A Tatabányai Járásbíróság lopás bűntette, jármű önkényes elvételének bűntette miatt indult ügyben tartott ülésen, 1 hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A letartóztatás elrendelése a bűnismétlés veszélye miatt indokolt. A végzés nem végleges, a gyanúsított fellebbezést jelentett be.
1043 Budapest, Tavasz u. 21.
1325 Budapest Pf. 109.
+36 (1) 231-6700
Dr. Kővári Tibor
Dr. Márkus Anikó
+36 (1) 231-6748
+36 (1) 369-4562
Minden hónap harmadik hétfőjén 9:00 - 11:00
+36 (1) 231-6749
+36 (1) 369-4562
Minden hónap második hétfőjén 9:00 - 11:00
+36 (1) 231-6705
+36 (1) 231-6792
Hétfő: 08:15 - 11:00
Kedd: 08:15 - 11:00
Szerda: 08:15 - 15:30
Csütörtök: 08:15 - 11:00
Péntek: 08:15 - 11:00
+36 (1) 231-6704, +36 (1) 231-6703
+36 (1) 231-6791
Hétfő: 08:15 - 11:00
Kedd: 08:15 - 11:00
Szerda: 08:15 - 15:30
Csütörtök: 08:15 - 11:00
Péntek: 08:15 - 11:00
+36 (1) 231-6706
+36 (1) 231-6793
Hétfő: 08:15 - 11:00
Kedd: 08:15 - 11:00
Szerda: 08:15 - 15:30
Csütörtök: 08:15 - 11:00
Péntek: 08:15 - 11:00
Szerdánként 08:15 - 15:00
A Tatabányai Törvényszék a 2024. március 4. napján tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki a vád szerint Esztergomban bántalmazta gyermekét. A bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés vétsége miatt 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért jelentett be fellebbezést, a vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt kért.
A Tatabányai Járásbíróság a 2024. július hó 22. napján tartott ülésén elrendelte annak a két férfinak a letartóztatását, akik kábítószerrel kereskedtek Tatabánya és Szárliget területén.
Ítéletet hozott az Encsi Járásbíróság annak a fiatalkorú vádlottnak az ügyében, aki egyik iskolatársával szemben követett el erőszakkal szexuális cselekményt.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000-ben július 15. napját – a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját – a Bíróságok Napjává nyilvánította.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000-ben július 15. napját – a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját – a Bíróságok Napjává nyilvánította.
Egy kétfokú közigazgatási bírósági szervezetrendszer jön létre 2020. január 1-jétől, amelyet a közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság alkotnak – mondta el dr. Boros Anita, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki biztosa az Inforádió Paragrafus című műsorában 2019. május 9-én.
Az Országgyűlés ma az előterjesztésekről való döntést követen választja meg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét.
Az Országgyűlés az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdése alapján dr. Senyei György Barnát 2019. december 10-én 151 igen, 12 nem 0 tartózkodással az Országos Bírósági Hivatal elnökévé választotta.
2024. március 6. napján az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint az Országos Bírói Tanács elnöke közös sajtótájékoztatót tartott a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 197/F. § (3) – (8) bekezdései szerinti, támogatási időszak, az ún. inkubációs időszak lezárása alkalmából.
2023. június 1. napjával az OBH és az OBT között speciális, 9 hónapos együttműködési időszak kezdődött. Ezen időszak alatt az OBH az OBT titkárságának, működésének feltételrendszere kialakításában közreműködött, továbbá ellátta az önálló költségvetési gazdálkodást folytató szervezet gazdasági feladatait, az önálló gazdálkodási tevékenység kialakításához közvetlen segítséget nyújtott, biztosította a szükséges infrastruktúrát.
Mind az OBH, mind az OBT elnöke sikeresnek értékelte az elmúlt időszakot. Ahogy az OBT elnöke kiemelte, 2024. március 1. napjától az OBT „nagykorúvá vált”, minden technikai és normatív feltétel adott feladatai ellátásához.
Forrás: https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/az-orszagos-birosagi-hi…
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény elfogadásával a bírósági szervezetben új típusú központi igazgatási rendszer lépett életbe, amely az igazságszolgáltatásban a rendszerváltozás után a második nagy átalakítást valósította meg.