Részletes keresés

Kép

150 évvel ezelőtt, 1869. július 15-én került kihirdetésre A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvényczikk, amely a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása, a modern bírósági szervezet kiépítésének első pillére. 

A Fővárosi Törvényszék 2016. április 5-én rablás és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre, valamint 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki 2009. június 17-én a Budapest, Üllői úti K&H Bank Zrt. fiókjában fegyveres rablást követett e.
 
A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség 2015 januárjában emelt vádat Sz. J.-vel szemben rablás, valamint lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt.
 

A Debreceni Járásbíróság 2024. január 22-én előkészítő ülést tartott annak a vádlottnak az ügyében, akivel szemben veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat az ügyészség.

A Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa folytatólagosan elkövetett rablás bűntette, személyi szabadság megsértésének bűntette és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre súlyosbította a H. P. vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 6 év börtönbüntetést és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetést. Emellett a vádlottal szemben 1.262.500 Ft összegű vagyonelkobzás elrendelésére is sor került.  
 
A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója elrendelte annak az 59 éves asszonynak az előzetes letartóztatását, aki ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség folytat eljárást.
 
A mai napon 8 óra 30 perckor a magyar és nemzetközi sajtó kiemelt érdeklődése mellett kezdődött meg az ún. Parndorfi ügy tárgyalása a Kecskeméti Törvényszék dísztermében.
 
A Pécsi Törvényszék 2017. december 14-én hozott másodfokú ítéletet, a Pécsi Járásbíróság a 2017. május 19-én kihirdetett ítéletével kapcsolatban és a V.N. vádlottal szemben hivatalos személy elleni erőszak bűntette és garázdaság vétsége miatt kiszabott szabadságvesztést  1 év  8 hónap börtönre  súlyosította, egyebekben az elsőfokú ítéletet  helybenhagyta.
 
A Miskolci Járásbíróság nyomozási bírája egy hónapra elrendelte az előzetes letartóztatását annak a fiatalkorú gyanúsítottnak, aki a gyanú szerint értékeiért bántalmazott egy kiskorút.
 
A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletében 3 millió forint és kamatai sérelemdíj megfizetésére kötelezte azt a munkáltatót, akinek fiatal munkavállalója munkavégzés közben Miskolcon balesetet szenvedett és a tésztagyúró gép leszakította a jobb alkarját.
 
Kormányzati döntés született: pénteken, éjfélkor Magyarország lezárja a horvát-magyar zöldhatárt. Ez a Zalaegerszegi Járásbíróságot is érinti, ugyanis akár már ezen a hétvégén tárgyalhatja a határzár megsértésével kapcsolatos első büntetőügyet. 
 
Az Országgyűlés 2015. szeptember 15-től három új, a határzárral kapcsolatos bűncselekményt rendelt büntetni a Büntető Törvénykönyvben:
 
A Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírója nem jogerős határozatával rablás bűntette és más bűncselekmény miatt indult bűnügyben elrendelte az őrizetben lévő gyanúsítottak előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, legfeljebb azonban 2016. augusztus 11. napjáig.
 
A Miskolci Törvényszék dr. Horváth Dóra vezette elsőfokú tanácsa nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőeljárásban hirdetett ítéletet 2017. május 30-án.
 
A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki A. S. vádlottat hivatalos személy elleni erőszak bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt, ezért őt halmazati büntetésül 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
 
A Miskolci Törvényszék emberölés bűntettének kísérlete miatt 6 év szabadságvesztésre ítélte azt a férfit, akivel szemben különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőeljárás.
 
 
A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította az Örkényi Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét.
 
A Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte az iraki állampolgárt, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2016. március 24. napján az éjszakai órákban vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújtott 15 fő magát iraki állampolgárnak mondó, az Európai Unió területére meg nem engedett módon és engedély nélkül érkezett személy Ausztriába, illetve Németországba történő továbbszállításában. A járásbíróság az előzetes letartóztatást azért rendelte el, mert tartani lehet a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől.
A Kőszegi és Körmendi Járásbíróság bíróság elé állításos eljárás keretében hozott ítéletet az elmúlt napokban embercsempészés ügyében. Az eljárásokban egy-egy vádlott bűnösségét a bíróságok megállapították vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettében. 
 
A Pécsi Járásbíróság 2015. január 9. napján elrendelte egy 50 éves férfi előzetes letartóztatását 3 rendbeli, üzletszerűen elkövetett uzsora bűntett megalapozott gyanúja miatt 1 hónap időtartamra.
 
Szeptember 21-én, csütörtökön reggel 9 órától folytatódik a Szegedi Ítélőtáblán a  „BKV-s-ügy” néven ismertté vált büntető ügy tárgyalása a táblabíróság földszint 11-es tárgyalójában. 
 
A Szolnoki Járásbíróság 2017. szeptember 11-én meghozott, aznap jogerős ítéletével nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek és 200.000 Ft pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki tavaly Tiszajenőn, a Művelődési Ház udvarán rendezett 2016. augusztus 20-ai nyilvános szabadtéri ünnepi rendezvényen este 21.00 óra körüli időben előbb ittasan dühöngött, majd a nála lévő sörösüveget a nyakánál fogva ívesen a rendezvényen résztvevők közé hajította két embert is megsebesítve. Az ítélet jogerős.