Miskolc, Debrecen, Győr és Pécs után Budapestre ért a nagyszabású programsorozat. Ennek apropójából az M1 Ma este c. műsorának Révész T. Mihály jogtörténész, címzetes egyetemi tanár nyilatkozott.