A koronavírus járvány lényeges változásokat hozott az emberek életében.
A hatékony védekezés érdekében elrendelt veszélyhelyzet számos intézmény munkáját érintette. Hogyan zajlik most az ügyintézés Jász-Nagykun-Szolnok megye bíróságain? Tartanak-e tárgyalásokat? Lehet-e új eljárásokat indítani? Nem tartanak-e az ügyek elhúzódásától? Egyebek mellett erről kérdeztük Kissné dr. Szabó Juditot, a Szolnoki Törvényszék elnökét
Megállt az élet a bíróságokon?
A bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is folyamatosan működnek, és változatlanul minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a válsághelyzet ellenére is időszerű és megalapozott ítélkezést folytassanak.
Milyen változásokat hozott a veszélyhelyzet?
Jelentős változás, hogy fő szabály szerint az ügyfelek nem léphetnek be a bírósági épületekbe.
Mindez érdemben nem érinti az olyan, egyébként is tárgyaláson kívül intézendő ügyek vitelét, mint a végrehajtási, a csőd- és felszámolási eljárás, valamint a cégek és a társadalmi szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások.
Újdonság azonban, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság normál esetben tárgyalást tartana, most írásban érintkezik az ügyfelekkel, és ha a jogszabályok ezt lehetővé teszik, tárgyaláson kívül folytatja le az eljárást, így szerzi be a bizonyítékokat, és számos esetben ügyöntő határozatot is hozhat.
Azokban az ügyekben pedig, amelyekben elkerülhetetlen, hogy személyes meghallgatást tartson, ezt elsődlegesen kifejezetten erre a célra kialakított tárgyalótermekben távmeghallgatás vagy videotelefonálásra alkalmas programok útján végzi. Ez csak akkor lehetséges, ha az ügyfél otthonában maga is rendelkezik az ehhez szükséges számítógéppel és internetkapcsolattal.
Hagyományos értelemben vett személyes meghallgatásra csak ezek hiányában, szigorú tárgyalótermi biztonsági protokoll megtartása mellett kerülhet sor.
Melyek azok a konkrét esetek, amelyekben a veszélyhelyzet ideje alatt is tárgyalást tart a bíróság?
Ha valakit őrizetbe vesznek, a bíróságnak 72 órán belül döntenie kell a szabadon bocsátásáról, le kell tartóztatnia vagy bűnügyi felügyelet alá kell helyeznie. Ezen ügyekben most is ülést kell tartani. A családon belüli erőszak miatt megelőző távoltartást kérők ügyeiben most is meghallgatást kell tartani. A szabálysértés elkövetésén tetten ért, és a rendőség által gyorsított szabálysértési eljárásban bíróság elé állított személyek ügyeiben pedig most is tárgyalni kell, csak hogy néhány példát említsek. A fertőzésveszély csökkentése érdekében azonban ezeket az üléseket, tárgyalásokat szigorú óvintézkedések mellett, lehetőség szerint távmeghallgatás útján végezzük.
Lehet új eljárásokat, pereket indítani?
Természetesen igen. Folyamatosan érkeznek hozzánk a vádiratok és a keresetlevelek. Ehhez kapcsolódóan arra kérjük az ügyfeleket, hogy a beadványaikat a fertőzésveszély elkerülése érdekében lehetőség szerint elektronikus ügyfélkapun keresztül szíveskedjenek a bíróságokhoz eljuttatni. A bírósági gyűjtőládákban elhelyezett és a postai úton benyújtott iratok ugyanis a fertőzésveszély elkerülése érdekében 7 napos iratkarantén után kerülhetnek csak a kollégák elé.
Nem tartanak az ügyek elhúzódásától?
A bíróságok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az ügyek folytatását ne hátráltassa a veszélyhelyzet. Az eljárási kódexek által biztosított eljárásgyorsító rendelkezések és a legmodernebb technikai eszközök alkalmazásával nap mint nap ezen dolgozunk.
Hogyan érinti a veszélyhelyzet a közigazgatási és munkaügyi ügyeket?
A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hasonlóan hazánk valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróságához 2020. április 1-én megszűnt. A korábban a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által tárgyalt munkaügyi ügyekben immáron a Szolnoki Törvényszék, míg a közigazgatási ügyekben a Debreceni Törvényszék jár el, amiről minden ügyfelet írásban tájékoztattunk.
Szolnok, 2020. május 13.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
Az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közös sajtótájékoztatóján bemutatkozott dr. Hajdu István, az OBT új soros elnöke, aki dr. Gerbert Tamást váltja az elnöki poszton.
2014-2018 között az összes gondnokolt száma 12 %-kal (62.606 főről 55.113 főre), a választójogból kizárt gondnokoltak száma pedig még jelentősebben, 19 %-kal (60.297 főről 49.124 főre) csökkent.
Dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit törvényszéki elnöki mandátuma 2024. november 30. napjával megszűnik.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 123. § (1) bek. alapján december 1. napjától az elnöki feladatokat teljes jogkörben dr. Szentgyörgyi-Biró Enikő elnökhelyettes látja el.
Veszprém, 2024. 11. 29.
Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály
Idén 5. alkalommal látogathattak el a Sziget résztvevői a ’SzigetBíróság’ sátorhoz augusztus 7 - és 13 között. A napokon át tartó hőség ellenére több százan voltak kíváncsiak a ’SzigetBíróság’ által kínált programsorozatra.
A bíróságok életében szinte mindennaposnak számítanak azok az ügyek, amelyekben a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett maga képviseli. Tipikusan e körbe tartoznak a becsületsértés, rágalmazás, illetve a könnyű testi sértés miatt indult eljárások. A magánvádról dr. Szabó Judittal, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetőjével beszélgettünk.
Az Esztergomi Járásbíróság közokirat-hamisítás bűntette és hamis vád vétsége miatt indult ügyben büntetővégzésében 350.000 forint pénzbüntetést szabott ki azzal a nővel szemben, aki egy volt barátnője nála maradt lakcímkártyájával igazolta magát a rendőrök előtt. A vádlott tárgyalás tartását kérte, mely alapján a bíróság előkészítő ülést tűzött ki 2024. május 21. napjára. A nő a tárgyalás tartási kérelmét visszavonta, ezért a büntetővégzés jogerőre emelkedett.
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
