A Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében 2019. november 27-én Consilium Peritorum Localis fórumot tartottak Jász-Nagykun-Szolnok megye bírái, bírósági titkárai és bírósági fogalmazói, melyen a bírói hivatásról, a jó bíró ismérveiről és erényeiről, a lelkiismeretesség, az igazságosság és a pártatlanság hármasáról, a családi élet és a munkavégzés egyensúlysúlyáról, valamint a bírói hivatás ítélkezésen túlmutató szerepeiről értekeztek. A beszélgetés díszvendége dr. Kovacsics László, a Szolnoki Törvényszék nyugalmazott törvényszéki tanácselnöke volt.

A rendezvényt Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnöke nyitotta meg. Gondolatébresztő előadásában olyan fontos kérdéseket tett fel, mint hogy mit jelent a bíráskodás, az igazságszolgáltatás, mi a szerepe egy társadalom életében, kit tekintünk jó bírónak, milyen tulajdonságokkal, képességekkel, erényekkel bír, hogyan válhat valaki jó bíróvá és hogyan tudja ennek megfelelően, magas színvonalon végezni a munkáját, hogyan tudja megvalósítani a munka és a családi élet egyensúlyát, és a bíráknak az ítélkezésen túl, akár az oktatásban, ismeretterjesztésben, szemléletformálásban, akár más területen van-e valamilyen többletszerepe a közösség életében.

Consilium Peritorum Localis fórum 2019. november 27-én a Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében

Consilium Peritorum Localis fórum 2019. november 27-én a Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében

A résztvevők ezt követően megtekintették az Országos Bírósági Hivatal Fenntartható Értékeink Program 2019 keretében készült, és a dr. Bagossyné dr. Körtvélyesi Mária, a Berettyóújfalui Járásbíróság, bíróságtörténeti kutatás országos koordinációját is ellátó bírájának pályaképéről szóló kisfilmeket.

Ezután Gyöngyné dr. Kovács Gabriella, a Szolnoki Törvényszék civilisztikai kollégiumvezetője vette át a szót. Beszédében emlékeztetett arra, hogy idén másfél évszázada született meg a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk, amely szétválasztotta a közigazgatást és a bíráskodást, és deklarálta, hogy a bíró az ítélkezésben csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve.

Utalt arra, hogy az évforduló alkalmából 2019. április 24-én a Kúria nagyszabású ünnepi konferenciát szervezett az Országgyűlés Felsőházi termében, majd bemutatta az évforduló alkalmából kiadott „Bírák vagyunk…” című kötetet, ami a nevezetes törvénycikk mellett a bírói eskü másfél évszázaddal ezelőtti és mai szövegét, és az elmúlt másfél évszázad bíráinak bírói hivatásról vallott gondolatainak gyűjteménye.

Ezt követően dr. Pócs Teodóra, a Szolnoki Törvényszék büntető kollégiumvezetője részletesen bemutatta a kötet „Bíráktól bíráknak”, avagy „Gondolatok a bírói hivatásról” című fejezetét, melyben az igazságszolgáltatással, és oly fontos bírói erényekkel kapcsolatos idézetek olvashatók, mint a bírói lelkiismeret, a hivatás, a függetlenség, a tisztesség, a lelkiismeretesség, az igazságosság, a méltányosság és az elfogulatlanság. Utalt arra, hogy a könyvből a csokorba fűzött nemes gondolatok szerzőinek pályaképét is megismerhetjük, majd több ízben idézett a kötetből.

Ezt követően a nap díszvendégéhez, dr. Kovacsics Lászlóhoz, a Szolnoki Törvényszék egykori tanácselnökéhez fordult, akit szakmai életpályája bemutatására kért.

Dr. Kovacsics László törvényszéki tanácselnök a Szolnoki Törvényszék dísztárgyalótermében 2019. november 27-én tartott Consilium Peritorum Localis fórumon

A neves szakemberhez sorra érkeztek a kérdések. Válaszaiban a múlt híres büntetőügyei, tárgyalótermi emlékei elevenedtek meg. Az éles eszéről, felkészültségéről, magas szakmai színvonalú munkájáról, ugyanakkor mérhetetlen emberségességéről és remek humoráról is ismert bíró legenda pályaképét, a bírói hivatásról vallott gondolatait és a felnövekvő bíró generációknak adott tanácsait hallgatva a beszélgetés moderátora, dr. Kis István törvényszéki tanácselnök méltán nevezte őt a Szolnoki Törvényszék ikonjának.  

A beszélgetést követően, a rendezvény zárásaként a résztvevők megtekintették a dr. Szurdi Béla, a Debreceni Törvényszék elnökhelyettesének pályaképéről készült kisfilmet.

Szolnok, 2019. november 29.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya

A koronavírus járványra tekintettel a Kormány 2020. március 15. napjától határozatlan ideig rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan érinti a bíróságok munkáját? Erről kérdeztük Kissné dr. Szabó Juditot, a Szolnoki Törvényszék megbízott elnökét.

Megállt az élet a bíróságokon?

Ahogyan a minden év július 15. és augusztus 20. napja közötti rendes ítélkezési szünet alatt sem áll meg az élet a bíróságokon, ebben a rendkívüli helyzetben is folyamatosan dolgozunk. Jelentős változás azonban, hogy mindezt az ügyfelek távollétében tesszük.

A vírus terjedésének megakadályozása érdekében nem tarthatunk előkészítő üléseket, tárgyalásokat. Ülések, meghallgatások megtartására is csak kivételes esetben, szigorú óvintézkedések mellett kerülhet sor. Szünetel a személyes ügyfélfogadás, és a bírósági iratokba is csak elektronikus ügyfélkapun keresztül tekinthetnek be az ügyfelek.

A bírák és bírósági dolgozók azonban teszik a dolgukat. A peren kívül intézendő ügyeket nem érinti a rendkívüli ítélkezési szünet. A tárgyalásos ügyekben pedig a jövőbeli tárgyalások előkészítése zajlik.

Melyek azok az esetek, amikor most is tárgyalást tart a bíróság?

Ha valakit őrizetbe vesznek, a bíróságnak hetvenkét órán belül döntenie kell a szabadon bocsátásáról, le kell tartóztatnia vagy bűnügyi felügyelet alá kell helyeznie. Ezen ügyekben most is ülést kell tartani, amit nem érint a rendkívüli ítélkezési szünet.

A családon belüli erőszak miatt megelőző távoltartást kérők ügyeiben most is meghallgatást kell tartani.

A szabálysértés elkövetésén tetten ért, és a rendőség által gyorsított szabálysértési eljárásban bíróság elé állított személyek ügyeiben pedig most is tárgyalni kell.

A fertőzésveszély csökkentése érdekében azonban ezeket szigorú óvintézkedések mellett, és lehetőség szerint távmeghallgatás útján végezzük.  

Mikor lesznek újra tárgyalások a bíróságokon?

Előkészítő ülést, illetőleg tárgyalást leghamarabb a rendkívüli ítélkezési szünet utolsó napját követő 15. napon tarthatunk.

Mi történik a korábban megindított perekkel?

A polgári perek többsége félbeszakad a rendkívüli ítélkezési szünet tartama alatt. Ennek elmúltát követően a bíróság hivatalból dönt majd azok folytatásáról. Ezt a feleknek nem kell külön kérnie.  

Lehet új eljárásokat, pereket indítani a rendkívüli ítélkezési szünet tartama alatt?

Természetesen igen. Arra kérjük azonban az ügyfeleket, hogy ezt a fertőzésveszély elkerülése érdekében, lehetőség szerint elektronikus ügyfélkapun keresztül szíveskedjenek megtenni. A bírósági gyűjtőládákban elhelyezett és a postai úton benyújtott iratok a fertőzésveszély elkerülése érdekében 7 napos iratkarantén után kerülnek a kollégák elé.

Hogyan érinti a rendkívüli ítélkezési szünet a közigazgatási és munkaügyi ítélkezés tervezett átalakulását?

A rendkívüli ítélkezési szünettől függetlenül április 1-én megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Ezt követően a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által korábban tárgyalt munkaügyi tárgyú ügyekben a Szolnoki Törvényszék, míg a közigazgatási ügyekben a Szegedi Törvényszék jár majd el. A folyamatban lévő ügyeket a bíróság hivatalból küldi meg a két törvényszéknek, amiről minden ügyfelet írásban tájékoztatunk.

Szolnok, 2020. március 26.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya