Dr. Gyarmathy Judit az Országos Bírósági Hivatal Elnökhelyettese tájékoztatta az Országos Bírói Tanácsot arról, hogy dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal Elnöke költségvetési többletigényt terjesztett elő. Az előterjesztésben a Bírósági Fejezetnek 2015. január 1. napjától a többletfeladatokkal összefüggésben felmerülő többletigényét részletezte.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere az igazságügyi alkalmazottak bérrendezése - emelte ki az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének szakszervezeti napján.
2024. július 4-én a délelőtti órákban a Szekszárdi Törvényszéken elméleti tűz- és munkavédelmi oktatás megtartására került sor, melyen a törvényszék minden dolgozója részt vett, majd délután 14 órakor a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Terrorelhárítási Központ Műveleti Igazgatóság közreműködésével élőerős beavatkozással és éleshelyzeti szimulációval egybekötött, szituációs gyakorlatot hajtottak végre.
A szituációs gyakorlaton a szakhatóság előre beavatott munkatársai a törvényszék második emeleti irattárában tüzet szimuláltak piros-kék fénnyel, füstgépekkel, LED füzérrel, táblákkal, valamint úgy tettek, mintha a tűzben egy személy is megsérült volna, melyet rescue bábuval helyettesítettek. A gyakorlat füsttel, fényhatással és hanghatással párosuló tűzriasztással indult, a tűzjelzésre kiérkeztek az illetékes szakhatóságok munkatársai, akik a helyszínt lezárták és az épületet kiürítették, melynek során az emeleti irodában elhelyezett bábun felül egy imitáltan mozgáskorlátozott személy élőerős mentésére is sor került.
A törvényszék épülete körüli helyszínt a Katasztrófavédelem munkatársain kívül a Terrorelhárítási Központ és a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai biztosították. A szimulációs gyakorlat közel 40 percig tartott.
A tűzriadó lezárását követően a társszervek képviselői rövid összesítő értékelést tartottak a tapasztalatokról.
Évértékelő sajtótájékoztatót tartott a Szegedi Törvényszék, melyen elhangzott: az országosan is megfigyelhető, jelentős igazságügyi alkalmazotti fluktuáció ellenére a törvényszék 2024. évben is folyamatosan és kiegyensúlyozottan működött.
Szeptember 16-tól két héten át tartott az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) idei rövidtávú csereprogramja, melynek keretében minden évben érdeklődő európai bírákat lát vendégül a magyar bírósági szervezet. Idén Németországból, Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából, Finnországból, Franciaországból, Lengyelországból és Észtországból összesen 12 fő érkezett, akik a program első hetében Budapesten, a másodikon Debrecenben és Győrben vettek részt szakmai programokon.
A „Digitális Nyílt Nap” road-show következő állomása a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság volt. A Digitális Nyílt Napon bemutatták a bíróságok elektronikus kapcsolattartásának jelenét és jövőjét. Az érdeklődők megismerhették a beszédfelismerő szoftver alkalmazhatóságát, a távmeghallgatási rendszer előnyeit, az Új Generáció projekt képzéseit, az ügyfélközpontok működését és a projekt keretében hamarosan megvalósuló e-aktát is.
Az emberölés bűntette miatt Gy. T. és társa ellen folyamatban levő büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a 2024. június 4-én meghozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatva elrendelte Gy. T. elsőrendű vádlott bűnügyi felügyeletét a másodfokú eljárás befejezéséig. Az elsőrendű vádlott engedély nélkül Magyarország közigazgatási területét nem hagyhatja el, lakó- és tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Köteles továbbá hetente egy alkalommal a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen jelentkezni.
Bár a közvélemény általában "menekülő útként", a büntetés elkerüléseként értékeli, a kényszergyógykezelés valójában tényleges szankció - szögezte le Dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője. A Jogos a kérdés interjúsorozatunk következő epizódjából kiderül, mit is takar valójában ez intézkedés, milyen feltételek érvényesülése esetén rendelhető el, mi az eljárás menete, illetve megéri-e szimulálni a kóros elmeállapotot.
Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt P. A. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla az enyhítést célzó védelmi fellebbezést részben alaposnak találta, ezért a mai napon meghozott ítéletével megállapította, hogy a vádlott az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban 30 év után feltételes szabadságra bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött.
