A Veszprémi Törvényszék múltjának újabb közel fél évszázada vált megismerhetővé a Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat keretében elkészült újabb bíróságtörténeti kiadvány nyomán, amelynek ünnepélyes könyvbemutatóját pénteken tartották a törvényszék Csajághy Károly-termében.

„A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk megalkotásának 150. évfordulója” címmel jelent meg tanulmánykötet a Kúria 2019. április 24-i ünnepi Teljes Üléséről és tudományos konferenciájáról.

A Győri Ítélőtábla az 1891-1951 közötti működését követő újraalapításának 15 éves évfordulóját ünnepelte 2020. január 1-jén. Ebből az alkalomból január 24-én rendezte meg az ítélőtábla a múlt emlékeit felidéző, de a jelenkor kihívásait is szem előtt tartó konferenciáját.

150 éves a bírói hatalom gyakorlásának kihirdetéséről szóló 1869. évi IV. törvénycikk, melynek köszönhetően a bírósági épületek megújulása terén is nagyívű építkezés vette kezdetét.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) pályázatot hirdet a törvényszékek és ítélőtáblák részére bírósági történelem és hagyományápolás témában.

Magyarországon a házassági köteléki jogra az egyházi jog, ezen belül a katolikusokra a kánonjog szabályai vonatkoztak. Kisebb-nagyobb megszakítással ez volt érvényben a XIII. század első harmadától a polgári házasságról szóló 1894:XXXI. tc. életbe lépéséig. A kánonjog értelmében a házassági kötelék, mint szentség felbonthatatlan.

Emléktábla avatással kezdődött a Wlassics Gyula emlékére rendezett kétnapos konferencia, melyet az Országos Bírósági Hivatal rendez a két éve hatályban lévő Közigazgatási perrendtartással kapcsolatos jogalkalmazói tapasztalatokról. 

A hűtlenség tulajdonképpen az állam elleni bűncselekmények történelmi előzménye. A hűtlenség bélyege (nota infidelitatis) egykor a király személye és hatalma ellene elkövetett bűncselekmények összefoglaló elnevezése volt. Minden esetben fő- és jószágvesztéssel büntették.

A rendi Magyarországon, az ingatlannyilvántartás elkészítését beiktatás előzte meg, ez a birtokszerzés nélkülözhetetlen eleme volt, így vált érvényessé a jogügylet. Ha a meghatározott időn belül nem került sor a beiktatásra, a jogügylet érvényét veszítette.

Az 1687/88-ban, Pozsonyban tartott országgyűlésen a magyar rendek I. Lipót kérésére lemondtak a több évszázada fennálló ellenállási jogukról, melynek gyökerei II. András 1222. évi Aranybullájáig vezethetők vissza. A nemesek eszerint a hűtlenség vétke nélkül fellázadhattak a király ellen, amennyiben az uralkodó nem tartja meg a bullában foglaltakat.