A koronavírus járványra tekintettel a Kormány 2020. március 15. napjától határozatlan ideig rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan érinti a bíróságok munkáját? Erről kérdeztük Kissné dr. Szabó Juditot, a Szolnoki Törvényszék megbízott elnökét.

Megállt az élet a bíróságokon?

Ahogyan a minden év július 15. és augusztus 20. napja közötti rendes ítélkezési szünet alatt sem áll meg az élet a bíróságokon, ebben a rendkívüli helyzetben is folyamatosan dolgozunk. Jelentős változás azonban, hogy mindezt az ügyfelek távollétében tesszük.

A vírus terjedésének megakadályozása érdekében nem tarthatunk előkészítő üléseket, tárgyalásokat. Ülések, meghallgatások megtartására is csak kivételes esetben, szigorú óvintézkedések mellett kerülhet sor. Szünetel a személyes ügyfélfogadás, és a bírósági iratokba is csak elektronikus ügyfélkapun keresztül tekinthetnek be az ügyfelek.

A bírák és bírósági dolgozók azonban teszik a dolgukat. A peren kívül intézendő ügyeket nem érinti a rendkívüli ítélkezési szünet. A tárgyalásos ügyekben pedig a jövőbeli tárgyalások előkészítése zajlik.

Melyek azok az esetek, amikor most is tárgyalást tart a bíróság?

Ha valakit őrizetbe vesznek, a bíróságnak hetvenkét órán belül döntenie kell a szabadon bocsátásáról, le kell tartóztatnia vagy bűnügyi felügyelet alá kell helyeznie. Ezen ügyekben most is ülést kell tartani, amit nem érint a rendkívüli ítélkezési szünet.

A családon belüli erőszak miatt megelőző távoltartást kérők ügyeiben most is meghallgatást kell tartani.

A szabálysértés elkövetésén tetten ért, és a rendőség által gyorsított szabálysértési eljárásban bíróság elé állított személyek ügyeiben pedig most is tárgyalni kell.

A fertőzésveszély csökkentése érdekében azonban ezeket szigorú óvintézkedések mellett, és lehetőség szerint távmeghallgatás útján végezzük.  

Mikor lesznek újra tárgyalások a bíróságokon?

Előkészítő ülést, illetőleg tárgyalást leghamarabb a rendkívüli ítélkezési szünet utolsó napját követő 15. napon tarthatunk.

Mi történik a korábban megindított perekkel?

A polgári perek többsége félbeszakad a rendkívüli ítélkezési szünet tartama alatt. Ennek elmúltát követően a bíróság hivatalból dönt majd azok folytatásáról. Ezt a feleknek nem kell külön kérnie.  

Lehet új eljárásokat, pereket indítani a rendkívüli ítélkezési szünet tartama alatt?

Természetesen igen. Arra kérjük azonban az ügyfeleket, hogy ezt a fertőzésveszély elkerülése érdekében, lehetőség szerint elektronikus ügyfélkapun keresztül szíveskedjenek megtenni. A bírósági gyűjtőládákban elhelyezett és a postai úton benyújtott iratok a fertőzésveszély elkerülése érdekében 7 napos iratkarantén után kerülnek a kollégák elé.

Hogyan érinti a rendkívüli ítélkezési szünet a közigazgatási és munkaügyi ítélkezés tervezett átalakulását?

A rendkívüli ítélkezési szünettől függetlenül április 1-én megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Ezt követően a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által korábban tárgyalt munkaügyi tárgyú ügyekben a Szolnoki Törvényszék, míg a közigazgatási ügyekben a Szegedi Törvényszék jár majd el. A folyamatban lévő ügyeket a bíróság hivatalból küldi meg a két törvényszéknek, amiről minden ügyfelet írásban tájékoztatunk.

Szolnok, 2020. március 26.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya

Összbírói értekezlet keretében értékelte a 2024-es évet dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék elnöke. A rendezvényen - a törvényszék illetékességi területén ítélkező bírákon kívül - részt vett dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, dr. Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára, dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, dr. Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke, dr. Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnöke, továbbá az Országos Bírói Tanács képviselői is.

Az értekezletet megelőzően dr. Husek Dániel és dr. Ocskó Katalin közös sajtótájékoztatón értékelték a Kecskeméti Törvényszék elmúlt évi eredményeit. Kiemelték, hogy bár országos és helyi szinten egyaránt nőtt az ügyérkezés, ám a Törvényszék ennek ellenére továbbra is időszerűen, egyben magas szakmai színvonalon ítélkezett. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1 éven belül befejezett peres ügyek aránya járásbírósági szinten a büntető ügyszakban 80,7%-a, míg a polgári eljárások tekintetében 91,4%.
 

Elhangzott, hogy a fellebbezett ügyek esetében csökkent a megismételt eljárást eredményező hatályon kívül helyezések aránya, miközben növekedett a helybenhagyott döntések száma. A digitális technológia lehetőségét kihasználva a Törvényszék illetékességi területén - 11 tárgyalóban - az elmúlt év során összesen 2039 távmeghallgatást tartottak, ami nemcsak gyorsította az eljárásokat, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezett.

A Törvényszék elnöke az összbírói értekezleten részletesen elemezte a 2024-es év ügyforgalmi, időszerűségi és megalapozottsági mutatóit, valamint az év során elért eredményeit. Az idei év kiemelt céljai között megemlítette az elhúzódó perek számának további csökkentését, az ítélkezési időszerűségének fenntartását, valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak megtartását, továbbá szakmai képzését. 

Az összbírói értekezlet további részében dr. Négyessy András, a Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsának elnöke számolt be a testület tavalyi munkájáról.

A rendezvényen felszólalt dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, aki elismerően nyilatkozott a Kecskeméti Törvényszék elmúlt évi munkájáról. Az OBT képviseletében dr. Pecsenye Csaba elnök tájékoztatta a megjelenteket a testület elmúlt évi tevékenységéről, valamint elismeréseket adott át. Dr. Ocskó Katalin, az OBH elnökhelyettese a törvényszék eredményeit méltatva megköszönte a bírák, bírósági vezetők munkáját.

Az értekezlet zárásaként dr. Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára köszöntötte a megjelenteket, és gratulált a törvényszék bíráinak és munkatársainak az elmúlt évben elért eredményekhez.

Kecskemét, 2025. május 20.

                                                Kecskeméti Törvényszék   Sajtóosztálya