Összesen csaknem 25.000 sajtótevékenységet generáltak a bíróságok országosan 2018-ban, ez 20%-os növekedést mutat 2017-hez képest. Ebben belső és külső megjelenések, sajtótájékoztatók, sajtóreggelik, kiajánlások is szerepelnek.
Dr. Áder János köztársasági elnök 2019. december 2-án dr. Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségére. Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2019. december 3-án tájékoztatta erről az Országos Bírói Tanácsot, és kérte a jelölt véleményezését.
A Fővárosi Törvényszéken és az illetékességi területén működő kerületi bíróságokon az informatikai rendszerek karbantartása miatt 2024.07.29. (hétfő) 14:00 óra és 2024.07.31. (szerda) 08:00 óra között az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatáskiesés tapasztalható (beadványok lajstromozása, bírósági határozatok kiküldése, végzések közzététele).
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/G. § (10) bekezdése, valamint a 2016. évi CXXX. törvény 617. §, illetőleg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 154. § (2) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék és illetékességi területén működő járásbíróságok vonatkozásában 2024.07.29., 2024. 07. 30. és 2024.07.31. napja a napokban és munkanapokban megállapított határidőkbe nem számít bele.
Az Esztergomi Járásbíróság közokirat-hamisítás bűntette és hamis vád vétsége miatt indult ügyben büntetővégzésében 350.000 forint pénzbüntetést szabott ki azzal a nővel szemben, aki egy volt barátnője nála maradt lakcímkártyájával igazolta magát a rendőrök előtt. A vádlott tárgyalás tartását kérte, mely alapján a bíróság előkészítő ülést tűzött ki 2024. május 21. napjára. A nő a tárgyalás tartási kérelmét visszavonta, ezért a büntetővégzés jogerőre emelkedett.
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Dr. Senyei György, az OBH elnöke 2021. november 17. napján számolt be az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtt a bíróságok 2020. I. félévi, valamint a 2020. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.
