2022. 01. 28.
Az időközben módosult Büntető Törvénykönyv miatt megváltoztatta a Pécsi Ítélőtábla a Zalaegerszegi Törvényszék ítéletét.
Részletes keresés
A Kúria közzétette a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának - a legfőbb ügyész előzetes döntéshozatali indítványa alapján - 2022. november 14. napján meghozott, A Btk. 371. § (2) bekezdése b) pont ba) alpontjában meghatározott falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségének elkövetési tárgya és a rongálással okozott kár meghatározásáról szóló 4/2022. JEH határozatát (Jpe.IV.60.012/2022/12. szám).
A Kúria 4/2022. JEH határozatának rendelkező része szerint a falfirkán értendő felületbevonat elhelyezése alapvetően a támadott idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek védelme szempontjából képez büntetendő magatartást. A falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás tényállásszerű, ha az elkövető az elkövetési tárgy, így bármely köz- vagy magántulajdoban lévő idegen vagyontárgy — azaz pénzben kifejezhető értékű ingó vagy ingatlan dolog — felületén, a tulajdonos vagy vagyonkezelésre jogosult engedélye nélkül hoz létre változtatást, így például jelet, ábrát vagy feliratot helyez el [Btk. 371. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont ba) alpont].
A falfirka elhelyezése nem önálló elkövetési magatartás, hanem az elkövetés olyan módja, amelyet a törvény minősített esetként szabályoz, és amelynek a rongálás — egyébként a károkozás mértékéhez igazodó — minősítése kapcsán tulajdonít jelentőséget. A falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja, önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képez minősített esetet.
A firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges. Ebben az esetben az eredeti állapot helyreállításának költsége a rongálással okozott kár [Btk. 371. § (1) bekezdés, (7) bekezdés, 459. § (1) bekezdés 16. pont.].
A jogegységi határozat ITT érhető el. (https://lb.hu/hu/joghat/42022-jeh-jpeiv60012202212-szam)
Az Országos Bírósági Hivatal által kiadott eredeti hír és a kapcsolódó dokumentum a https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/tajekoztatas-kuria-jogegysegi-panasz-tanacsanak-42022-jogegysegi linkre kattintva tekinthető meg.
Kapcsolódó dokumentum:
https://miskolcitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/news/4_2022_jeh_jpe_iv_60012_2022_12_kiadmany_0.pdf
Miskolc, 2023. január 6.
Utolsó módosítás: 2024. 05. 30. - 09:06
2025. 02. 28.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2025. február 28-án kihirdetett elsőfokú ítéletével bűnösnek mondott ki két férfit, akiket csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolt az ügyészség.
Kép
Bár a közvélemény általában "menekülő útként", a büntetés elkerüléseként értékeli, a kényszergyógykezelés valójában tényleges szankció - szögezte le Dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője. A Jogos a kérdés interjúsorozatunk következő epizódjából kiderül, mit is takar valójában ez intézkedés, milyen feltételek érvényesülése esetén rendelhető el, mi az eljárás menete, illetve megéri-e szimulálni a kóros elmeállapotot.
2019. 01. 31. – 16:43
Kép
Nagyszabású digitális fejlesztés zajlott az elmúlt évben a Kecskeméti Törvényszéken – hangsúlyozta az összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón a Kecskeméti Törvényszék elnöke. Dr. Bicskei Ferenc kiemelte a távmeghallgatást, az elektronikus kapcsolattartást, illetve azokat a mobil informatikai eszközöket is, amelyeket a bíráknak, titkároknak biztosított az Országos Bírósági Hivatal. A digitális kapcsolattartás a jövő – tette hozzá.
2019. 04. 24. – 12:56