Az Ajkai Járásbíróság hét év hat hónap fegyházbüntetésre, valamint nyolc év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte többszörös visszaesőként azt a 34 éves férfit, akivel szemben rablás bűntette, okirattal visszaélés vétsége, valamint lopás bűntette és lopás vétsége miatt folyik a büntetőeljárás.
Az Ajkai Járásbíróság egy év négy hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá három évre eltiltotta a közúti járművezetéstől és két évre a közügyek gyakorlásától azon ügy I. rendű vádlottját, melyben kisebb értékre üzletszerűen elkövetett lopás bűntette miatt indult eljárás. A II. rendű vádlottat a bíróság 100 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. Kötelezte a bíróság a vádlottakat a bűncselekménnyel okozott kár sértettnek történő megtérítésére, valamint az ezzel kapcsolatosan felmerült eljárási illeték, továbbá az I. rendű vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.
A Hajdúszoboszlói Járásbíróság 2024. december 4-én ítéletet hirdetett annak a pakisztáni vádlottnak az ügyében, aki egy kiskorú sérelmére követett el bűncselekményt.
Rendszeresen, sokszor ittas állapotban bántalmazta a sértettet a terhelt. Az asszony komoly sérüléseket szenvedett a verések következtében. 2025. április 11-én a Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte a terhelt letartóztatását, aki ellen a Szentendrei Rendőrkapitányság testi sértés vétségével, becsületsértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz.
A Tatabányai Járásbíróság nagyobb értékre elkövetett lopás miatt indult ügyben, bíróság elé állítás keretében tartott tárgyaláson hozott ítéletet.
A Veszprémi Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte a letartóztatását annak a három gyanúsítottnak, akikkel csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt indult büntetőeljárás.
Az Esztergomi Járásbíróság járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatt indult ügyben, gyorsított eljárásban döntött azzal a többszörös visszaeső férfivel szemben, aki többszöri eltiltás ellenére vezetett személygépkocsit.
A „Digitális Nyílt Nap” road-show következő állomása a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság volt. A Digitális Nyílt Napon bemutatták a bíróságok elektronikus kapcsolattartásának jelenét és jövőjét. Az érdeklődők megismerhették a beszédfelismerő szoftver alkalmazhatóságát, a távmeghallgatási rendszer előnyeit, az Új Generáció projekt képzéseit, az ügyfélközpontok működését és a projekt keretében hamarosan megvalósuló e-aktát is.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése szerint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei évente egyszer tájékoztatják az OBH elnökét, a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. A Pécsi Ítélőtáblán és a Pécsi Törvényszéken erre a 2025. május 13-án megtartott összbírói értekezleteken került sor.
A bírák számára tartott zártkörű rendezvény előtt sajtótájékoztató keretében a sajtó munkatársai részére is tájékoztatást adott dr. Fazekas Sándor, az OBH Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának Főosztályvezetője, dr. Túri Tamás, az ítélőtábla és dr. Sipos Balázs, a törvényszék elnöke.
Dr. Fazekas Sándor az OBH elnökének, dr. Senyei Györgynek dicséretét tolmácsolta a pécsi bíróságok felé, amelyek a törvényben biztosított keretek között maximálisan eleget tettek feladatuknak, időszerűen és magas színvonalon ítélkeztek. Elmondta, hogy mindkét bíróság időszerűségi mutatói kiválóak, az országon belül is kiemelkedőek. Az ítélkezés megalapozottságát a törvényszék vonatkozásában az elsőfokú határozatok jogerőre emelkedési mutatói, míg az ítélőtábla esetében a Kúria által felülvizsgált határozatok ügyében született döntések alapján lehet megítélni. A törvényszéken a járásbírósági büntető határozatok 75%-a, a polgári határozatok 90%-a emelkedik első fokon jogerőre, a törvényszéki elsőfokú büntető perek vonatkozásában pedig az országos 34%-os jogerőre emelkedési mutatót messze meghaladó 54%-os jogerőre emelkedési arány volt megfigyelhető Pécsett. Az ítélőtábla Kúriára felterjesztett büntető és munkaügyi ügyeiben hatályon kívül helyezésre nem került sor és civilisztikai ügyszakban is a 46 felülvizsgált ügyből csupán 9 esetben találta a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak, és helyezte hatályon kívül – részben vagy egészben – a jogerős ítéletet.
Dr. Túri Tamás elmondta, hogy méltán lehet büszke az ítélőtábla munkateljesítményére, mind az időszerűségi, mind a szakszerűségi és mennyiségi mutatók alapján is. Az ítélőtábla által elbírált ügyek munkaigényességének és bonyolultságának szemléltetése céljából megosztotta, hogy civilisztikai ügyszakban döntően olyan ügyeket bírálnak el, melyek elsőfokon több évig tartottak, az elsőfokú ítéletek átlagos sorszáma 93 volt, amely jelzi, hogy mennyi előzményi irat keletkezett az ügyben. A büntető ügyek esetében az előző évben érkezett 90 peres ügyhöz mintegy 222 ezer oldal nyomozati irat tartozott, a felülbírálandó elsőfokú ítéletek össz-oldalszáma pedig meghaladta a 2100 oldalt.
Dr. Sipos Balázs beszámolt arról, hogy a törvényszéken 3 területen tapasztaltak jelentős ügyszám növekedést, ezek a szabálysértési ügyek, a büntetés-végrehajtási ügyek és a felszámolási ügyek voltak. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy 244 millió Ft értékű beruházás zajlik a törvényszéken. A Közigazgatási Kollégium, illetve a Központi Szabálysértési Bíróság, melyek jelenleg a Jókai utcában bérelt ingatlanban működnek, a következő évtől a Pécsi Törvényszék, illetve a Pécsi Járásbíróság épületébe költöznek. Az ehhez szükséges átalakítási munkálatok már zajlanak.
